Balliberális kanyaróveszély Csíksomlyón

Az idén is két zarándokvonat indult a búcsúra. Csütörtökön a Nagyboldogasszony érkezett Erdélybe, pénteken a Székely Gyors. A vonatokat Mile Lajos, Magyarország kolozsvári főkonzulja fogadta Kolozsváron.

Napok óta gyülekeznek már a zarándokok Csíkszeredában, szombaton kerül sor a hagyományos csíksomlyói pünkösdi búcsúra. Az eseményt egy fura, a kanyarójárvány kapcsán kialakult sajtóvita árnyékolja be.

Hét elején közös videoüzenetet és közleményt tett közzé Hargita megye elnöke, Borboly Csaba és Csíkszereda polgármestere, Ráduly Róbert. A két RMDSZ-es elöljáró szerint nincs kanyaróveszély a csíksomlyói búcsún, a Székelyföld minden tekintetben biztonságos, a sajtó rémhíreket terjeszt. Borboly a közleményben úgy fogalmazott, "nem tesz jót a térségnek a hangulatkeltés, beárnyékolhatja a pünkösdi ünnepeket, ha a média a kanyarójárvánnyal riogat... Nagyobb az esélye egy lábtörésnek, mint hogy valaki elkapja a kanyarót a csíksomlyói búcsún". Ráduly egyenesen balliberális, szekus diverzióról beszél, holott a kanyaróveszélyre Tar Gyöngyi, Hargita megye tisztifőorvosa hívta fel a figyelmet, és gyakorlatilag a teljes romániai magyar sajtó lehozta a nyilatkozatot. A polgármester azt is kijelentette, hogy a román államnak volt az érdeke, hogy a magyar közösségi, vallási ünnepet megpróbálja ellehetetleníteni, és ezért kapott szárnyra a csíksomlyói kanyaróveszélyről szóló hír. Tudni kell azonban, hogy az úgynevezett decentralizált állami intézmények vezetői tisztségeit pártalapon osztják le, Tar is az RMDSZ támogatásával kerülhetett e pozícióba, szakmai állásfoglalásával viszont „beletenyerelt” a nemzeti büszkeségbe.

A szekus jelző valószínűleg beidegződés-megszokás eredménye, a balliberálisozás viszont már egyértelműen a magyarországi közbeszéd-hivatalos kommunikáció kritikátlan átvétele. A magyarországi médiában először az Index írt a tisztifőorvos figyelmeztetéséről, aki mind a magyar (MTI), mind a román állami hírügynökségnek (Agerpres) nyilatkozott a kérdésben, így a budapesti „nemzeti kormányra” iránytűként figyelő székelyföldi RMDSZ-es elöljárók azonnal balliberális diverziót emlegettek. Tar Gyöngyi különben csupán a kanyaró elleni oltás szükségességére figyelmeztette a csíksomlyói zarándokokat. Hangsúlyozta, hogy a kétszeres beoltás biztos védelmet nyújt a betegség ellen és azt javasolta a szülőknek, hogy beoltatlan csecsemőket ne vigyenek a búcsúra. Elmondta, nemrég a csíksomlyói lakónegyedben élő roma közösségben kanyarós gócpont alakult ki, 20 megbetegedést észleltek. A betegeket kórházban kezelik, a többi gyerek, s a betegek környezetében élő olyan felnőtt, aki nem volt beoltva, azonnal megkapta az oltást.

De a szakemberek részéről felelőtlenségnek nevezte a figyelmeztetést László Attila, orvosi végzettségű kolozsvári RMDSZ szenátor, a szenátus egészségügyi bizottságának elnöke is. A kanyarójárvány 2016-os kitörése óta Romániában 27-en haltak meg, 6434 megbetegedést regisztráltak, Hargita megyében 35 megbetegedés történt.

A „balliberális kanyaróveszély” polémia hangneme, terminológiája is híven tükrözi azt, hogy bár utolsóként a külhoni magyar pártok közül, de az RMDSZ is „beállt a sorba”, azt bírál, amit az Orbán-kormány is bírál, azzal a terminológiával, amit Budapest is használ, és szava sincs az emberi és szabadságjogok elleni budapesti intézkedések kapcsán. És ebben nincs egyedül. A külhoni magyar pártok Orbán-kormány függőségét leginkább az igazolja, hogy már akkor sem emelik fel szavukat a „nemzeti kormány” intézkedései ellen, amikor az általuk képviselt kisebbségi közösségek érdekeit veszélyeztetik a budapesti döntések. Ennek legbeszédesebb példája talán a lex-CEU és a civil törvény. Nyilván, ezek nem hatályosak a szomszédos országokban, de olyan minták, amelyeket, ha követni kezd Bukarest, Pozsony, Belgrád vagy Kijev, akkor gyakorlatilag ellenséggé válnak a magyar közösségek a szomszédos államokban. A határon túli magyar civilszervezetek túlnyomó többsége kisebb-nagyobb magyar költségvetési támogatásban részesül, a nagyobbak az adott országban működő nemzetközi pénzforrásokat is megpályázzák. A magyar civiltörvény értelmezése szerint akkor pedig a finanszírozó ország érdekeit képviselik, ergo ellenségek, vagy legalábbis potenciális nemzetbiztonsági veszélyforrások.

Szerbián kívül minden szomszédos országban működik legalább egy magyar költségvetési támogatású egyetem, amelynek nincs magyarországi kampusza, nem kétoldali államközi egyezmény alapján jöttek létre, a helyi közösségek pedig fontosnak tartják ezeket az oktatási intézményeket. Mindezek ellenére, az immár csak a Bugár Béla vezette Híd-Most kivételével „Fidesz-partnerré lett” (magyarán bedarált) külhoni magyar pártok nem tiltakoztak, nem kérték Orbán Viktort e törvények újragondolására. Az új felállásban a csíksomlyói búcsú zarándokszáma nemzeti ügy, a kisebbségi civil társadalom helyzete viszont nem.