- Rövid, de sokatmondó…
- Negyvennégy esztendeje, hogy elfoglaltam a hivatásom, s azóta a Jóisten erre egyszerűsített le bennem mindent. Már az első pillanatokban, a katonaság alatt a kvázi büntetőezredben megéreztem a szó jelentését.
- Pedig nem sokat kapott belőle.
- Kevés választott el, hogy ne éljem túl. A társaim hamar kikészítettek: idősebbek voltak, nagyobbak és erősebbek.
- Totális kiszolgáltatottság.
- Talán ennek is köszönhető, hogy ott tértem meg. Bár nagyon szerették volna kiverni a fejemből, hogy pap akarok lenni. Ám kezembe került a Szentírás, amelyet elkezdtem másképpen olvasni. Úgy döntöttem, ha Istennek igaza van, én megteszem, amit mond, ha viszont nem jön be, amit Krisztus ígér, akkor más utat kell keresnem. S én, aki mindig szorongtam a gyengeségem miatt, mert soha nem tudtam megvédeni magam, egy addig ismeretlen békét és szabadságot kaptam. S bár a külvilág továbbra is zord maradt, a belső világom megváltozott. Összeállt bennem minden. A Szentírásban olvasható: szeressétek az ellenségeiteket! Amit úgy értelmeztem, engem nem lehet megtanítani ölni. Ezért lőni sem voltam hajlandó.
- A katonaságnál nem a legjobb elhatározás.
- Viszont elképesztő szabadságot adott. Van egy régi rockszám, amelynek a refrénje úgy szól: „Szabad vagyok - mondta a majom a rácsnak. Én nem – mondta a rács. - Engem majmok köré zártak.”
- Rolls Frakció.
- Úgy van! Na, ezt éreztem én is. Fogdába zártak, ahol fegyveres őr vigyázott rám. Miközben én bent nyugodtan imádkoztam. És megértettem, az Evangélium nem elmélet, hanem az élet. És a három legfontosabb szó: szeretni, szeretve lenni. Erre a legkiszolgáltatottabbaknak van a legnagyobb szükségük. Így kerültem a Marczibányi téri mozgássérült intézetbe.
- Ahol elég hamar eligazították.
- Úgy éreztem, jótékonykodnom kell, ám az egyik fiatal lány kiosztott: vedd tudomásul, nem azért vagyok, hogy a Jézuskádnál jó pontokat gyűjts! Vagy a barátom leszel, vagy menj a francba! Mert a jótékonykodó tudja, mikor, mit és mennyit ad. A kölcsönös szeretetgyakorlás viszont hely- és időfüggetlen. Beengedjük egymást az életünkbe, s onnantól kezdve nincs mérlegelési lehetőség.
- Amikor Somogyba került, Somogysámsonban azonnal befogadott két idegent a plébániára.
- Jóska száz százalékos rokkant volt, Zozó mankókkal tudott valamelyest járni.
- Faluhelyen a sérült embert hajlamos „eldugni” a rokonság a világ elől. Mondhatni, szégyellik őket.
- A tanácselnök meg is köszönte, amit tettem. A hívők viszont feljelentettek a püspökömnél azzal, hogy a plébánia nyomorékok tanyája lett. A püspök aztán eljött, hogy segítsen megértetni az emberekkel, mit, miért teszek.
- S ha a hívők pártjára állt volna?
- Tettem engedelmességi fogadalmat. De elmondtam a püspökömnek: a Szentlélek indíttatására cselekedtem.
- Ezt a gondolatvilágot képviseli Ferenc pápa is.
- Kérdezték már többen is, hogy direkt utánzom-e? Csak hát több mint négy évtizede e szerint élek.
- Másfél éve menekültek százezrei érkeztek a magyar határhoz. A politika igencsak kihasználta a helyzetet, s az egyházi vezetők közül sem nyilatkozott mindenki egyértelműen. A kaposvári Szent Imre templom bejáratánál viszont két, hatalmas molinó hívta fel a figyelmet az elesettek, a menekültek megsegítésére.
- Ferenc pápa meghirdette az Irgalmasság évét, én pedig felállítottam az Irgalmasság kapuját. A szöveg az irgalmasság testi cselekedeteit sorolta fel.
- Senki sem rótta meg ezért?
- Az Evangélium nem ideológiákban, hanem személyekben gondolkodik, az irgalom nyelvét mindenki érti.
- Főként, ha olyan egyszerűen és tisztán beszélik, mint Ferenc pápa.
- Sokak számára bizonyosan forradalminak tűnik, pedig csak az Evangéliumot hirdeti.
- Akkor miért támadják annyian? Az egyházon belül is kritizálják, s idehaza is akadt olyan, magát kereszténynek valló politikai formáció, amely kvázi meg akarta cáfolni.
- Megdöbbentő látni, mennyien nem hisznek a Szeretet erejében, sőt, félnek tőle. És emiatt kialakítanak valamiféle védelmi rendszereket. Az Evangélium kockázatra, a konfliktusok feloldására kér, s az ellenség szeretetére.
- Át tudta-tudja ezt maradéktalanul adni a hívőknek?
- Nem csak rajtam múlik: sokan nem adják fel a jogot, hogy gyűlölhessenek, ítélkezhessenek. Ám, akinek nyitva a szíve, megtalálja a Szentlélek. S ez elképesztő szabadsággal jár.
- Annak idején, a teológián sem sérült ez a fajta szabadságérzete?
- Sőt, a professzoraim tágították a látásmódomat. A szemináriumban viszont… Szerencsére voltak kinti kapcsolataim, a Bokor-közösség, a Marczibányi téri intézet, s érintkeztem olyanokkal, akiket az a rendszer üldözött.
- Emiatt ki is csapták.
- Fiatal voltam, tele lázadással. Negyedévben aztán politikai szervezkedés miatt kiraktak. Igazából előtte is minden évben – a püspök küldött vissza -, csak ekkor úgy tűnt, végleg. Kiderült, a katonaság után leadták a nevem, mint akit nem lehet felszentelni.
- Ha nem sikerült volna visszamenni?
- Kizártnak tartottam. Az első szentmisémet úgy is kezdtem: Barátaim, Isten nagyobb, mint a Varsói Szerződés, hiszen itt vagyok… Amúgy azt is felajánlották, amikor kicsaptak: engednek disszidálni, kint majd felszentelnek, aztán néhány év múlva visszajöhetek. Ám hittem, minden megoldódik, hiszen Isten a történelem ura. Arra persze nem gondoltam, hogy egyszer püspökké tesz…
- Azt hallottam, nem akarta a süveget, még imádkozott is, nehogy kinevezzék.
- Úgy voltam vele, mint Jézus a Getszemáni-kertben: csak ne kelljen kiinnom a kelyhet…
- Amikor felkérték, mégis igent mondott.
- Az imámmal nem irányítani akarom Istent. Mindenben követem Őt, illetve az akaratát. És amikor elfogadtam a felkérést, óriási belső boldogság és felszabadulás lett úrrá rajtam.
- Elődje, Balás Béla 23 évig vezette az egyházmegyét, s Beton atya világi kérdésekben is komolyan hallatta a hangját. Ezen az úton megy tovább?
- Azt az utat járom, amit Isten kialakított bennem: hogyan lehet megélni az irgalmasságot. Az irány megvan, a részleteket csak sejtem.
- Lassan két hete püspök: sokan „felfedezték” már az új titulusát?
- Akik püspök úrként keresnek, meglepődnek, hogy Laci atya áll velük szemben… Persze tudom, a pozícióval kötelességek is járnak majd.
- Világi kérdésekben is megnyilvánul majd? Mint például Beer Miklós váci püspök, akinek elég markáns véleménye van bizonyos dolgokról.
- Anno Somogysámsonban megkérdezték, miért csak két sérülttel szórakozom – ők mondták így –, miért nem teszek valamit nagyban? Csak annyit válaszoltam: mert a küldetésem másról szól. Most sem fogok programot hirdetni. Csak jeleket akarok adni: létezik egy másfajta értékrend is.
