Elképesztő baki okozhatta a British Airways leállását

Publikálás dátuma
2017.06.02. 12:40
Fotó: REUTERS/Hannah McKay
Pénteki brit sajtóértesülés szerint az áramellátás véletlen kikapcsolása okozhatta a múlt hétvégén a British Airways globális informatikai rendszerének teljes összeomlását, amely napokig elhúzódó súlyos fennakadásokat okozott a légitársaság forgalmában.

A The Times című konzervatív brit napilap által idézett vállalati források szerint egy alvállalkozó cég karbantartást végzett a BA londoni adatforgalmi központjában a Heathrow repülőtér mellett, és az egyik alkalmazott egyszerűen kikapcsolta a szünetmentes áramforrást, amely a normál hálózati áramellátás mellett a vészhelyzeti tartalékot biztosító akkumulátorokkal, illetve a dízelgenerátorral is összeköttetésben volt. A brit laphoz eljutott egy belső email-üzenet, amelyben a BA információtechnológiai részlegének vezetője arról tájékoztatja kollégáit, hogy a szünetmentes áramforrás visszakapcsolása is szakszerűtlenül történt, és ez fizikai károsodást okozott az informatikai rendszerben. 

A számítógépes hálózat kiesése elsősorban a BA két legnagyobb londoni bázisrepülőterén, Heathrow-n és Gatwicken okozott súlyos fennakadást. A hiba azonban a BA teljes, globális informatikai hálózatát érintette, ezért sok külföldi repülőtéren is leálltak a British Airways járatai, és a május végi hagyományos háromnapos hosszú hétvégén becslések szerint 75 ezren rekedtek a légikikötőkben. Heathrow-n és Gatwicken összesen hétszáz járatot kellett törölni, köztük a British Airways több budapesti járatát is.    

Alex Cruz, a British Airways vezérigazgatója már szombat este, a Twitter üzenőportálon megjelent videóüzenetében közölte, hogy a hiba elhárításán dolgozó szakértők szerint az informatikai rendszer összeomlásának közvetlen oka áramellátási probléma lehetett. Cruz azonban akkor még nem részletezte, hogy ez az áramellátási gond hol jelentkezett, és a BA részéről hivatalosan azóta sem közölték a rendszer összeomlásának okát.

Iparági becslések szerint a háromnapos felfordulás miatt a BA 150 millió font (55 milliárd forint) kártérítés kifizetésére kényszerülhet. A British Airways múlt hétvégi közleménye szerint az érintett utasok november végéig igényelhetnek teljes visszatérítést, vagy átfoglalást későbbi járatokra. A légitársaság kérte utasait, hogy őrizzék meg a felfordulás idején vásárolt élelmiszerek nyugtáit, valamint az általuk igénybe vett tömegközlekedési eszközök menetjegyeit és szállodaszámláikat, mert a BA-től ezekre is visszatérítést kérhetnek.

Szerző

Trump bejelentése sokkolta a világot

Publikálás dátuma
2017.06.02. 10:24
Donald Trump bejelentése a Fehér Háznál FOTÓ: Win McNamee/Getty Images
Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy kilépteti az Egyesült Államokat a párizsi klímaegyezményből. Az Egyesült Államok a világ egyik legnagyobb károsanyag-kibocsátója, s kilépése súlyosan visszavetheti a nemzetközi erőfeszítéseket a globális felmelegedés féken tartására. A világ számos vezetője elítélte a kiléptetést és aggodalmát fejezte ki miatta, Barack Obama volt elnök szerint például Trump "elutasítja a jövőt". Orbán sokkhatás alá került a bejelentést hallva. Lásd még: Trump a jövőt kockáztatja

Trump beszédében leszögezte: az Egyesült Államok kivonul a 2015-ben aláírt párizsi klímaegyezményből, de kész arra, hogy tárgyalásokat kezdjen a visszalépés feltételeiről vagy a megállapodás teljes újratárgyalásáról. Az amerikai kormány kísérletet tesz a megállapodás újratárgyalására - hangoztatta az elnök, hozzátéve, hogy a nemzeteknek egyenlően kellene megosztaniuk egymás között a terheket és a felelősséget is. Az elnök hangsúlyozta, hogy a kilépés elhatározásával betartja választási ígéretét, konkrétan azt, hogy az amerikai nép, az amerikai munkások érdekei számára az elsődlegesek. 

Trump kijelentette: június elsejétől az Egyesült Államok beszünteti pénzügyi hozzájárulását a klímaegyezményhez, és nem költi tovább az amerikai adófizetők pénzét a párizsi egyezménnyel létrehozott Zöld Klíma Alapra sem.

Az elnök szerint a megállapodás megkötése előtt elődje, Barack Obama "rosszul tárgyalt és csak elkeseredettségből" írta alá a végső megállapodást, amely így az Egyesült Államokra nézve hátrányos lett, s más országokat juttatott előnyökhöz. Ezzel összefüggésben kiemelte: Kína a megállapodás ellenére is változatlanul a világ egyik legnagyobb széndioxid-kibocsátója, és a párizsi egyezmény alapján lehetősége nyílik a károsanyag-kibocsátás növelésére 2030-ig.

Obama élesen bírálta Trump döntését
Barack Obama röviddel Trump bejelentése után élesen bírálta a kilépést. Úgy fogalmazott, hogy Trump-kormányzat a kilépéssel "elutasítja a jövőt". Obama meggyőződését fejezte ki, hogy az amerikai államok, az amerikai városok és az amerikai vállalatok fokozni fogják erőfeszítéseiket "a bolygó megvédése" érdekében.
Emlékeztetett arra is, hogy a párizsi egyezményt "a világpolitikában betöltött amerikai vezető szerepnek" köszönhetően fogadták el. Álláspontja szerint "a magánszektor máris döntött, és olyan jövőt választott, amelyben visszafogott a szénfelhasználás". Úgy vélekedett, hogy a klímaegyezményben részt vevő országok aratják majd le az egyezmény "gyümölcseit" mind az új munkahelyek megteremtésében, mind a kreativitást igénylő állások megteremtésében.

Trump szerint az Egyesült Államok így is a világ vezető energiatermelője, nincs hát szüksége az amerikai munkásoknak ártalmas, rossz megállapodásra. "Az amerikai elnöknek elsődleges kötelessége, hogy a saját népét védje" - fogalmazott, s leszögezte: az ő feladata az, hogy a Pittsburghben élők, és ne a párizsiak jövőjével foglalkozzon.  

Viszonylag részletesen foglalkozott Trump elnök a gazdasági kérdésekkel. Leszögezte, hogy egy felmérés szerint 2040-ig 6,5 millió állás szűnik meg az iparban, amennyiben érvényesítik a párizsi klímaegyezményben foglalt előírásokat. Közölte: különösen nagy károkat szenvedne a szénipar, amely jelenleg az amerikai energiatermelés egyharmadát adja. Nem reálisak szerinte azok a célok, amelyeket a széndioxid-kibocsátásra vonatozóan az Obama-adminisztráció meghatározott. Donald Trump leszögezte: az Egyesül Államok máris drámai mértékben, 2006-tól mostanáig 12 százalékkal csökkentette a széndioxid-kibocsátását.

Juncker: Trump döntése súlyosan elhibázott
Sajnálatukat fejezték ki az európai uniós vezetők amiatt, hogy Donald Trump amerikai elnök úgy döntött, kilépteti az Egyesült Államokat a párizsi klímaegyezményből. 
"Továbbra is vezetni fogjuk a klímaváltozás elleni harcot" - szögezte le pénteki Twitter-bejegyzésében a bizottság elnöke, hangot adva csalódottságának. 
Juncker a Politico brüsszeli hírportálnak adott előző esti interjújában hangsúlyozta, egyre fontosabb válik a kapcsolat Kínával, minthogy az Egyesült Államok a jelek szerint el akarja vágni magát a világtól. 
"Nem tesz túl boldoggá a gondolat, hogy talán szorosabban fogunk együttműködni Kínával, mint ahogyan az amerikaiakkal tudunk. Ez nem illik a régi világképembe" - mondta Juncker, aki korábban "súlyosan elhibázottnak" nevezte Trump döntését.

Washington szövetségesei korábban komoly aggodalmukat fejezték ki az Egyesült Államok esetleges kilépése miatt. A megállapodást eddig már 147 ország ratifikálta. A Fehér Ház munkatársai is megosztottak voltak a kérdésben, és a kilépést több amerikai nagyvállalat is ellenezte.

Chuck Schumer, a demokraták szenátusi frakciójának vezetője "történelmi léptékű pusztító kudarcnak" nevezte a döntést, amelyre szerinte "a jövő nemzedékek úgy tekintenek majd vissza, mint a 21. század egyik legrosszabb politikai lépésére". Schumer gazdasági, környezetvédelmi és geopolitikai szempontból egyaránt kártékonynak nevezte ezt. Hasonlóképpen nyilatkozott Nancy Pelosi, a demokraták képviselőházi csoportjának vezetője. 

Angela Merkel német kancellár azt mondta: nem veti vissza az éghajlatváltozás megfékezéséért folytatott küzdelmet az Egyesült Államok kilépése, "éppen ellenkezőleg, az eddiginél is eltökéltebben fogunk össze", hogy "sikeresen megbirkózzunk az egész emberiség előtt álló olyan kihívásokkal, mint a klímaváltozás". Donald Trump amerikai elnök döntése "rendkívül sajnálatos, és akkor még nagyon visszafogottan fogalmaztam" - tette hozzá Angela Merkel.

Laurent Fabius, a párizsi klímaegyezményt tető alá hozó volt francia külügyminiszter szerint azzal, hogy kilépteti az Egyesült Államokat a 2015 végén Párizsban csaknem 200 ország által aláírt globális klímamegállapodásból. Az ENSZ 21. klímakonferenciájának elnöke azt is szóvá tette, hogy Trump a témában "egy rakás hazugságot" terjeszt. "Ez a döntés, ez a beszéd, ez egy szégyenletes hiba, hatalmas tévedés. Aztán meg egy rakás hazugság. Az egyetlen reakció a világ mobilizálása, ezt kell most tenni" - mondta Laurent Fabius.

Ellenérzésüket fejezték ki az amerikai gazdasági élet egyes befolyásos szereplői is. Elítélte a döntést a General Motors, az Egyesült Államok első számú autógyártó cége. A General Electric vezetője, Jeff Immelt Twitter-bejegyzésében arra buzdította a gazdasági élet szereplőit, hogy a döntés ellensúlyozására a maguk területén tegyenek meg mindent a környezet védelme érdekében.

Orbánt sokkolta Trump döntése
"Sokkhatás alatt vagyok" - így kommentálta Orbán  Donald Trump amerikai elnök bejelentését arról, hogy országa kilép a párizsi klímaegyezményből. A kormányfő elmondta: Magyarországon közmegegyezés van abban, hogy a klímaváltozás valóság, veszélyes dolog, és mivel globális természetű, ezért a vele szembeni fellépés is globális szintű cselekvést igényel. "Ez ellentétes mindazzal, amit az amerikai elnök döntött" - tette hozzá a kormányfő, aki szerint Donald Trump elhatározásának következményein még "gondolkodni" kell.

Az előzmények

Trump választási kampánya során gyakran hangoztatta, nem hisz abban, hogy emberi tevékenység okozza a globális felmelegedést, szerinte ez félrevezető álhír. Egyik emblematikus ígérete az volt, hogy kivonul a Párizsi Egyezményből, s elődjét, Barack Obamát kárhoztatta azért, mert „túlságosan drága”, az amerikai gazdaságot hátrányosan érintő megállapodást kötött. Elnökjelöltként Trump megígérte, hogy újraéleszti a szénbányászatot, s eltörli elődje környezetvédelmi rendelkezéseit. Ehhez már hozzá is kezdett: március végén elnöki rendeletet adott ki Obama tiszta energia törvényének (Clean Energy Act) felülvizsgálatáról. Engedélyezi a szénbányászat újraindítását, a szénerőművek újranyitását, ugyancsak rendelkezett a természetvédelmi területekre kimondott bányászati tilalom feloldásáról.

A Párizsi Egyezményt 2015. december 12-én 195 ország képviselői fogadták el az ENSZ éghajlatváltozási keretegyezményének (UNFCCC) 21. utókonferenciáján (COP 21.) a francia fővárosban. Az egyezményt idén májusig 147 állam ratifikálta. A megállapodás 2016. november 4-én lépett hatályba. Ennek azért van jelentősége, mivel a rendelkezések között szerepel, hogy az aláírók csak az egyezmény hatályba lépését követő három év elteltével mondhatják fel, s további egy év várakozási időt is előírtak. Azaz, az Egyesült Államok legkorábban 2020 novemberében – a következő elnökválasztás körül – léphet ki az egyezményből. Kivéve persze, ha még radikálisabb utat választ: kilép a nemzetközi klímaegyüttműködés fő szervezetéből, az UNFCCC-ből, ez a lépés egy év várakozás után automatikusan maga után vonja kilépését a Párizsi Egyezményből is. Eddig csupán két állam, Szíria és Nicaragua nem volt részese a párizsi klímamegállapodásnak.

Szerző

A békülékeny Horthy

Horthy! Horthy? Horthy - ezzel a higgadt címmel írt cikket a Magyar Hírlapba (MH, május 29.) Szakály Sándor, a Veritas Történetkutató Intézet főigazgatója, mondván: „a történelemben az igazság… nem minden esetben az enyém, ahogy nem is a vitapartneremé”. A dolgozat azon töpreng, vajon miért az ismeretek nélküli minősítések sora a kormányzóról, amikor már az 1980-as évek második felében is sok történész árnyaltabb képet rajzolt róla, mint hogy egyszerűen „fasiszta patás ördögnek” fesse le.

Miért lett hát Horthy a sekélyes, de annál hevesebb napi politikai viták tárgya?

Ma biztosan nem találni vitathatatlan személyiséget a történelemben, mert nem lelni olyan kormányzatot sem, amely ne akarta volna saját kontinuitását igazolni a történelemmel. Ezért a blőd ünnepi szónoklatok, ezért, hogy az újratemetések, a szoborállítások és szobordöntögetések, utcanév-tábla leverések és cserék mind megelőzték a higgadt szakmai vitákat. Pedig a nemzet történelmének egyaránt része Kossuth és Széchenyi, Kun Béla és Horthy, Szálasi, Rákosi, Nagy Imre és Kádár, Antall, Horn, Gyurcsány és Orbán. Akiknek munkásságát korukba ágyazva, érték-előítélet nélkül kellene vizsgálni. Ma sem önmagában az a baj, hogy az országnak jobboldali kormánya van, hanem hogy a saját kiszitált értékeit (vs. értéktelenségét) akarja rákényszeríteni a nemzet egészére. Azt a két világháború közötti jobboldali identitást, amelynek semmi köze a modern konzervativizmushoz, kereszténydemokráciához.

Horthy nem volt államférfi - mondja Szakály -, politikussá lett haditengerésztiszt volt, aki „számos esetben hozott helyes és számos esetben helytelen döntést”. Mi úgy gondoljuk, szűk látókörű revizionista, botcsinálta politikus volt. A nemzet tragédiája, hogy egy államférfiakkal kitömött korban csak Horthyra futotta, pedig távlatos vezetőre lett volna szüksége. Ferenc József XIX. századi úriember-értékrendjében élő ember volt, aki semmit nem értett meg Hitler gépesített náci tömegforradalmából, a demokrácia és a diktatúra közötti élet-halál harcból. Leragadt az úriemberi becsületszónál, a nagyhatalmi érdekek helyett a területi revizionizmusnál, amelynek - írja Szakály - a szocdemek mellett még „a magukat a magyar nemzet tagjának tartó zsidók is hívei voltak”. „Sőt”: Horthy szegedi Nemzeti Hadseregét a helyi zsidóság anyagilag is támogatta, sok zsidó tagja is volt. A szocdemek és a zsidók emlegetése a békülékenység túlcsordulása. Arról nincs szó, hogy ha így volt, akkor miért építették az egész rendszert egyoldalúan a bolsevik-zsidó félelemre, miért az 1920-as numerus clausus?

Ha Horthy nem volt fasiszta patás ördög (nem volt), akkor Szakály szerint „lehet” szólni a Don-kanyarról, a munkaszolgálatról, a holokausztról is. Ám nagyon mellébeszélünk, ha minderről nem úgy szólunk, mint egy korszak következményeiről. Amely korszak hivatalosan 1920. március 1-jén kezdődött, amikor Horthyt a Nemzetgyűlés hatalmas többséggel választotta kormányzóvá, bár „nem azért, mert a képviselőket a Házban megjelent néhány »különítményes« kényszerítette volna”. Akkor vajon mit kerestek ott?

Nem ilyen békülésre, hanem megbékélésre volna szükség. Az úgy, ahogy volt történelemmel.

Szerző
Friss Róbert