Mike Pence már a jövőt építi

Mike Pence alelnökből még lehet az Egyesült Államok elnöke. Négy év múlva, de akár néhány hónapon belül is, bár ez azért kevéssé valószínű.

Donald Trump tegnap hazatért első külföldi körútjáról, s újra kénytelen szembenézni az adminisztrációja embereit célzó vizsgálatokkal. Míg távol volt, a Fehér Házat alelnökére bízta. Mike Pence Trump beiktatása óta igyekszik a háttérbe húzódni, de a bennfentesek szerint befolyása jóval nagyobb, mint látszik. Sok időt tölt az elnökkel az Ovális Irodában, gyakran együtt ebédelnek. Összekötő szerepet játszik a kongresszus és a Fehér Ház között. Lobbizott az Obamacare helyébe lépő egészségbiztosítási törvényért, Trump adóreformjáért. Trump büszkén mutogatott elnöki rendeletei sem készültek volna el nélküle. Ám aligha lehet a legbelső körben, kínos helyzet állt elő, amikor kiderült, az elnök környezetéből csak ő nem tudott Mike Flynn, a leváltott nemzetbiztonsági tanácsadó kétes külföldi kapcsolatairól.

Az 57 éves Pence az agresszív üzletember Trumppal ellentétben profi politikus. Nem karizmatikus showman, mint a főnöke, de volt indianai kormányzóként, korábbi képviselőként van fogalma arról, hogyan működnek a dolgok Washingtonban. A kampányban eleinte Ted Cruz texasi szenátort támogatta, Paul Ryan házelnök személyes barátjának tekinti. Míg Trumpot csak fogcsikorgatva fogadta be a Republikánus Párt, Pence bizalmi emberük, kemény konzervatív, a teadélután mozgalomhoz sorolják. Az evangéliumi keresztény szavazókat ő „hozta” tavaly Trumpnak. Alelnökként, írta a minap Philip Elliott a Time magazinban, Pence Trump egyetlen beosztottja, akit nem válthat le – csak ha a kongresszus mindkét háza megszavazza.

Egyre gyakrabban vetik fel Washingtonban, hogy Mike Pence viszont kezdeményezheti az amerikai elnök menesztését, méghozzá az amerikai alkotmány 25. módosításának értelmében. Egy hosszadalmas alkotmányos felelősségrevonási (impeachment) eljárásnál gyorsabb és egyszerűbb módszer lenne a „Trump-dilemma” megoldására. A módosítást 1967-ben, az 1963-as Kennedy-gyilkosság utáni bonyodalmak megoldására dolgoztak ki. A meggyilkolt John F. Kennedy helyébe az alelnöke, Lyndon B. Johnson lépett, de ezzel megüresedett az alelnöki poszt. A 25. alkotmánykiegészítés intézkedik az alelnöki poszt betöltéséről, s felhatalmazza az alelnököt, hogy az elnök akadályoztatása esetén időlegesen átvegye a helyét. A 4. cikkely kimondja, hogy ha az alelnök és a kabinetszintű posztok betöltőinek többsége úgy látja, hogy az amerikai elnök „képtelen ellátni a hivatalával járó kötelezettségeket”, erről levélben értesíthetik a kongresszust, kérve az elnök időleges elmozdítását. Az elnök vitathatja a döntést, s a kongresszustól kérheti visszahelyezését. A kongresszus három héten belül kétharmados többséggel eldöntheti, ki legyen az Egyesült Államok elnöke.

Kérdés, hogy a kevéssé harcias Pence alelnök vállalkozna efféle „palotapuccs” végrehajtására. Neki bőven van ideje, Trumptól némi távolságot tartva építgetheti jövőbeni karrierjét. Indianában diszkriminatív vallási rendelkezése, a melegekkel szembeni fellépése miatt nem volt túl népszerű, nemrégiben egy egyetemi évzárón beszélt, s vagy száz diák kivonult tiltakozásképpen. Az alelnök május elején Great America Commitee néven politikai akcióbizottságot hozott létre, a hivatalos magyarázat szerint azért, hogy republikánus jelöltek számára adományokat gyűjthessen, ám nem kizárt, hogy már a 2020-as elnökválasztásra szedi össze a municiót.

Kushner bajban

A Fehér Ház nem kommentálta a Washington Post értesülését arról, hogy Jared Kushner, Trump veje a beiktatás előtt titkos kommunikációs csatorna kialakítását javasolta Szergej Kiszljak orosz nagykövetnek. A Logan-törvény értelmében a megválasztott elnök a beiktatásig nem tárgyalhat külföldi hatalommal. Múlt héten szivárgott ki, hogy Kushner is az FBI-vizsgálat célkeresztjébe került.