Előfizetés

Megtörhet az ötévtizedes átok

Vas András írása a Népszavának
Publikálás dátuma
2017.06.02. 07:51
FOTÓ: GETTY IMAGES/EZRA SHAW
Három szezonon belül harmadszor feszül egymásnak péntek hajnaltól az NBA-fináléjában a Golden State Warriors és a Cleveland Cavaliers, hogy a felek eldöntsék, ki az aktuális ura a világ legerősebb kosárlabda-bajnokságának, az észak-amerikai profiligának.

Két esztendeje az oaklandiek örülhettek, tavaly az ohióiak vittek véghez földöntúli bravúrt, cseppet sem mellékesen mindkét bajnok az ellenfél csarnokában dicsőült meg, ami meglehetős fricska volt a rivális szurkolóinak.

A szakemberek – ahogyan az elmúlt két évben, úgy az idén is – a Golden State-et tartják valamelyest esélyesebbnek: a Warriors sorozatban harmadszor nyerte meg az alapszakaszt – még ha az idén el is maradt a tavalyi 73 győzelmes etaptól, mely minden idők legjobbja -, melyben 16 sikerrel többet jegyzett, mint riválisa. Ráadásul a rájátszásban még veretlen: a Portland, az Utah és a San Antonio sem volt képes legalább egyszer térdre kényszeríteni az oaklandiaket. Persze egy olyan csapatot, melyben Stephen Curry, Klay Thomson, Draymond Green és Kevin Durant támadja az ellen gyűrűjét, szinte lehetetlen. Ha azonban akad gárda, mely eredményesen szállhat szembe a kvartettel, az a Cleveland. S hogy ez nemcsak holmi varázsgömbből kiolvasott jóslat, arra jó példa a tavalyi nagydöntő, ahol a Golden State – mely 2015-ben 2-1-es hátrányból fordítva, a hatodik meccset Clevelandben behúzva nyerte meg a bajnokságot – már 3-1-re vezetett a Cavaliers ellen, s az NBA történetében arra ugyan akadt példa két ízben, hogy az ekkora hátrányban lévő csapat kiegyenlít, fordítani azonban még senkinek sem sikerült.

Az ohióiak azonban az ötödik és a hetedik mérkőzést idegenben behúzva átírták a történelmet. Köszönhetően természetesen elsősorban LeBron Jamesnek, akit 2003-ban megváltóként draftoltak le a Lovagok, ám hét évvel később – egyetlen elveszített nagydöntővel a háta mögött – Miamiba igazolt, mivel esélytelennek látta, hogy Ohióban megszerezze az áhított bajnoki gyűrűt. Floridában kétszer is megdicsőülhetett, s ekkor úgy döntött, visszatér az elátkozott városba: a Cleveland 1964 óta a négy nagy sportág – baseball, kosárlabda, jégkorong, amerikai futball – egyikében sem tudott diadalmaskodni. Ám James visszatért, s az első évben ugyan még elbotlott, a másodikban viszont már a csúcsra jutott. Ehhez persze kellettek a társak is, elsősorban az irányító Kyrie Irving – ő dobta az utolsó meccsen egálnál a mindent eldöntő triplát -, valamint a vajkezű erőcsatár, Kevin Lowe. Akik persze ezúttal is ott lesznek a nagydöntőben, s céljuk nem lehet más, mint a címvédés. Utóbbira amúgy 2013 óta nem akadt példa, akkor a Miami tudott duplázni – Jamesszel a soraiban…

Az idén ez nehezebb feladatnak tűnik majd számára, a Warriors mellett ugyanis nemcsak az elképesztő playoff-statisztika szól, meggyőzőbb érvnek tűnik a sikerük mellett Kevin Durant. Aki éppen azért hagyta el a nyáron az Oklahomát, amiért anno James a Clevelandet: bajnok akar lenni, s ez az előző gárdával lehetetlennek tűnt. A Golden State így egy, a karrierje során meccsenként 27 pont fölött átlagoló kétszeres olimpiai bajnokkal lett erősebb, cseppet sem mellékesen egy olyan játékossal, akinél jelenleg vélhetően senki sem szeretne jobban bajnoki aranygyűrűt.

Ha Durant álma valóra válik, a Warriors története ötödik bajnoki címének örülhet a kilencedik fináléja után, s ezzel utoléri a főcsoport-döntőben kiütött San Antoniót. Igaz, az elsőt még a BBA-ban szerezte az ősidőkben, ám 1956-ben és 1975-ben már NBA-nek hívták a sorozatot. A négy bajnoki címből az első kettőt Philadelphia Warriorsként nyerte a csapat – mely aztán San Franciscóba költözve ’64-ben és ’67-ben is elbukott egy-egy finálét -, a harmadik és a negyedik titulust viszont már Golden State-ként érte el. A Cleveland története messze nem ennyire fényes, csak az említett három – köztük két elbukott – döntőt jegyzik benne. Viszont ő a címvédő.

És nála játszik - a Boston elleni keleti döntőben a legenda, Michael Jordan rájátszás-pontrekordját megdöntő – LeBron James…

Az első négy meccs időpontja

Warriors-Cavaliers: június 2. 03:00

Warriors-Cavaliers: június 5. 02:00

Cavaliers-Warriors: június 8. 03:00

Cavaliers-Warriors: június 10. 03:00

A párharc négy győzelemig tart, a meccseket a Sport Tv élőben közvetíti.

Renzi megint 19-re húz lapot

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2017.06.02. 07:31
Matteo Renzi megjárta, amikor legutóbb kockázatot vállalt, s a tavalyi népszavazást a kormánnyal szembeni bizalmi szavazásnak ne
Bár Paolo Gentiloni olasz kormányfő kedden azt mondta, arra készül, hogy kitölti 2018 márciusáig szóló mandátumát, szeptemberben azonban várhatóan előrehozott választást rendeznek Itáliában.

Az idő előtti voksolást azért lesz nehéz elkerülni, mert mind a kormányzó demokraták elnöke, Matteo Renzi volt kormányfő, mind pedig a legnagyobb ellenzéki párt, az Öt Csillag Mozgalom (M5S) öntörvényű vezetője, Beppe Grillo erre tett javaslatot. Csak az időpontban nem értenek egyet: Grillo szeptember 10-én választana, Renzi 24-én.

Az előrehozott választás nagyon rossz hír lenne Európának. Úgy látszott ugyanis az Unió szempontjából a lehető legjobban zárult holland parlamenti, majd francia elnökválasztást követően, hogy hosszú idő után végre nyugalom költözik az EU életébe. A következő fontos voksolást csak szeptemberben rendezik meg, amelyen valószínűleg Angela Merkel kereszténydemokratái nagy fölénnyel nyernek, ami azt is jelenti, hogy nem az illiberalizmus eszméje nyer, hanem a több Európáé.

Csakhogy Olaszország sorsa fejtörést okozhat az uniós vezetők számára. Itáliában ugyanis felmérések szerint jó esély van az euroszkeptikus, populista Öt Csillag Mozgalom (M5S) győzelmére. A Beppe Grillo által irányított tömörülést ugyan nem lehet akár a holland Szabadságpárthoz (PVV), akár a francia Nemzeti Fronthoz (FN) hasonlítani, hiszen a tagságban azért sokan nem osztják az unióellenes irányvonalat, de a közös Európa megszenvedheti az M5S esetleges diadalát. Annál is inkább, mert a pártot a szélsőbaloldaliak és a szélsőjobboldaliak egyaránt rokonszenvesnek találják.

Jelenleg a két párt fej-fej mellett halad – 28-30 százalék körül állnak – a közvélemény-kutatások szerint. Hol az egyik vezet, hol a másik. A bizonytalanság azonban egyre jobban érződik a piacokon is. Dirk Gojny, a német National-Bank elemzője szerint a befektetők számára csak most lett világos, hogy az euróövezet ismét sérülékenyebbé vált.

A milánói tőzsdén is az esetleges előrehozott választással kapcsolatos találgatások jelentik a legfőbb beszédtémát. Hétfőn két százalékkal esett a milánói tőzsdeindex, a FTSE MIB mutatója, s bár azóta csökkent a veszteség, a börze még nem tudott magára találni. Az olasz pénzügyi mutatók ugyanis továbbra is komoly aggodalomra adnak okot a magas államadósság, az igen rozoga lábakon álló bankrendszer, valamint az alacsony gazdasági növekedés miatt.

Az aggodalmat valójában nem is Beppe Grillo váltotta ki, a radikális kijelentéseiről ismert humorista nagy meglepetést nem is okozhat. A dráma a Demokrata Párt élére visszatért Matteo Renzi miatt tört ki, aki a napokban bejelentette: előrehozott választást akar. Erőteljesen kérdéses, hogy egyeztetett-e az egyébként szintén demokrata párti miniszterelnökkel, Paolo Gentilonival, aki a hét elején azt közölte: ő arra készül, hogy kitölti a következő választásig tartó mandátumát. Mindez arra is utal, a PD-nél nincs egység a további lépéseket illetően. Igaz, a párt már évek óta nem egységes, nagy öregjei (Massimo D'Alema, Pier Luigi Bersani) komoly fenntartásokkal figyelték Renzi kormányzását, s hangot is adtak ennek.

Amikor tavaly, az olasz alkotmánymódosításról szóló év végi referendumon a választók nagy többséggel döntöttek a választójogi törvény módosítása ellen, úgy látszott, Renzi ellenfelei elérik céljukat, mert a miniszterelnök benyújtotta lemondását, s ekkor került a helyére Gentiloni. 2017 februárjában aztán Renzi a PD főtitkári székéből is felállt, de csak azért, hogy felkészüljön az április 30-án megtartott választásra, amelyen a tömörülés új vezetőjének személyéről döntöttek. Renzi nagy fölénnyel, 69,2 százalékos eredménnyel nyert. A PD-re valóban jó hatást gyakorolt, hogy visszatért a párt élére, mert a közvélemény-kutatások szerint a demokraták beérték a „csillagosokat”. Renzi alighanem arra gondol: most vagy soha. Ha jövő év tavaszáig várnának a választással, akkor a PD-nek már kevesebb esélye lenne a győzelemre.

Csakhogy a volt kormányfő ismét nagyon veszélyes útra tévedt. Tavaly komoly kockázatot vállalt azzal, hogy a referendumot a kormánnyal szembeni bizalmi szavazásnak nevezte – rá is fázott, mert pont emiatt bukott el a referendum. Most ismét 19-re húz lapot, ha ragaszkodik az idő előtti voksoláshoz, hiszen a siker ezúttal sem garantált. A befektetők nem bíznak Renzi politikai szimatában, ami a tavalyi történések után érthető is.

Ismét módosítanák a választási törvényt
Matteo Renzi ismét nekifut a választási törvény módosításának. A tavaly decemberi referendumon ugyan elutasították a kormány javaslatát, amely lényegében leszámolt volna a szenátussal, ezúttal ugyanakkor egy német minta alapján készült tervezetre adta áldását. A PD főtitkára szerint a parlament július 7-ig fogadhatja el a javaslatot. Ha ez megtörténne, legkésőbb október 22-ig rendezhetnének előrehozott választást.

Renzi megint 19-re húz lapot

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2017.06.02. 07:31
Matteo Renzi megjárta, amikor legutóbb kockázatot vállalt, s a tavalyi népszavazást a kormánnyal szembeni bizalmi szavazásnak ne
Bár Paolo Gentiloni olasz kormányfő kedden azt mondta, arra készül, hogy kitölti 2018 márciusáig szóló mandátumát, szeptemberben azonban várhatóan előrehozott választást rendeznek Itáliában.

Az idő előtti voksolást azért lesz nehéz elkerülni, mert mind a kormányzó demokraták elnöke, Matteo Renzi volt kormányfő, mind pedig a legnagyobb ellenzéki párt, az Öt Csillag Mozgalom (M5S) öntörvényű vezetője, Beppe Grillo erre tett javaslatot. Csak az időpontban nem értenek egyet: Grillo szeptember 10-én választana, Renzi 24-én.

Az előrehozott választás nagyon rossz hír lenne Európának. Úgy látszott ugyanis az Unió szempontjából a lehető legjobban zárult holland parlamenti, majd francia elnökválasztást követően, hogy hosszú idő után végre nyugalom költözik az EU életébe. A következő fontos voksolást csak szeptemberben rendezik meg, amelyen valószínűleg Angela Merkel kereszténydemokratái nagy fölénnyel nyernek, ami azt is jelenti, hogy nem az illiberalizmus eszméje nyer, hanem a több Európáé.

Csakhogy Olaszország sorsa fejtörést okozhat az uniós vezetők számára. Itáliában ugyanis felmérések szerint jó esély van az euroszkeptikus, populista Öt Csillag Mozgalom (M5S) győzelmére. A Beppe Grillo által irányított tömörülést ugyan nem lehet akár a holland Szabadságpárthoz (PVV), akár a francia Nemzeti Fronthoz (FN) hasonlítani, hiszen a tagságban azért sokan nem osztják az unióellenes irányvonalat, de a közös Európa megszenvedheti az M5S esetleges diadalát. Annál is inkább, mert a pártot a szélsőbaloldaliak és a szélsőjobboldaliak egyaránt rokonszenvesnek találják.

Jelenleg a két párt fej-fej mellett halad – 28-30 százalék körül állnak – a közvélemény-kutatások szerint. Hol az egyik vezet, hol a másik. A bizonytalanság azonban egyre jobban érződik a piacokon is. Dirk Gojny, a német National-Bank elemzője szerint a befektetők számára csak most lett világos, hogy az euróövezet ismét sérülékenyebbé vált.

A milánói tőzsdén is az esetleges előrehozott választással kapcsolatos találgatások jelentik a legfőbb beszédtémát. Hétfőn két százalékkal esett a milánói tőzsdeindex, a FTSE MIB mutatója, s bár azóta csökkent a veszteség, a börze még nem tudott magára találni. Az olasz pénzügyi mutatók ugyanis továbbra is komoly aggodalomra adnak okot a magas államadósság, az igen rozoga lábakon álló bankrendszer, valamint az alacsony gazdasági növekedés miatt.

Az aggodalmat valójában nem is Beppe Grillo váltotta ki, a radikális kijelentéseiről ismert humorista nagy meglepetést nem is okozhat. A dráma a Demokrata Párt élére visszatért Matteo Renzi miatt tört ki, aki a napokban bejelentette: előrehozott választást akar. Erőteljesen kérdéses, hogy egyeztetett-e az egyébként szintén demokrata párti miniszterelnökkel, Paolo Gentilonival, aki a hét elején azt közölte: ő arra készül, hogy kitölti a következő választásig tartó mandátumát. Mindez arra is utal, a PD-nél nincs egység a további lépéseket illetően. Igaz, a párt már évek óta nem egységes, nagy öregjei (Massimo D'Alema, Pier Luigi Bersani) komoly fenntartásokkal figyelték Renzi kormányzását, s hangot is adtak ennek.

Amikor tavaly, az olasz alkotmánymódosításról szóló év végi referendumon a választók nagy többséggel döntöttek a választójogi törvény módosítása ellen, úgy látszott, Renzi ellenfelei elérik céljukat, mert a miniszterelnök benyújtotta lemondását, s ekkor került a helyére Gentiloni. 2017 februárjában aztán Renzi a PD főtitkári székéből is felállt, de csak azért, hogy felkészüljön az április 30-án megtartott választásra, amelyen a tömörülés új vezetőjének személyéről döntöttek. Renzi nagy fölénnyel, 69,2 százalékos eredménnyel nyert. A PD-re valóban jó hatást gyakorolt, hogy visszatért a párt élére, mert a közvélemény-kutatások szerint a demokraták beérték a „csillagosokat”. Renzi alighanem arra gondol: most vagy soha. Ha jövő év tavaszáig várnának a választással, akkor a PD-nek már kevesebb esélye lenne a győzelemre.

Csakhogy a volt kormányfő ismét nagyon veszélyes útra tévedt. Tavaly komoly kockázatot vállalt azzal, hogy a referendumot a kormánnyal szembeni bizalmi szavazásnak nevezte – rá is fázott, mert pont emiatt bukott el a referendum. Most ismét 19-re húz lapot, ha ragaszkodik az idő előtti voksoláshoz, hiszen a siker ezúttal sem garantált. A befektetők nem bíznak Renzi politikai szimatában, ami a tavalyi történések után érthető is.

Ismét módosítanák a választási törvényt
Matteo Renzi ismét nekifut a választási törvény módosításának. A tavaly decemberi referendumon ugyan elutasították a kormány javaslatát, amely lényegében leszámolt volna a szenátussal, ezúttal ugyanakkor egy német minta alapján készült tervezetre adta áldását. A PD főtitkára szerint a parlament július 7-ig fogadhatja el a javaslatot. Ha ez megtörténne, legkésőbb október 22-ig rendezhetnének előrehozott választást.