A Miniszterelnöki Kabinetiroda és a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (NISZ Zrt.) között kötött szerződés szerint a feldolgozás végleges határideje 2017. július 15, de várhatóan a NISZ Zrt. a feladatot ennél korábban befejezi és az eredményeket átadja a Kabinetirodának - ezt válaszolta lapunknak a kormányzati tájékoztató kampányokkal, így a nemzeti konzultációval kapcsolatos feladatokat végző állami cég. A NISZ a konzultáció végleges költségéről a feldolgozás végeztével ígért tájékoztatást és közölte azt is: "a személyes adatok kezelésére vonatkozó információk a törvényeknek megfelelően részletesen szerepelnek a konzultációs kérdőív adatvédelmi tájékoztatójában". (Korábban a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala feladata volt a konzultáció értékelése, de a KEKKH 2017. január 1-jén megszűnt, egyes feladatai a NISZ Zrt.hez kerültek.)
Eközben a kabinet már elindított egy plakátkampányt, melyben megköszönik "minden idők legsikeresebb Nemzeti Konzultációját", pedig a NISZ Zrt. még nem dolgozta fel a kérdőíveket. Ráadásul a kormány több tagja is hangsúlyozta: tudja mi szerepel a válaszokban, ami szintén érdekes, ha csak július közepére dolgozzák fel a leveleket.
Jobb híján tehát a kabinetre és a miniszterekre kell hagyatkoznunk: a "brutálisan" sikeres konzultációt 1,7 millióan küldték vissza. A mostani rekord "nagyságát" mutatja, hogy 2014-ben a Fidesz több szavazatot kapott listán (körülbelül 2,1 milliót).
Ettől függetlenül a kabinet hatalmas győzelmi propagandát tol a konzultáció után, a kormányzati kommunikációért felelős államtitkár a napokban például azt nyilatkozta a közmédiának, hogy a "sikeres nemzeti konzultáció erőt ad a kormánynak, amely az eredmény tükrében »nyugodtan« felléphet erélyesen Európában, vétót emelhet bizonyos kérdésekben." Tuzson Bence bővebben nem fejtette ki mire gondol.
De nem is lenne könnyű dolga, hiszen az elvileg Brüsszel megállítását célzó nemzeti konzultációban szó sincs valós választási lehetőségről, így valódi válaszokról sem. Hiszen az egész konzultáció kiindulópontja finoman szólva is megkérdőjelezhető. Brüsszel (ami alatt jelen esetben az Európai Unió egyes szerveit kell érteni) ugyanis nem egy tőlünk független szervezet, amely kívülről a vesztünkre tör. Nem csoda, hogy a konzultációba csomagolt kampány már az Európai Bizottságnál is kicsapta a biztosítékot: tényekkel alátámasztva pontról-pontra cáfolták a Fidesz alternatív valóságát.
A kabinetnek a legutóbbi konzultáció előtt sem voltak értelmesebb kérdései, sőt.
- "Vannak, akik szerint az új magyar alkotmánynak csak az állampolgárok jogait kellene deklarálnia, kötelezettségeket nem. Mások szerint a jogok biztosítása mellett a legfontosabb, a közösség iránti felelősségünket kifejező állampolgári kötelezettségeknek (munka, tanulás, honvédelem, környezetünk védelme) is helyt kell adni a dokumentumban. Ön mit gondol?" Az alaptörvénnyel kapcsolatban feltett 2011-es kérdések mindegyikéhez ehhez hasonló, befolyásolási szándékkal megfogalmazott felvetés volt, a kérdéssorra a kormány tájékoztatása szerint mintegy 920 000 válasz érkezett. Az akkori Medián-felmérés szerint a közvélemény nem tekintette valódi beleszólási lehetőségnek a dolgot, ami azért sem volt túl meglepő, mert ekkorra már készen volt Szájer József iPad-jén írt tervezete, melyet néhány héttel később el is fogadott a kétharmados többség.
- "Vannak, akik azt javasolják, hogy az ország segély helyett inkább munkalehetőséggel segítse a munkanélkülieket. Mások szerint a segélyezés elegendő megoldás a munkanélküliség problémájára. Ön mit gondol?" Erre, s a többi, hasonlóan manipulatív kérdésre 2011 nyarán a hivatalos közlés szerint mintegy 1,14 millió válasz érkezett. A kérdőív 10 kérdése az idősekkel, a devizahitelesekkel, a közműszolgáltatókkal, oktatási támogatásokkal kapcsolatos témákkal foglalkozott.
- "Vannak, akik szerint a kormánynak a válság idején is meg kell védenie a nyugdíjak vásárlóértékét. Mások szerint erre nincs lehetőség. Ön mit gondol?" A 2012 őszi konzultációs levélre hivatalos források majdnem 700 ezer válasz érkezett. Itt adózással, járulékokkal, a nagyvállalatokkal és közműcégekkel, a minimálbérrel és nyugdíjakkal, a devizahitelesekkel foglalkoztak. Az alacsony részvétel miatt "szükségessé vált" népszerűsítésére további 300 millió forintot költött az Orbán-kormány, mégsem nőtt jelentősen a válaszadók száma.
- "Egyetért-e Ön a magyar kormánnyal abban, hogy a bevándorlás helyett inkább a magyar családok és a születendő gyermekek támogatására van szükség?" A két évvel ezelőtti konzultáció esetében már a látszatra sem adott a kabinet, hogy bármilyen szempontból is hagyatkozna a válaszokra. Minden egyes kérdés egyúttal közlése is volt a kormányzati álláspontnak, melyet hónapokon át unalomig ismételtek. A "bevándorlásról és a terrorizmusról szóló nemzeti konzultációs kérdőívet" 1 millió 254 ezren küldték vissza, ami alig több mint 15 százalék.
2010-es hatalomra kerülésekor az Orbán-kabinet - pontosabban a Fidesz - már túl volt jó néhány nemzeti konzultáción; az elsőt 2004-ben rendezték még ellenzékből. A 2004-10 közötti konzultációkat nem közpénzből szervezték, azóta viszont csaknem 6,5 milliárd forintot költöttek el az adófizetők pénzéből. A kampányok elenyésző része volt klasszikus "konzultáció", amikor jól megfogalmazott kérdésekre válaszolva, a levelet visszaküldve lehetett véleményt nyilvánítani. Több esetben egyoldalú volt a konzultáció: Orbán Viktor tájékoztató, informáló levelet küldött. Összességében a második Orbán-kormány 2010 és 2014 között mintegy tucatnyi levelezést folytatott hazai és külhoni polgárokkal. Ehhez jött még a 2015-ös internetes, majd pedig a kifejezetten idegengyűlöletre építő, „bevándorlásügyi konzultáció”, mely kapcsán még a kabinet is bevallotta: "politikai kérdőívekről" volt szó. Mindezek fényében talán nem túl meglepő, hogy az állampolgári érdeklődés csekély volt. De talán nem is a teljes szavazókorú népesség megmozdítása a cél, hanem a Fidesz-tábor mozgósítása, összetartása, továbbá számon tartása. A most már évente ismétlődő konzultációk nem titkolt feladata az úgynevezett Kubatov-listák frissítése.
A kormány emiatt is hatalmas pénzeket mozgósít, hogy mindenkihez eljusson az üzenete. A Fidesz a nemzeti konzultációk magas költségeit számon kérő ellenzéki bírálatokra többször azzal reagált, hogy egy ilyen megoldás még mindig a negyedébe-ötödébe kerül egy országos népszavazás körülbelül ötmilliárd forintos költségének. Bár egy referendum ennyiszer több véleménynyilvánítót is vonz, a mai jogszabályi környezetben esélytelen népszavazást rendezni a Fidesz akarata nélkül. Ráadásul egymilliárd forintból több száz országos, reprezentatív közvélemény-kutatást is meg lehet rendelni - szakmailag alapos kérdésekkel, feldolgozással, elemzéssel együtt.
A nemzeti konzultáció közpénzből finanszírozott, politikai direkt marketing eszköz, ami csak a kormány és a Fidesz számára átlátható – mondja Juhász Attila politológus, a Political Capital ügyvezető igazgatója
Mi értelme a konzultációknak?
- A konzultáció nem közvélemény-kutatás és nem is a közvetlen demokrácia eszköze, mert az állampolgároknak nincs semmiféle döntési lehetőségük. Már eldöntött kormányzati intézkedések népszerűsítéséről, legitimálásáról van szó. Emellett a konzultációknak tematizációs, a tényleges kormányzást helyettesítő célja is van. 2010 óta a kabinet ugyanis félretette a hagyományos egyeztetési formákat, konkrét ügyekben többnyire nem tárgyal az érintett érdekképviseletekkel, szakmai szervezetekkel, ehelyett azzal érvel, hogy közvetlenül az állampolgárokat vonja be a döntésekbe.
És tényleg bevonja őket?
- Nyilvánvalóan csak kommunikációs fogásról van szó, amit többek között az is mutat, hogy a különböző konzultációk során mindig a Fidesz kampánytémái kerülnek a kérdőívekre.
Kommunikációs fogásnak elég drága, ráadásul teljesen átláthatatlan.
- A konzultáció egy közpénzből finanszírozott, manipulatív politikai direkt marketing eszköz, mellyel a Fidesz elsősorban a saját szavazótáborát képes elérni. Ráadásul a konzultáció eredménye, azaz a visszaküldött levelek száma és tartalma nem ellenőrizhető, csak a kormány és a Fidesz számára átlátható, emiatt sem nevezhető demokratikusnak.
