A parlagfű elleni védekezésre 2013-ban 143,0 millió forintot, a 2014-ben 54,7 millió forintot, a 2015-ben 688,1 forintot fordítottak, ennek ellenére a Nemzeti Környezetvédelmi Programban kitűzött célok nem valósultak meg. Ebben a parlagfű maximális koncentrációját köbméterenként 30 pollenszemben határozták meg, de az országos napi átlagkoncentráció minden évben többszörösen meghaladta az előírt határértéket. Az egészségi kockázat érdemben nem mérséklődött.
A parlagfű széles körű elterjedésének számos negatív hatása közül csak néhány: a mezőgazdaságban terméscsökkenést eredményez, az egészségügyi problémák jelentős kiadásokkal járnak. 2013‐ban közel 2,5 millió ember szenvedett allergiás megbetegedésben, hazánkban az okok között első helyen a rendkívül erősen allergén parlagfű‐pollen áll.
A jelentés kitér az önkormányzatok felelősségére, amennyiben azok a helyszíni ellenőrzések során nem vagy csak hiányosan vettek fel jegyzőkönyvet, nem rendelték el minden esetben a közérdekű védekezést, ha a földhasználó nem tett eleget a védekezési kötelezettségének, azokat nem minden esetben kötelezték a közérdekű védekezés költségeinek 15 napon belüli megtérítésére. Emellett a kormányhivataloknál sem volt minden esetben megfelelő paralagfűirtással kapcsolatos a hatósági feladatellátás.
Mint azt lapunkban is megírtuk, 2016-ban az EU ezzel foglalkozó albizottságában Magyarország is leszavazta, hogy a parlagfű felkerüljön az ártalmas, visszaszorítandó fajok feketelistájára, de több szakértő is úgy nyilatkozott, a dolog hátterében inkább az állt, túl sok munkával járt volna, ha szigorú EU-s szabályok vonatkoznának a gyomnyövényre.
