Az egyházé a cárok katedrálisa

Szentpétervár elajándékozta székesegyházát. Az orosz vezetés újabb bizonyítékát adta annak, hogy szolgálataiért cserébe kész a pravoszláv egyház kedvében járni.

Meggondolta magát Szentpétervár vezetése, s bár korábban hallani sem akart róla, most nemes egyszerűséggel (és állami segítséggel- ráhatással?) gyakorlatilag odaajándékozta a Szent Izsák Székesegyházat az egyháznak. A gesztusra formálisan a szentpétervári kormányzó szánta el magát. Georgij Poltavcsenko, észak Velencéjének kormányzója 2019. január elsejétől 49 évre adta egyházi kezelésbe a székesegyházat, méghozzá oly módon, hogy mivel az épület a város tulajdonában marad, a fenntartást az önkormányzatnak kell állnia.

A Szentpétervár központjában, a Néva partján fekvő, száz méter fölé tornyosuló csodálatos székesegyházat, a pétervári klasszicizmus utolsó jelentős alkotását I. Sándor cár megbízásából a XIX. század elején kezdték építeni, majd I. Miklós cár időszakában tovább gazdagították. 32 cár síremlékét őrzi. Pompája elképesztő. Belső tere meghaladja a 4 ezer négyzetmétert. 400 kilónyi aranyat, 1000 tonna bronzot, megannyi lazuritot, malachitot halmoztak itt fel. A világ harmadik legnagyobb kupolájával rendelkezik. Száztizenkét gránitoszlopa van, mindegyik egyenként százharminc tonnát nyom. Háromszáz szobrot helyeztek el a bazilikában.

Októberi szocialista forradalom a Szent Izsák előtt 1917 októberében.

1928-as államosítása után múzeummá alakították át, csak tavaly majdnem 4 millió turista kereste fel, ami 800 millió rubel bevétellel gazdagította az önkormányzatot. Mi késztette arra a szentpétervári kormányzót, hogy ezt a bevételt kockára tegye? A hívők eddig is minden nap megkapták a lehetőséget arra, hogy templomként vegyék igénybe. Számuk jelentéktelen volt a turistákéhoz képest. A szentpétervári egyházmegye azonban a restítúciós törvény alapján 2015-ben kérte a városi hatóságot a székesegyház átadására.

A város ezt határozottan elutasította, mondván, működését az egyház anyagilag képtelen lenne biztosítani. És ekkor kezdődött a nagy csata, amelynek nyitányaként először bírósághoz fordultak, eredménytelenül, majd Dmitrij Medvegyev kormányfőhöz. Az Izsák székesegyház átadását az orosz felsőház végül szentesítette. Tette ezt annak ellenére, hogy hatalmas felzúdulás kísérte a lakosság és a kulturális élet képviselői részéről.

Több mint kétszázezren csatlakoztak az elképzelést elutasító petícióhoz. A szentpétervári tudósok szövetsége alkotmányellenesnek minősítette a döntést, amely figyelmen kívül hagyja a lakosság érdekeit és véleményét, csorbítja a múzeum tudományos munkáját. A világhírű múzeum, az Ermitázs igazgatója Kirill pátriárkának küldött levelében kérte az egyház álláspontjának felülvizsgálását. Mindhiába. Mindent elsöpörtek az útból, a népszavazási kezdeményezést éppen úgy, mint a bírósági kereseteket. Sőt, az egyház ellentámadásba lendült, arra hivatkozva, hogy az egész vitával az a cél, hogy éket verjenek az egyház és az állam közé.

A székesegyház múzeumának kollektívája Vlagyimir Putyinhoz fordult segítségért. Állítólag azonban a székesegyház plébánosa Tyihon püspök lesz, akit az elnök lelkiatyjaként tartanak számon…