Trump beszédében leszögezte: az Egyesült Államok kivonul a 2015-ben aláírt párizsi klímaegyezményből, de kész arra, hogy tárgyalásokat kezdjen a visszalépés feltételeiről vagy a megállapodás teljes újratárgyalásáról. Az amerikai kormány kísérletet tesz a megállapodás újratárgyalására - hangoztatta az elnök, hozzátéve, hogy a nemzeteknek egyenlően kellene megosztaniuk egymás között a terheket és a felelősséget is. Az elnök hangsúlyozta, hogy a kilépés elhatározásával betartja választási ígéretét, konkrétan azt, hogy az amerikai nép, az amerikai munkások érdekei számára az elsődlegesek.
Trump kijelentette: június elsejétől az Egyesült Államok beszünteti pénzügyi hozzájárulását a klímaegyezményhez, és nem költi tovább az amerikai adófizetők pénzét a párizsi egyezménnyel létrehozott Zöld Klíma Alapra sem.
Az elnök szerint a megállapodás megkötése előtt elődje, Barack Obama "rosszul tárgyalt és csak elkeseredettségből" írta alá a végső megállapodást, amely így az Egyesült Államokra nézve hátrányos lett, s más országokat juttatott előnyökhöz. Ezzel összefüggésben kiemelte: Kína a megállapodás ellenére is változatlanul a világ egyik legnagyobb széndioxid-kibocsátója, és a párizsi egyezmény alapján lehetősége nyílik a károsanyag-kibocsátás növelésére 2030-ig.
Barack Obama röviddel Trump bejelentése után élesen bírálta a kilépést. Úgy fogalmazott, hogy a Trump-kormányzat a kilépéssel "elutasítja a jövőt". Obama meggyőződését fejezte ki, hogy az amerikai államok, az amerikai városok és az amerikai vállalatok fokozni fogják erőfeszítéseiket "a bolygó megvédése" érdekében.
Emlékeztetett arra is, hogy a párizsi egyezményt "a világpolitikában betöltött amerikai vezető szerepnek" köszönhetően fogadták el. Álláspontja szerint "a magánszektor máris döntött, és olyan jövőt választott, amelyben visszafogott a szénfelhasználás". Úgy vélekedett, hogy a klímaegyezményben részt vevő országok aratják majd le az egyezmény "gyümölcseit" mind az új munkahelyek megteremtésében, mind a kreativitást igénylő állások megteremtésében.
Trump szerint az Egyesült Államok így is a világ vezető energiatermelője, nincs hát szüksége az amerikai munkásoknak ártalmas, rossz megállapodásra. "Az amerikai elnöknek elsődleges kötelessége, hogy a saját népét védje" - fogalmazott, s leszögezte: az ő feladata az, hogy a Pittsburghben élők, és ne a párizsiak jövőjével foglalkozzon.
Viszonylag részletesen foglalkozott Trump elnök a gazdasági kérdésekkel. Leszögezte, hogy egy felmérés szerint 2040-ig 6,5 millió állás szűnik meg az iparban, amennyiben érvényesítik a párizsi klímaegyezményben foglalt előírásokat. Közölte: különösen nagy károkat szenvedne a szénipar, amely jelenleg az amerikai energiatermelés egyharmadát adja. Nem reálisak szerinte azok a célok, amelyeket a széndioxid-kibocsátásra vonatozóan az Obama-adminisztráció meghatározott. Donald Trump leszögezte: az Egyesül Államok máris drámai mértékben, 2006-tól mostanáig 12 százalékkal csökkentette a széndioxid-kibocsátását.
Sajnálatukat fejezték ki az európai uniós vezetők amiatt, hogy Donald Trump amerikai elnök úgy döntött, kilépteti az Egyesült Államokat a párizsi klímaegyezményből.
"Továbbra is vezetni fogjuk a klímaváltozás elleni harcot" - szögezte le pénteki Twitter-bejegyzésében a bizottság elnöke, hangot adva csalódottságának.
Juncker a Politico brüsszeli hírportálnak adott előző esti interjújában hangsúlyozta, egyre fontosabb válik a kapcsolat Kínával, minthogy az Egyesült Államok a jelek szerint el akarja vágni magát a világtól.
"Nem tesz túl boldoggá a gondolat, hogy talán szorosabban fogunk együttműködni Kínával, mint ahogyan az amerikaiakkal tudunk. Ez nem illik a régi világképembe" - mondta Juncker, aki korábban "súlyosan elhibázottnak" nevezte Trump döntését.
Washington szövetségesei korábban komoly aggodalmukat fejezték ki az Egyesült Államok esetleges kilépése miatt. A megállapodást eddig már 147 ország ratifikálta. A Fehér Ház munkatársai is megosztottak voltak a kérdésben, és a kilépést több amerikai nagyvállalat is ellenezte.
Chuck Schumer, a demokraták szenátusi frakciójának vezetője "történelmi léptékű pusztító kudarcnak" nevezte a döntést, amelyre szerinte "a jövő nemzedékek úgy tekintenek majd vissza, mint a 21. század egyik legrosszabb politikai lépésére". Schumer gazdasági, környezetvédelmi és geopolitikai szempontból egyaránt kártékonynak nevezte ezt. Hasonlóképpen nyilatkozott Nancy Pelosi, a demokraták képviselőházi csoportjának vezetője.
Angela Merkel német kancellár azt mondta: nem veti vissza az éghajlatváltozás megfékezéséért folytatott küzdelmet az Egyesült Államok kilépése, "éppen ellenkezőleg, az eddiginél is eltökéltebben fogunk össze", hogy "sikeresen megbirkózzunk az egész emberiség előtt álló olyan kihívásokkal, mint a klímaváltozás". Donald Trump amerikai elnök döntése "rendkívül sajnálatos, és akkor még nagyon visszafogottan fogalmaztam" - tette hozzá Angela Merkel.
Laurent Fabius, a párizsi klímaegyezményt tető alá hozó volt francia külügyminiszter szerint azzal, hogy kilépteti az Egyesült Államokat a 2015 végén Párizsban csaknem 200 ország által aláírt globális klímamegállapodásból. Az ENSZ 21. klímakonferenciájának elnöke azt is szóvá tette, hogy Trump a témában "egy rakás hazugságot" terjeszt. "Ez a döntés, ez a beszéd, ez egy szégyenletes hiba, hatalmas tévedés. Aztán meg egy rakás hazugság. Az egyetlen reakció a világ mobilizálása, ezt kell most tenni" - mondta Laurent Fabius.
Ellenérzésüket fejezték ki az amerikai gazdasági élet egyes befolyásos szereplői is. Elítélte a döntést a General Motors, az Egyesült Államok első számú autógyártó cége. A General Electric vezetője, Jeff Immelt Twitter-bejegyzésében arra buzdította a gazdasági élet szereplőit, hogy a döntés ellensúlyozására a maguk területén tegyenek meg mindent a környezet védelme érdekében.
"Sokkhatás alatt vagyok" - így kommentálta Orbán Donald Trump amerikai elnök bejelentését arról, hogy országa kilép a párizsi klímaegyezményből. A kormányfő elmondta: Magyarországon közmegegyezés van abban, hogy a klímaváltozás valóság, veszélyes dolog, és mivel globális természetű, ezért a vele szembeni fellépés is globális szintű cselekvést igényel. "Ez ellentétes mindazzal, amit az amerikai elnök döntött" - tette hozzá a kormányfő, aki szerint Donald Trump elhatározásának következményein még "gondolkodni" kell.
Az előzmények
Trump választási kampánya során gyakran hangoztatta, nem hisz abban, hogy emberi tevékenység okozza a globális felmelegedést, szerinte ez félrevezető álhír. Egyik emblematikus ígérete az volt, hogy kivonul a Párizsi Egyezményből, s elődjét, Barack Obamát kárhoztatta azért, mert „túlságosan drága”, az amerikai gazdaságot hátrányosan érintő megállapodást kötött. Elnökjelöltként Trump megígérte, hogy újraéleszti a szénbányászatot, s eltörli elődje környezetvédelmi rendelkezéseit. Ehhez már hozzá is kezdett: március végén elnöki rendeletet adott ki Obama tiszta energia törvényének (Clean Energy Act) felülvizsgálatáról. Engedélyezi a szénbányászat újraindítását, a szénerőművek újranyitását, ugyancsak rendelkezett a természetvédelmi területekre kimondott bányászati tilalom feloldásáról.
A Párizsi Egyezményt 2015. december 12-én 195 ország képviselői fogadták el az ENSZ éghajlatváltozási keretegyezményének (UNFCCC) 21. utókonferenciáján (COP 21.) a francia fővárosban. Az egyezményt idén májusig 147 állam ratifikálta. A megállapodás 2016. november 4-én lépett hatályba. Ennek azért van jelentősége, mivel a rendelkezések között szerepel, hogy az aláírók csak az egyezmény hatályba lépését követő három év elteltével mondhatják fel, s további egy év várakozási időt is előírtak. Azaz, az Egyesült Államok legkorábban 2020 novemberében – a következő elnökválasztás körül – léphet ki az egyezményből. Kivéve persze, ha még radikálisabb utat választ: kilép a nemzetközi klímaegyüttműködés fő szervezetéből, az UNFCCC-ből, ez a lépés egy év várakozás után automatikusan maga után vonja kilépését a Párizsi Egyezményből is. Eddig csupán két állam, Szíria és Nicaragua nem volt részese a párizsi klímamegállapodásnak.
