A Pál utcaiak legendája

Molnár Ferenc A Pál utcai fiúk című műve áll a fókuszában a nemrég megnyílt vándorkiállításnak, melyet több intézmény szervezett.

Ha egy klasszikus, sokak által kedvelt ifjúsági regényből vándorkiállítás készül, azt gondolnánk az alkotók minden bizonnyal kimozdítják a bemutatni kívánt anyagot a szokásos múzeumi keretek közül. Molnár Ferenc A Pál utcai fiúk című regényét bemutató kiállítás – amely a Móra Kiadó koordinálásával készült, a Petőfi Irodalmi Múzeum korábbi kiállítása alapján, a Magyar Nemzeti Múzeum, és a Vígszínház közreműködésével – azonban olyannyira e keretek között marad, hogy a megszokott paravánokon még az olykor újdonság erejével is ható információk mellett csupán a jól ismert könyvborítók és képek, idézetek szerepelnek A regény központi témájával – főleg gyerekként – bárki könnyedén azonosulni tud: gyerekek élet-halál harca játszóterületükért; a bátorság, az árulás, a felelősség és a felnőtté válás kérdéskörei egyaránt a mű alapját képezik.

A kiállítás rámutat Molnár Ferenc bravúros leírásaira, arra, hogy a szereplők egyes emberi karaktereket jelenítenek meg, illetve, hogy milyen hibátlan kor-és térrajzot ad a regény Budapestről. Bizonyára a készítők feltételezték, hogy a látogatók már olvasták az említett művet, és ezért annak átfogó bemutatását célozták meg; ezzel nem is lenne gond, de felmerül, hogy az mennyire lehet sikeres szinte nulla interakció nélkül?

Habár a QR kódok mögött a Vígszínház előadásának színészei, és Geszti Péter beszélnek a műhöz fűződő viszonyukról rövid videók keretében. Jelen tárlat sok új és kétségkívül érdekes információt ad arról, hogy Molnár Ferenc mely barátjáról melyik szereplőjét mintázta, illetve, hogy a mai utcák hol helyezkednének el a grund területén. A szándék egyértelműen jó; adjunk teret minél több platformon az irodalomnak, különösképp az olyan világszerte ismert és szeretett műnek, mint amilyen A Pál utcai fiúk. Ám mintha elfelejtődött volna A Pál utcai fiúk egyik üzenete: hogy a gyermeki lelkesedést megtartva váljunk felnőtté, mert anélkül aztán semmit nem érdemes csinálni az életben.

Sikeres adaptációk

A Pál utcai fiúknak számos adaptációja jelent meg itthon és külföldön egyaránt. Balogh Béla több némafilmet is készített belőle 1917 és 1929 között. Frank Borzage rendezésében No Greater Glory címmel került mozivászonra 1934-ben. I ragazzi della via Paal címmel 1935-ben amatőr szereplőkkel Olaszországban forgatott filmet Alberto Mondadori és Mario Monicelli. A mű Oscar-díjra is jelölt filmes adaptációját Fábri Zoltán jegyzi 1969-ből. A film szereplőit egy londoni gyermekszínész-képző iskolából válogatták, a forgatás angol nyelven zajlott, a magyar szinkron utólag készült el.

Hazánkban először Hevesi Sándor, majd Török Sándor állította színpadra. Különböző felfogásban játsszák többek közt Észtországban, Lengyelországban, Olaszországban. Egyik legsikeresebb feldolgozása a Vígszínház tavaly novemberben színre vitt zenés játéka, amelyet Dés László, Geszti Péter és Grecsó Krisztián készített. A fiatalokat is megszólítani tudó katartikus előadás. A Vígszínház produkciójában több dal, akár egyfajta szabadsághimnuszként is felfogható. Az előadásból süt a szabadságvágy, vagyis, hogy újra legyen a miénk a grund, azt senki sem veheti el tőlünk.