Mayt ostorozták a tévévitán

Publikálás dátuma
2017.06.02. 07:33
FOTÓ: REUTERS/Stefan Wermuth
Kármentő akciót folytatott csütörtökön Theresa May brit kormányfő, miután elvi okokból nem vett részt a BBC által előző este sugárzott pártvezetői tévévitán. A tory vezető magas labdát adott a másik hat meghívott vendégnek, köztük az utolsó pillanatban bejelentkezett Jeremy Corbynnak.

Ahogy a Zöldek társelnöke, Caroline Lucas fogalmazott, a „vezetés legfontosabb szabálya, hogy az ember megjelenjen, amikor kell”. A liberális demokrata Tim Farron azt ajánlotta a választóknak: „ha Theresa May nem szánja rájuk az idejét, ők se törődjenek vele”. A közvetlen tévévitát kizáró Mayt belügyminisztere, Amber Rudd helyettesítette, aki személyes gyásza ellenére – édesapja két nappal korábban hunyt el – olyan jól állta a sarat, hogy a brit sajtó csütörtökön már a kormány második legmagasabb, pénzügyminiszteri tisztségével hozta összefüggésbe.

Egy héttel a rendkívüli parlamenti választás előtt a kormányfő az észak-angliai – hagyományosan a Munkáspártra voksoló, egyben brexit-párti – Middlesbrough-ban tartott kampánybeszédet. May „Brexit-megállapodással egy ragyogó jövő felé” címet viselő korteskedésében ismételten hangsúlyozta, hogy egyedül az ő vezetése alatt lehet megfelelő megegyezésre jutni az Európai Unióval. A tárgyalások végeztével Nagy-Britannia „erősebbé, tisztességesebbé, gazdagabbá, globálisabbá, szélesebb látókörűvé válhat, nagyobb esélyeket kaphat, magabiztosabb, egységesebb és biztonságosabb lehet”.

Egy újságírói kérdésre válaszolva Theresa May kifejtette, mit ért azon, hogy az elhibázott brexit-tárgyalásoknak „cudar következménye” lehet. Mint mondta, „az Európai Unióban vannak olyanok, akik meg akarják büntetni az Egyesült Királyságot, míg otthon egyesek akármilyen egyezséget is elfogadnának, majd a lehető legmagasabb költségért a létező legrosszabb üzletet kötik meg”. A kormányfő elhárította a jelenlegi baljós választási kilátásokra vonatkozó felvetést. Jelezte: semmi más nem számít, mint a június 8-i voksolás.

Szűkös politikai kínálat a PiS fegyvere

Publikálás dátuma
2017.06.02. 07:32
Kormányellenes tüntetők a KOD májusi demonstrációján Gdanskban FOTÓ: PROFIMEDIA

Új vezetőséget választott a héten a Demokráciavédelmi Bizottság (KOD). A KOD nem sokkal azután jött létre spontán mozgalomként, hogy a lengyel jobboldal nacionálpopulista pártja, a Jog és Igazságosság (PiS) a 2015-ös őszi választásokon átvette a hatalmat az addig kormányzó liberális Polgári Platformtól (PO) és parasztpárti szövetségeseiktől.

A KOD arról lett ismert, hogy többször is képes volt tízezreket utcára vinni az ország nagyvárosaiban. Az ellen tiltakoztak, hogy a PiS a hatalmat ellenőrző intézményeket – alkotmánybíróság, közmédia – is megszállta. Az országos szervezetté vált KOD egy időre szinte átvette a parlamenti ellenzék szerepét. A szervezet arca Mateusz Kijowski 49 éves informatikus volt, amíg ki nem derült, hogy a KOD-nak gyűjtött pénzekből több tízezer zloty a cége számlájára került. A mostani kongresszuson már nem jelöltette magát. A KOD új elnöke Krzysztof Lozinski lett. Ő a hatvanas évek óta vett részt az ellenzéki mozgalmakban, s egyike volt a KOD alapítóinak. Kérdés, hogy a 69 éves politikai veterán képes-e mozgásban tartani a tömegmozgalmat, amelyet ráadásul még szakadás is fenyeget.

A demokratikus ellenzék megosztott, viszont a PiS-t Jaroslaw Kaczynski egyértelműen uralja. Kaczynski pártjának ugyan nincs parlamenti többsége, de továbbra is a legjelentősebb politikai erő. Szinte mechanikusan másolják az orbánizmust: idegengyűlölet, a demokratikus intézmények megvetése, a nacionalista EU-ellenesség. Ez adja meg az alaphangot, amelyet erős klerikális elemekkel díszítenek. A PO kiváló gazdasági eredményeket mutathatott fel, de szociálisan érzéketlen volt. Ezt ragadta meg a PiS. A második és harmadik gyerek után adott 500 illetve 1000 zloty (1 zloty kb 70 forint) sok szűkölködő családnak hozott életszínvonal javulást. Ahogy Rafal Wos gazdasági újságíró magyarázza, ezzel a jobboldal gyakorlatilag bevezette a garantált minimumjövedelem intézményét. Sokakat a nyugdíjkorhatár csökkentése állított melléjük.

A lengyel társadalom Európa-párti és liberális része szinte kényszerűségből fordul újra a PO-hoz. A konzervatív liberális párt azonban továbbra is képtelen megszólítani azokat, akiket a családi pótlékkal, az olcsóbb lakáshoz jutás ígéretével a jobboldal elcsábított. A megosztott baloldal is a helyét keresi, úgy tűnik elvesztette társadalmi bázisát. Ryszard Bugaj közgazdászprofesszor, a Szolidaritás egykori politikusa, volt képviselő ma úgy látja: a PiS ereje abból fakad, hogy választói nem találnak másik politikai kínálatot.

Hadjárat a független média ellen
A Kaczynski-párt a közmédia megszállása után most a külföldi tulajdonú lapok, s az elektronikus média ellen készül támadásra. Lengyelországban az erős független médiumok, napi és hetilapok, hírportálok, tévék valódi ellensúlyt jelentenek, korlátozzák a hatalom lehetőségeit. Adam Michnik, a Gazeta Wyborcza főszerkesztője viszont olvasói találkozókon személyesen áll ki a PiS politikája ellen. A jobboldali hatalom sorra számolja fel a független intézményeket. Az alkotmánybíróság, az igazságszolgáltatás és a színházak megszállása után most az egyetemi autonómia van soron – állítja Michnik.



Vezet a PiS

Az Ibris közvélemény-kutató adatai szerint, ha most választanának szejmet, a szavazatok így oszlanának el:

Jog és Igazságosság (PiS): 33,5

Polgári Platform (PO): 26,1

Nowoczesna.pl (Korszerű Lengyelország, liberálisok): 7,9

Kukiz’15 (elitellenes protesztpárt): 14,1

Demokratikus Baloldali Szövetség (SLD): 6,1

Renzi megint 19-re húz lapot

Publikálás dátuma
2017.06.02. 07:31
Matteo Renzi megjárta, amikor legutóbb kockázatot vállalt, s a tavalyi népszavazást a kormánnyal szembeni bizalmi szavazásnak ne
Bár Paolo Gentiloni olasz kormányfő kedden azt mondta, arra készül, hogy kitölti 2018 márciusáig szóló mandátumát, szeptemberben azonban várhatóan előrehozott választást rendeznek Itáliában.

Az idő előtti voksolást azért lesz nehéz elkerülni, mert mind a kormányzó demokraták elnöke, Matteo Renzi volt kormányfő, mind pedig a legnagyobb ellenzéki párt, az Öt Csillag Mozgalom (M5S) öntörvényű vezetője, Beppe Grillo erre tett javaslatot. Csak az időpontban nem értenek egyet: Grillo szeptember 10-én választana, Renzi 24-én.

Az előrehozott választás nagyon rossz hír lenne Európának. Úgy látszott ugyanis az Unió szempontjából a lehető legjobban zárult holland parlamenti, majd francia elnökválasztást követően, hogy hosszú idő után végre nyugalom költözik az EU életébe. A következő fontos voksolást csak szeptemberben rendezik meg, amelyen valószínűleg Angela Merkel kereszténydemokratái nagy fölénnyel nyernek, ami azt is jelenti, hogy nem az illiberalizmus eszméje nyer, hanem a több Európáé.

Csakhogy Olaszország sorsa fejtörést okozhat az uniós vezetők számára. Itáliában ugyanis felmérések szerint jó esély van az euroszkeptikus, populista Öt Csillag Mozgalom (M5S) győzelmére. A Beppe Grillo által irányított tömörülést ugyan nem lehet akár a holland Szabadságpárthoz (PVV), akár a francia Nemzeti Fronthoz (FN) hasonlítani, hiszen a tagságban azért sokan nem osztják az unióellenes irányvonalat, de a közös Európa megszenvedheti az M5S esetleges diadalát. Annál is inkább, mert a pártot a szélsőbaloldaliak és a szélsőjobboldaliak egyaránt rokonszenvesnek találják.

Jelenleg a két párt fej-fej mellett halad – 28-30 százalék körül állnak – a közvélemény-kutatások szerint. Hol az egyik vezet, hol a másik. A bizonytalanság azonban egyre jobban érződik a piacokon is. Dirk Gojny, a német National-Bank elemzője szerint a befektetők számára csak most lett világos, hogy az euróövezet ismét sérülékenyebbé vált.

A milánói tőzsdén is az esetleges előrehozott választással kapcsolatos találgatások jelentik a legfőbb beszédtémát. Hétfőn két százalékkal esett a milánói tőzsdeindex, a FTSE MIB mutatója, s bár azóta csökkent a veszteség, a börze még nem tudott magára találni. Az olasz pénzügyi mutatók ugyanis továbbra is komoly aggodalomra adnak okot a magas államadósság, az igen rozoga lábakon álló bankrendszer, valamint az alacsony gazdasági növekedés miatt.

Az aggodalmat valójában nem is Beppe Grillo váltotta ki, a radikális kijelentéseiről ismert humorista nagy meglepetést nem is okozhat. A dráma a Demokrata Párt élére visszatért Matteo Renzi miatt tört ki, aki a napokban bejelentette: előrehozott választást akar. Erőteljesen kérdéses, hogy egyeztetett-e az egyébként szintén demokrata párti miniszterelnökkel, Paolo Gentilonival, aki a hét elején azt közölte: ő arra készül, hogy kitölti a következő választásig tartó mandátumát. Mindez arra is utal, a PD-nél nincs egység a további lépéseket illetően. Igaz, a párt már évek óta nem egységes, nagy öregjei (Massimo D'Alema, Pier Luigi Bersani) komoly fenntartásokkal figyelték Renzi kormányzását, s hangot is adtak ennek.

Amikor tavaly, az olasz alkotmánymódosításról szóló év végi referendumon a választók nagy többséggel döntöttek a választójogi törvény módosítása ellen, úgy látszott, Renzi ellenfelei elérik céljukat, mert a miniszterelnök benyújtotta lemondását, s ekkor került a helyére Gentiloni. 2017 februárjában aztán Renzi a PD főtitkári székéből is felállt, de csak azért, hogy felkészüljön az április 30-án megtartott választásra, amelyen a tömörülés új vezetőjének személyéről döntöttek. Renzi nagy fölénnyel, 69,2 százalékos eredménnyel nyert. A PD-re valóban jó hatást gyakorolt, hogy visszatért a párt élére, mert a közvélemény-kutatások szerint a demokraták beérték a „csillagosokat”. Renzi alighanem arra gondol: most vagy soha. Ha jövő év tavaszáig várnának a választással, akkor a PD-nek már kevesebb esélye lenne a győzelemre.

Csakhogy a volt kormányfő ismét nagyon veszélyes útra tévedt. Tavaly komoly kockázatot vállalt azzal, hogy a referendumot a kormánnyal szembeni bizalmi szavazásnak nevezte – rá is fázott, mert pont emiatt bukott el a referendum. Most ismét 19-re húz lapot, ha ragaszkodik az idő előtti voksoláshoz, hiszen a siker ezúttal sem garantált. A befektetők nem bíznak Renzi politikai szimatában, ami a tavalyi történések után érthető is.

Ismét módosítanák a választási törvényt
Matteo Renzi ismét nekifut a választási törvény módosításának. A tavaly decemberi referendumon ugyan elutasították a kormány javaslatát, amely lényegében leszámolt volna a szenátussal, ezúttal ugyanakkor egy német minta alapján készült tervezetre adta áldását. A PD főtitkára szerint a parlament július 7-ig fogadhatja el a javaslatot. Ha ez megtörténne, legkésőbb október 22-ig rendezhetnének előrehozott választást.