Előfizetés

Szecessziós világnap

Publikálás dátuma
2017.06.02. 07:49

Egész napos rendezvénnyel ünnepli a Lechner Ödön és Pártos Gyula tervezte, a magyar szecessziós építészet legszebb példái közé tartozó épületben az Iparművészeti Múzeum a Szecesszió világnapját június 10-én. Lesznek különleges városi és épületséták, tudományos előadás-sorozat, a múzeum üvegcsarnokát betöltő szerpentintánc-bemutató, ékszerkészítő alkotóműhely, zenés-játékos tárlatvezetés és felfedező játék is. 

#forradalom #vagynem

Csepelyi Adrienn
Publikálás dátuma
2017.06.02. 07:48

Disztópiának mondhatnánk Kemény Zsófi második regényét, a Rabok tovább címűt, csak éppen az történt, hogy mire ez a könyv megjelent, mi önként és dalolva odamasíroztunk a disztópia szélére, s hajszál választ el attól, hogy ez legyen a valóságunk. 

A felrobbanó Westend, a Gripenekkel szétlőtt forradalmi tömeg, a barikádok és a megfigyelésre használt drónok, a lekapcsolt internet, mindez csak eleinte tűnik elképzelhetetlennek: a Mátyás király újratemetésén kirobbanó forradalom tömegjelenetei csupán szikrányira vannak az oktogonos tüntetésektől. A látványos, ijesztő kulisszák mögött viszont ott húzódnak az egyéni érdekek, a hősködés, a széthúzás és a személyes sérelmek – elszívva az oxigént a forradalomtól.

Kissé darabosan indul a regény, mintha – indokolatlan módon – a Haragban a világgal egyik jelenetébe csöppennénk. Szúrós, szikár, már-már versszerű szöveg. Kicsit rémisztő is: ha ez jön 270 oldalon keresztül, túladagolásunk lesz. Aztán a szerző visszaugrik az időben, és roppant okosan, következetesen felépíti a nagyjelenetet, amely nem csupán indokolttá válik, de vágyottá is: hirtelen James Deanek akarunk lenni tőle. Kemény öntörvényű: kerüli a nyelvi és történetvezetési sablonokat. Épp ez a legfőbb érdeme: markában tartja az olvasót, meg-megállásra készteti egy-egy kivételesen erős szóképpel, és végső soron tényleg jobban tudja, dramaturgiailag mikor indokolt elejteni egy információt, ami szempillantás alatt mátrixba rendezi az addig kusza viszonyokat.

A Rabok tovább nem ácsol piedesztált senkinek. A forradalom irányítóinak sorra tűnnek elő kicsinyességei, jellemhibái, s ahogyan sodródunk az eseményekkel, feltűnik a véleményvezér-imázs mögött az esendő kisfiú vagy a budai, gazdag hülyegyerek, aki élő számítógépes játéknak gondolja a forradalmat. Ez nem vidám regény: ahogyan a rácsok árnyéka kockásra festi az allegória-tigris bundáját, úgy – Y meg Z generáció ide vagy oda – mi sem tudunk mit kezdeni a múltunk árnyaival.

Info:

Kemény Zsófi: Rabok tovább

Jelenkor kiadó

A díva utolsó fellángolása

Balogh Gyula
Publikálás dátuma
2017.06.02. 07:47
FOTÓ: SZALMÁS PÉTER
Az idei fesztivál Alföldi Róberttel kezdődik és vele is fejeződik be. Először ugyanis a Prima Donnát rendezi, majd a díjátadó gálának lesz a házigazdája.

"Mindig is szívügyem volt az operarendezés, csakhogy ez egy zárt műfaj, ahová nehéz bekerülni. Rendkívül inspiratív volt számomra, hogy nagyon különböző művekkel találkozhattam az elmúlt évek alatt a barokk operától, az amerikai, vagy a norvég kortársig. " - mondta lapunknak Alföldi Róbert, aki az Armel Operafesztivál elmúlt egy évtizedében szinte minden évben rendezett. "Havas Ágnesnek, a sorozat alapítójának köszönhetem a lehetőséget" – folytatta.

A fesztivál bevált metódusa szerint a rendező általában konkrét darabok színrevitelére kap megbízást. Alföldi Róbert szerint ebben a műfajban a rendező egyébként is megrendelésre dolgozik. De ez a kész helyzet arra is jó, hogy menet közben sok mindent megtanulhat az alkotó.

Mennyire kellett képeznie magát zeneileg? – kérdeztük.

"Zenei általános iskolába jártam, ezért különösen nem kellett képezni magam, a kottától sem jövök zavarba és talán van némi érzékem a zenéhez és a rendezéshez is. Az opera eleve magában hordozza azt a komplexitást, amit ma már a színháztól is egyre jobban elvárnak, ezért magától érthetően használja a zenét, a mozgóképet, a videót. Akkor jó, ha egy operát is színházi szempontból értelmezzük. Lehet, hogy nagyképűnek hangzik, de talán mégis elmondható, hogy az általam rendezett A varázsfuvola az ARTE csatornán, Londonban, Szegeden vagy Budapesten elsősorban, mint színház lehetett sikeres. Sőt, Szegeden többen látták, mint ugyanabban az évadban bemutatott operett előadást. Szerintem az Armel legfőbb célja is az, hogy a kortárs operabemutatók valódi színházzá, színházi élménnyé váljanak. "

Alföldi Róbert idén az ismert amerikai popdalszerző Rufus Wainwright Prima Donna című operáját rendezi Farkasréti Máriával, Je Ni Kimmel, Sólyom Nagy Mátéval és Ódor Bálinttal a főszerepben. A produkciót Vajda Gergely dirigálja, a díszletet és jelmezt Tihanyi Ildikó tervezi.

Nem gondolom, hogy másként kellene rendezni egy popdalszerző operáját, mint egy klasszikus művet – fűzte hozzá Alföldi. – Ugyanúgy kell nekifogni, még akkor is, ha a zenei világa különbözik Mozartétól, Bartókétól, vagy éppen Eötvös Péterétől. A történetről pedig annyit, hogy egy utolsó fellángolása egy színházi embernek, hiszen egy idősödő díva el szeretne énekelni egy áriát, amit korábban nem sikerült – jegyezte meg Alföldi Róbert, aki a fesztivál jubileumi díjátadó gálájának a házigazdája is lesz a Thália Színházban.

Az Armel Bécsben is
Idén először lép ki az Armel Operafesztivál hivatalos versenyprogramja külföldre. A Thália Színház mellett ugyanis a bécsi MuTh Theaterben is lesznek előadások, elsőként június 30-án Udo Zimmermann A fehér rózsa című operája Anna Drescher rendezésében látható.
Ezt követi ugyancsak Bécsben július elsején Donizetti egyik vígoperája A torkos csütörtök a Szegedi Nemzeti Színház produkciójában, majd másnap Michal Dobrzynsky Operetka című két felvonásos műve a Varsói Kamaraopera interpretációjában. Végül július 3-án Martyna Kosecka A mesefonál című operája kerül színre a Horvát Nemzeti Színház produkciójaként a MuTh-ban.