„Sokak fejében most is a geo-, vagy némi szójátékkal élve még inkább az egocentrikus világkép él.” - hívja fel a figyelmet Mizser Attila, a Magyar Csillagászati Egyesület főtitkára, lapunk a Planetárium esetleges elvesztésének jelentőségéről feltett kérdésére. „A Népligetben lévő Planetárium az 1920-as években kifejlesztett technológiával működik. Akkoriban a Zeiss Universal olyan projektorral állt elő, amely teljesen élethű csillagos égboltot tud vetíteni. Ez sokat fejlődött az idők során, de Planetáriumban dolgozó kollégák és az én meggyőződésem is az, hogy a leghitelesebb égboltot ma is a régi, hagyományos optikai projektorok adják. Olyan effekteket ugyan nem tud prezentálni, mint amilyeneket a digitálisak, de az égbolt-élmény sokkal jobb.” - reagál Mizser Attila, egy kollégája, négy generációs technológiai elmaradásról tett említésére. „Naprakész, jó, modern digitális berendezés legközelebb Magyarországhoz Brnoban található. Miközben egészen más élmény egy hatalmas félgömbben nézni egy korszerű planetárium filmet, mint otthon a képernyő vagy a mobiltelefon előtt, egy ilyen csillagvizsgáló létrehozatala milliárdos tétel.” - ad földhözragadt magyarázatot a hiányzó intézményekre a főtitkár.
A budapesti Planetárium 1977. augusztus 20-án nyílt meg a Népligetben. Fenntartója, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT). A heves esőzések miatt az évente százezer látogatót fogadó intézmény balesetveszélyessé vált, ezért június 18-án bezárja kapuit – adta hírül a PestBuda. Az újranyitáshoz állami támogatásra van szükség, a javításokat, fejlesztéseket önerőből az intézmény már nem tudja fedezni. A tulajdonviszonyok tisztázása miatt – jelenleg a Planetárium az állam, a fővárosi és a X. kerületi önkormányzat közös tulajdona. - leghamarabb őszre várható döntés. „Négy generációval le vagyunk maradva a műszertechnikai fejlődésben, máshol ma már úgynevezett fulldome rendszerek vannak, nagy teljesítményű videoprojektorokkal az egész kupolát egybefüggő módon, háromdimenzióban be lehet vetíteni, akár animációval, akár mozgóképpel. Mint az Imax mozikban, csak maradandóbb élménnyel, mert itt, a gömbszerkezet miatt a perifériában is 3D-ben látunk” – magyarázta Lőrincz Henrik csillagász a PestBuda-nak.
„A helyzet nem reménytelen, az elmúlt 10 évben rengeteg pénz ömlött vidékre, ott is kialakult planetáriumi élet, ahol addig sosem. 2013-ban európai uniós program is indult a csillagászat népszerűsítésére, akkor az MTA Csillagászati Kutató Intézete, az ELTE Gotthald Asztrofizikai Obszervatórium és a Vas megyei TIT konzorciumként nyert 125 millió forintot, ennek keretében nyílt napokat, programsorozatokat, szakmai találkozókat rendeztek és a projekt segítségével sok szakembert megismert a nagyközönség. A magánbefektetők hordozható mobil planetáriumokat működtetnek, ezeket iskolákhoz, művelődési házakhoz viszik el megrendelésre. Igaz, ezek a felfújható planetáriumok programjukkal nem adnak olyan élményt, mint az épített planetáriumok, de a csillagászati alapok elsajátítására alkalmasak.„ - meséli a csillagász, hogyan zajlik ma az asztronómia népszerűsítése.
Alapvető égi mechanikai ismeretek nélkül nemcsak űrkutatás, űrhajózás, de GPS sem létezne
„Már a hatvanas években arról írt Kulin György, a hazai csillagászat Öveges professzora, hogy míg Csehszlovákiában, Romániában, Szovjetunióban tankönyvekben mutatják be a csillagászat jelentőségét, a hazai oktatásban nem kap elég teret a tudományág. És ez inkább rossz irányba változott azóta” – fejti ki véleményét az alapműveltség és a csillagászati ismeretek közötti kapcsolatról és a hazai oktatásról a főtitkár. „Alapvető égi mechanikai ismeretek nélkül nemcsak űrkutatás, űrhajózás, de GPS sem létezne. Tavaly mi is aláírtuk azt a petíciót, amelyben a szakgimnáziumokban való földrajzoktatás megszüntetése ellen tiltakozunk, hiszen a földrajz tantárgy részét képezi a csillagászat is. Nehéz nem észrevenni az arányt, hogy a mi petíciónkat negyedannyian írták alá, mint a NÉBIH által bezáratott gödöllői cukrászattal kapcsolatos tiltakozást” - hívja fel a figyelmet a magyar társadalom értékrendjére Mizser Attila.
IDŐUTAZÁS - Vasmunkások kirándulása a csillagvizsgálóba 1930-ban. A kisfiú kezében Népszavával
„Magyarországon jelenleg 60-70 hivatásos csillagász dolgozik, kutatóintézetekben, egyetemeken, és 8-10 egyetemi hallgató tanul csillagászatot a felsőoktatásban. Ez nemzetközi összehasonlításban, például a lakosságszámban hazánkhoz hasonlítható Csehországhoz képest lényegesen kisebb. Néhány éve készítettünk egy interjúsorozatot, ebből kiderült, hogy több magyar csillagász dolgozik manapság külföldön, mint itthon.” - villantja fel a jövőképet a csillagász.
„A világegyetem a legnagyobb dolog a világon. Végre meg kellene ismernünk a helyünket a világban, nem lehetünk annyira földhöz ragadottak, hogy a pláza plafonja legyen számunkra a zenit.”- zárja mondanivalóját Mizser Attila.
