CEU-rektor: Budapesten marad az egyetem

Minden tevékenységét Budapesten fogja végezni a Közép-európai Egyetem (CEU) a 2017/2018-as tanévben - jelentette ki a felsőoktatási intézmény elnök-rektora kedden Budapesten, sajtótájékoztatón.

Michael Ignatieff közölte, a CEU üdvözli a tárgyalások megkezdését Magyarország kormánya és New York állam vezetése között: tudomása szerint Altusz Kristóf miniszterelnöki megbízott múlt pénteken telefonon felvette a kapcsolatot New York állam vezetésével. A kormányzó "Nem fogunk bezárni. Budapest az otthonunk" - szögezte le Michael Ignatieff, hozzátéve: reményeik szerint mihamarabb olyan hosszú távú megállapodás fog születni, amely lehetővé teszi a CEU Budapesten maradását, bár ez ez hónapokba, talán egy évbe is telhet.

Hiába vártak Altusz jelentkezésére

Bár Altusz már felvette a kapcsolatot New Yorkkal, sokáig hiába várták a miniszterelnöki megbízott jelentkezését. A munkacsoport korábban arról tájékoztatta az egyetemet, hogy Altusz kizárólag az Egyesült Államok hatóságaival tárgyal. "Öt héttel azután, hogy Áder János köztársasági elnök felszólította a magyar kormányt, hogy kezdeményezzen jóhiszemű megbeszéléseket a CEU-val, a CEU ismét felszólítja a kormányt, hogy vessen véget ennek a tarthatatlan helyzetnek" – írta az egyetem akkori közleményében.

"A magyar kormány térfelén pattog a labda, arra várunk, hogy konstruktív tárgyalásokat folytassanak New York állammal" - fűzte hozzá az elnök-rektor. Jelezte azt is: nem tapasztaltak visszaesést a jelentkezések számában, ugyanakkor gyors megoldásra van szükség ahhoz, hogy jövőre is változatlanul tudjanak diákokat toborozni. Ezt ugyanis az egyetem a mostani formájában már nem fogja tudni megtenni a módosított felsőoktatási törvény értelmében.

Michael Ignatieff újságírói kérdésre válaszolva úgy vélte: az elmúlt két hónapban tanúsított ellenállásnak hála most erősebb pozícióban vannak, mint amikor a parlament elfogadta a felsőoktatási törvény módosítását. Mint fogalmazott, nem csupán a CEU, hanem az összes magyarországi egyetem szabadságáért küzdenek. Súlyos hiba lenne azt gondolni, hogy a kormány halogatással vagy a törvényi környezet további szigorításával ráveheti a CEU-t a távozásra Budapestről - emelte ki az elnök-rektor, aki szerint a magyar főváros a világ lehető legjobb helye egy egyetem számára.

"Az elmúlt hetek eseményei még inkább tudatosították bennünk, hogy kötelezettségeink vannak a várossal és az országgal szemben. Maradnunk kell, ameddig csak lehet" - hangsúlyozta Enyedi Zsolt, az egyetem magyar ügyekért felelős rektorhelyettese, aki szerint bár a CEU-nak nincs hatása sem a tárgyalásokra, sem az Alkotmánybíróság vagy a Velencei Bizottság állásfoglalására, illúzió azt gondolni, hogy meg lehet oldani a kérdést az egyetem szempontjainak figyelembevétele nélkül. Mint fogalmazott, az elmúlt hetekben rendkívüli segítséget kaptak a magyar társadalomtól, a magyar és a nemzetközi felsőoktatás képviselőitől és a Magyar Tudományos Akadémiától is. Kitért arra is: kérték a kormányt, hogy pontosan definiálja, milyen oktatási tevékenységek kellene végezniük New York államban a módosított felsőoktatási törvény értelmében, de nem kaptak egyértelmű választ.

Michael Ignatieff bejelentette azt is: június 22-én nemzetközi konferenciát rendeznek az akadémiai szabadság kérdéséről, a tanácskozás főszónoka Mario Vargas Llosa Nobel-díjas író lesz. Az egyetem tanévzáróján pedig Joachim Gauck volt német elnök veszi át az intézmény Nyitott Társadalom Díját.

Kötelezettségszegési eljárás Magyarország ellen

Ahogy lapunk is megírta, április végén kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen az Európai Bizottság a lex CEU miatt. A bizottság arra hivatkozott, hogy a törvény sérti az alapvető jogokat azzal, hogy korlátozza az oktatáshoz való jogot és az oktatási szabadságot, valamint az üzleti tevékenység szabadságát. Az EB kifogásolta, hogy indokolatlanul nagy terhet ró a külföldi egyetemekre Magyarországon, pedig a magánkézben lévő oktatási intézményekre is vonatkozik az az irányelv, amely szerint a szolgáltatások szabad mozgását csak nagyon indokolt esetben szabad korlátozni. Szerintük túlzott korlátozásnak számít, hogy meg akarják szabni, mi lehet az egyetem neve, illetve hogy csak akkor végezhet külföldön is oktatási tevékenységet, ha az anyaországában is végez hasonlót. Bizottsági források szerint a rendelkezések szembemennek a Világkereskedelmi Szervezet rendelkezéseivel is, mert lehetővé teszik az eltérő bánásmódot uniós és unión kívüli országokban működő intézmények között.