Előfizetés

Gyurcsány: Botka lehet az MSZP sírásója

Publikálás dátuma
2017.06.01. 14:17
Fotó: Tóth Gergő
Gyurcsány Ferenc szerint az MSZP elnökségében többségben vannak, akik Botka Lászlóval szemben nem akarnak közös választási listát 2018-ra - állítja az atv.hu-n megjelent interjúban. Ha őszre kiderül, hogy Botka az MSZP „végső sírásója", a szocialisták nyomást gyakorolnak rá és lesz DK-MSZP megállapodás.

Gyurcsány ma már nem biztos benne, hogy Botka László alkalmas miniszterelnöknek, de a választási rendszer arra kötelezi, hogy megállapodjanak a 106 egyéni jelöltben. Egy demokratikus ellenzéki jelölt kell mindenhol a fideszessel szemben. A Jobbikkal nyilvánvalóan nem lesz megállapodás, a Momentummal és az LMP-vel sem fognak tudni megállapodni. De hogy az MSZP, a DK, az Együtt és a Párbeszéd megállapodjon, hogy a 106 körzetben a jelöltjeik ne indulnak egymás ellen, azt kulcskérdésnek gondolják - fogalmazott a pártelnök.

Gyurcsány szerint Botkának őszig bizonyítania kell, tudja-e növelni az MSZP népszerűségét, Szerinte Botka László az MSZP utolsó reménye. "Aki most 19-re lapot húzott. Vagy igaza lesz ennek a stratégiának, hogy az MSZP-t teszi a kizárólagos képviselőjévé ennek az oldalnak, és akkor a Laci nyerni fog és nekem nem volt igazam meg a Demokratikus Koalíciónak, meg azoknak a kis pártoknak, akikről mandátumvadászként beszél: az Együttnek, a Párbeszédnek, a többieknek. Vagy pedig ő lesz a végső sírásó, és amikor ezt elkezdik majd érezni az MSZP támogatói, akkor két dolog fog történni: ők a korábbinál nagyobb nyomást mernek majd gyakorolni Botkára. Másrészt a többiek – köztük a DK –, jobban érezni fogja, hogy más lett a felelőssége ebben a megállapodásban, és ezzel a felelősséggel élni fog" - mondta a DK elnöke.

Orbán Viktor svájci tranzakcióinak és bankszámláinak az ügyéról szólva arról beszélt: tárgyalt valakivel, akinek nem tudják hitelesen a személyazonosságát, csak sejtik róla, hogy orosz és azt sem tudják, hogy a dokumentumok eredetiek-e. Ha igaz a történet, azért kell elmondania, ha provokáció, azért kell elmondania, hogy megvédje önmagát, ne lehessen vádolható sem titkos fideszes, sem titkos orosz, sem másfajta kapcsolatokkal. Előbbi esetben Magyarország mai miniszterelnöke köztörvényes bűnöző. Utóbbi esetben a magyar belpolitikai életben valaki nagyon mocskos játékot játszik, amelyben őt akarják fölhasználni.

Az MSZP múltbeli pénzügyeiről elmondta: az a kísérlete láthatólag kudarcba fulladt, hogy táskás emberek valahonnan, definiálhatatlan forrásból pénzeket hozzanak a pártnak. Iszonyatos küzdelmet folytatott ennek felszámolására úgy, hogy közben megvédje az MSZP-t attól, hogy a semmibe zuhanjon. "Örülök, hogy ma olyan pártot vezetek, amely nem hozható kapcsolatba semmiféle ilyen történettel" - fejezte be Gurcsány Ferenc.

A teljes interjút itt olvashatják. 

 

OLAF: Magyarország vezető az uniós pénzek ellopásában

Publikálás dátuma
2017.06.01. 13:54
Illusztráció: Thinkstock
Az OLAF 2016-os éves jelentéséből kirajzolódik, hogy a magyar hatóságok csak vonakodva indítanak eljárást.

Magyarországon folytatta le a harmadik nyomozást az uniós források felhasználása körül őrködő, Európai Csalásellenes HIvatal (OLAF) éves jelentése szerint. 

Az OLAF tavaly Romániában 21, Lengyelországban 16 és Magyarországon 13 ügyben nyomozott - tette közzé a szervezet. Magyarországot követi Bulgária 11 üggyel. Összehasonlításul: a nyugati, jóval nagyobb államokban 2-4 ügyben indult tavaly nyomozás.

Ugyanakkor ha az OLAF számait egybevetjük az adott ország méretével is, úgy könnyen lehet hogy, jelenleg Magyarország a vezető az uniós források elcsalásában.

Nálunk az OLAF által nyomozott ügyek mindössze harmadában - 33 százalékban - emeltek vádat, ami szintén sereghajtó eredmény, bár valami előrelépés a 2015-ös lesújtóan alacsony, uniós negatív rekorder 25 százalékos arányhoz képest.

Mindenesetre továbbra is messze elmarad a 44 százalékos uniós és a nyugati államok 50-60 százalékos arányától. 

OLAF: Magyarország vezető az uniós pénzek ellopásában

Publikálás dátuma
2017.06.01. 13:54
Illusztráció: Thinkstock
Az OLAF 2016-os éves jelentéséből kirajzolódik, hogy a magyar hatóságok csak vonakodva indítanak eljárást.

Magyarországon folytatta le a harmadik nyomozást az uniós források felhasználása körül őrködő, Európai Csalásellenes HIvatal (OLAF) éves jelentése szerint. 

Az OLAF tavaly Romániában 21, Lengyelországban 16 és Magyarországon 13 ügyben nyomozott - tette közzé a szervezet. Magyarországot követi Bulgária 11 üggyel. Összehasonlításul: a nyugati, jóval nagyobb államokban 2-4 ügyben indult tavaly nyomozás.

Ugyanakkor ha az OLAF számait egybevetjük az adott ország méretével is, úgy könnyen lehet hogy, jelenleg Magyarország a vezető az uniós források elcsalásában.

Nálunk az OLAF által nyomozott ügyek mindössze harmadában - 33 százalékban - emeltek vádat, ami szintén sereghajtó eredmény, bár valami előrelépés a 2015-ös lesújtóan alacsony, uniós negatív rekorder 25 százalékos arányhoz képest.

Mindenesetre továbbra is messze elmarad a 44 százalékos uniós és a nyugati államok 50-60 százalékos arányától.