Előfizetés

Csendben elfogadták a Taigetosz-törvényt

Juhász Dániel
Publikálás dátuma
2017.05.31. 15:09
Az Országgyűlés keddi ülésén szavazták meg a törvénymódosítást MTI Fotó: Szigetváry Zsolt
Kedden elfogadta a parlament a tanulási nehézségekkel küzdőket érintő törvénymódosítást, amely szakmai szervezetek szerint jelentősen ronthat több tízezer gyermek esélyein.

Csendben, 112 igen, 56 nem szavazattal kedden elfogadta a parlament a köznevelési törvény azon módosítását, amely 2018-tól például megszünteti annak a lehetőségét, hogy a tanulási nehézséggel (például diszkalkulia, diszlexia enyhébb formáival) küzdő gyerekek bizonyos tantárgyak esetén felmentést kapjanak az osztályzás alól. Ugyanakkor lehetőséget teremt arra, hogy - megfelelő számú szakember híján - ne csak gyógypedagógusok, hanem szakképesítés nélküli pedagógusok is foglalkozhassanak enyhén értelmi fogyatékos gyermekekkel.

Korábban a Civil Közoktatási Platform (CKP) és annak tagszervezete, a sajátos nevelési igényű gyermekek szüleit képviselő Csak Együtt Van Esély Csoport igyekezett meggyőzni a döntéshozókat és a szakmai szereplőket az intézkedések károsságáról. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) kezdeményezésére egyeztetés is történt a civilekkel, a módosítót ennek ellenére lényegében változtatás nélkül elfogadták. Az témában a Pedagógusok Sztrájkbizottsága is szeretett volna egyeztetni, ám a törvénymódosítást még azelőtt megszavazta az országgyűlés fideszes többsége, hogy erre sor kerülhetett volna.

A Pedagógusok Szakszervezete egyelőre nem kommentálta a lépést. Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke viszont úgy nyilatkozott lapunknak, a felmentés megvonása "totális pedagógiai baklövés". Mint fogalmazott, a tanulási nehézségekkel küzdő gyerekeknek nem azért vannak nehézségeik, mert nem akarnak tanulni. A törvénymódosítás indoklásában ellenben az olvasható, a kormány ettől a lépéstől reméli, hogy a diákok, a szülők és a pedagógusok motiváltabbak lesznek a nehézségek leküzdése érdekében. Mendrey úgy látja, az intézkedéssel politikai célok is megvalósulnak: így még több, gyengébben teljesítő diákot terelhetnek a szakképzésbe. Emellett elfogadhatatlannak tartja, hogy az enyhe értelmi fogyatékos gyerekekkel szakképesítés nélküli tanárok is foglalkozhassanak.

A CKP korábban felhívta a figyelmet, mindez több tízezer "gyermekáldozattal" jár majd. A módosítások derékba törik a gyerekek sikeres tanulói karrierjét, hiszen azokat is hátrányba hozzák, akik bár a legtöbb tárgyból kiválóan teljesítenek, valamelyik tantárgy esetében nem fejlődnek az elvártak szerint (például enyhe diszgráfiájuk miatt lassabban tanulnak meg folyamatosan írni). Ha nem kaphatnak felmentést, megbuktathatják őket, holott a fejlődési nehézségek türelemmel és megfelelő fejlesztéssel idővel leküzdhetőek lennének. A CKP szerint a komplex szakmai segítség biztosítása helyett - vélhetően forrásmegtakarítás miatt is - a kormány letagadja a gyermekek sokféle, az életükre döntő hatással bíró szükségleteit, és a saját felelősség mentesítését a jogszabályi környezet átrendezésével kívánja megoldani.

Rövidebb póráz az oktatási ombudsmannak
A törvénymódosításban az oktatási jogok biztosának működésére vonatkozó változásokat is eszközöltek. A köznevelési törvény kiegészült például azzal a bekezdéssel, hogy a biztos közvetlenül az oktatásért felelős miniszternek, tehát Balog Zoltánnak tartozik felelősséggel, illetve "nem járhat el olyan ügyben, amelyben tőle pártatlan magatartás tanúsítása nem elvárható". Ha ilyen körülmény felmerül, azt köteles haladéktalanul jelezni a miniszternek.
Mint ismert, Aáry-Tamás Lajos oktatási ombudsman korábban többször kritizálta a kormány oktatási intézkedéseit, a botrányos szakgimnáziumi érettségik ügyében is a diákok mellé állt.



Botka: ne a magyarokat, csak az Orbán-kormányt büntessék!

Publikálás dátuma
2017.05.31. 14:53
Botka László május 1-én elhangzott beszéde FOTÓ: Molnár Ádám/Népszava
Az Orbán-kormánnyal szemben a magyarok döntő többsége Európa-párti – ez mai brüsszeli utam fő üzenete. Orbán nem a nemzetet, csak saját korlátlan hatalmát akarja védeni, amikor harcot hirdetett az Unió ellen -  írja Botka László, az MSZP miniszterelnök-jelöltje lapunknak eljuttatott közleményében.

Európának tudnia kell, hogy Magyarország nem akar Putyin gyarmata lenni és nem akarjuk, hogy újra lehulljon a vasfüggöny. A magyar emberek jó emberek és nem érdemelnek büntetést, de a Fidesz törvénysértő, populista ámokfutását meg kell állítani - fogalmaz Botka.

Orbán Viktor és az unió közös felelőssége, hogy a magyarok félnek a menekültektől. El kell mondani, hogy az uniós vezetők tehetetlenségét, időhúzását és döntésképtelenségét használta ki Orbán, hogy gyűlöletet kelthessen a magyar társadalomban.

Uniós utamon a letelepedési kötvény veszélyére is fel fogom hívni a figyelmet. Orbán több milliárdos haszonért cserében közel 20 ezer bizonytalan hátterű, valódi megélhetési bevándorlót szabadított Európára, akik között számos terrorista és bűnöző is lehet.

Az Európai Uniónak meg kell védeni állampolgárait a gyűlöletkeltéstől és az igazi veszélyektől. Ezért támogatom az Európai Ügyészség létrehozásának koncepcióját is - jelentette ki írásában az MSZP miniszterelnök-jelöltje, majd úgy folytatja: a Fidesszel szemben az MSZP azt gondolja, hogy az uniós pénzek elköltésével kapcsolatos korrupciós ügyeket és bűncselekményeket ki kell vizsgálni. Nem hagyhatjuk, hogy Orbán saját hatalma megőrzése érdekében szétverje Európát és lebontsa a magyar alkotmányos demokrácia pilléreit - zárja gondolatait Botka László.

Lapunk Botkával készített interjúját ide kattintva olvashatja!

Lex CEU - Munkacsoportot állítottak fel az Alkotmánybíróságon

Publikálás dátuma
2017.05.31. 14:48

Az Alkotmánybíróság munkatársaiból álló eseti munkacsoport kezdi meg működését a felsőoktatási törvény módosításával kapcsolatos indítvány tárgyalásának előkészítésére. 

Az Alkotmánybíróság közleményében azt írta, hogy belső előírásaik szerint erre kivételes esetben, akkor kerülhet sor, ha az elnök úgy ítéli meg, hogy az ügy az összetettsége miatt már az előkészítésnél szorosabb szakmai együttműködést igényel. Az eseti munkacsoport által létrehozott szakmai anyagok az Alkotmánybíróság teljes ülésének munkáját segítik majd. A felsőoktatási törvénnyel kapcsolatos előterjesztés ezután kerülhet a testület elé - tették hozzá.