Trump a jövőt kockáztatja

Publikálás dátuma
2017.06.01. 23:30
Fotó: Hutterstock/Alan Kraft
Donald Trump meghozta döntését: Washington felmondja a 2015-ben megkötött párizsi klímamegállapodást. Az Egyesült Államok a világ egyik legnagyobb károsanyag-kibocsátója, s kilépése súlyosan visszavetheti a nemzetközi erőfeszítéseket a globális felmelegedés féken tartására.

Az amerikai elnök a taorminai G7-csúcstalálkozón még nem volt hajlandó elkötelezni magát, annak ellenére sem, hogy előzőleg a Vatikánban Ferenc pápa, majd Emmanuel Macron, az új francia elnök is győzködte, hogy támogassa a jövendő generációk számára életbevágó fontosságú, a nemzetközi közösség által nagy nehézség árán tető alá hozott klímaegyezséget.

Trump választási kampánya során gyakran hangoztatta, nem hisz abban, hogy emberi tevékenység okozza a globális felmelegedést, szerinte ez félrevezető álhír. Egyik emblematikus ígérete az volt, hogy kivonul a Párizsi Egyezményből, s elődjét, Barack Obamát kárhoztatta azért, mert „túlságosan drága”, az amerikai gazdaságot hátrányosan érintő megállapodást kötött. Elnökjelöltként Trump megígérte, hogy újraéleszti a szénbányászatot, s eltörli elődje környezetvédelmi rendelkezéseit. Ehhez már hozzá is kezdett: március végén elnöki rendeletet adott ki Obama tiszta energia törvényének (Clean Energy Act) felülvizsgálatáról. Engedélyezi a szénbányászat újraindítását, a szénerőművek újranyitását, ugyancsak rendelkezett a természetvédelmi területekre kimondott bányászati tilalom feloldásáról.

A Párizsi Egyezményt 2015. december 12-én 195 ország képviselői fogadták el az ENSZ éghajlatváltozási keretegyezményének (UNFCCC) 21. utókonferenciáján (COP 21.) a francia fővárosban. Az egyezményt idén májusig 147 állam ratifikálta. A megállapodás 2016. november 4-én lépett hatályba. Ennek azért van jelentősége, mivel a rendelkezések között szerepel, hogy az aláírók csak az egyezmény hatályba lépését követő három év elteltével mondhatják fel, s további egy év várakozási időt is előírtak. Azaz, az Egyesült Államok legkorábban 2020 novemberében – a következő elnökválasztás körül – léphet ki az egyezményből. Kivéve persze, ha még radikálisabb utat választ: kilép a nemzetközi klímaegyüttműködés fő szervezetéből, az UNFCCC-ből, ez a lépés egy év várakozás után automatikusan maga után vonja kilépését a Párizsi Egyezményből is. Eddig csupán két állam, Szíria és Nicaragua nem volt részese a párizsi klímamegállapodásnak.

Ingadozó Amerika
Az egymást követő amerikai kormányzatok korábban is ingadoztak a klímaváltozás elleni nemzetközi erőfeszítések támogatásának kérdésében. Az Egyesült Államok 1992. júniusában képviseltette magát a Rio de Janeiro-i Föld-csúcson, s George H. W. Bush aláírta az ENSZ keretegyezményét. 1997. december 11-én, a demokrata Bill Clinton elnöksége idején Washington 191 másik állammal együtt csatlakozott a kötelező erejű kiotói jegyzőkönyvhöz, amelyben a fejlett országok vállalták, hogy átlagosan 5 százalékkal csökkentik az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását. A jegyzőkönyv 2005-ben lépett hatályba, de az akkor hivatalban lévő republikánus adminisztráció soha nem ratifikálta. Az energialobbival szoros kapcsolatokat ápoló George W. Bush ugyanis még 2001 márciusában felmondta a kiotói megállapodást. Bill Clinton volt alelnöke, Al Gore jelentős nemzetközi kampányt folytatott a klímaváltozás veszélyeinek megismertetéséért, a globális felmelegedés elleni közös fellépés szükségességét hangoztatva. Tevékenységét – az ENSZ Kormányközi Klímaváltozási Bizottságával (IPCC) megosztva – 2007-ben Nobel-békedíjjal ismerték el.


Obama elnöksége idején Washington a nemzetközi klímaerőfeszítések élvonalában haladt. Az első kísérlet a kiotói jegyzőkönyvet felváltó új nemzetközi klímaegyezmény tető alá hozására azonban kudarcot vallott, a 2009-es koppenhágai klímacsúcs szerény eredménnyel zárult, nem sikerült újabb kötelező erejű, a fejlett és a fejlődő államokra vonatkozó elvárásokat egyaránt tartalmazó megállapodást kötni. A 2015-ös párizsi klímaegyezményben a résztvevő államok önkéntes vállalásokat tettek annak érdekében, hogy a globális átlaghőmérséklet-növekedést az iparosodás előtti szinthez képes 2 Celsius fok alatt tartsák, törekedve arra, hogy az 1,5 fokot se haladja meg. A szerződés hatályba lépéséhez nagyban hozzájárult, hogy Barack Obama és Hszi Csin-ping kínai elnök közösen ratifikálta a megállapodást. Az Egyesült Államok azt vállalta, hogy az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását a 2005-ös szinthez képest 26-28 százalékkal csökkenti 2025-re.

A Trump-kormányzaton belül viták folytak, az elnök lánya és veje ellenezte, Steve Bannon, Trump ellentmondásos főtanácsadója, illetve Scott Pruitt, a környezetvédelmi hatóság,az EPA vezetője támogatta a kilépést. Múlt héten 22 vezető republikánus szenátor a kilépést szorgalmazó állásfoglalást tett közzé. Számos nagy világcég vezetője ugyanakkor a párizsi egyezmény tiszteletben tartására hívta fel Trumpot, köztük az EXXON olajcég vezetője, Darren Woods, s Tim Cook, az Apple főnöke. A hét gazdaságilag legfejlettebb állam vezetői közül hatan a szicíliai Taorminában – Trump kivételével - elkötelezték magukat a párizsi klímaegyezmény betartása mellett. Li Ko-csiang kínai kormányfő nyilatkozatban hangsúlyozta, hogy Kína kitart párizsi kötelezettségvállalásai mellett, s ma az Európai Unió-Kína találkozón is megerősítik ezt.

Nem értik a globális együttműködést

A mindenkori amerikai kormányok legtöbbször rövid távú gazdasági megfontolások alapján döntöttek a klímaügyekről – nyilatkozta a Népszavának Faragó Tibor címzetes egyetemi tanár, a magyar kormány korábbi klímatárgyalója.

Mennyire tekinthető következetesnek az USA klíma-ügyben?

- Amerika mindig különutas volt, és mindig a saját gazdasági érdekeit követte, már 1992-ben is, az ENSZ első két komoly környezetvédelmi egyezménye kapcsán: a biológiai változatosságról szólóhoz nem csatlakoztak, mondván, hogy árt az amerikai gazdaságnak, a klímaegyezménybe viszont beszálltak.

A jelenlegi kormányzatnak egységes álláspontja van a klímakérdésről?

- Nehéz megítélni, de a véleménykülönbséget valószínűsíti, hogy az energiaügyi miniszter pár hete azt mondta, nem kellene kilépni a klímamegállapodásból elegendő lenne módosítani.

Mi lehet az amerikai cél a lépéssel?

- Nem világos, hogy Trump mi ellen harcol. Párizsban 2015-ben nem egyezmény, hanem megállapodás született, nincs olyan konkrét, számszerű kibocsátáscsökkentési kötelezettség, amit az USA-n bárki számonkérhetne. Ellenben Amerika sokat kockáztat, hiszen ha kilép a globális egyezkedésből, akkor csak megfigyelőként lehet ott a tárgyalásokon, de nem szólalhat meg, pedig a párizsi alku végrehajtásáról még ezután kell megállapodni.

Megengedheti magának az USA, hogy kivonja magát egy globális megállapodásból?

- Az amerikai külpolitika más területeken is a multilaterális együttműködések gyengítése irányába halad. Az is tény, hogy egyelőre Oroszország, illetve néhány EU-tagállam sem ratifikálta a párizsi megállapodást. Másfelől ugyanakkor nem világos, hogy mi az a gazdasági érdek, amit követni próbálnak, hiszen a nemzetközi gazdasági együttműködésre továbbra is rászorulnak. A látszat az, mintha Trump nem értené a kooperáció logikáját: Amerikának csak akkor lesz többlete, ha a termékeit el tudja adni külföldön, és számos amerikai iparág közvetlenül is érdekelt a klímamegállapodás megvalósításában. Ráadásul a felelősség kérdését sem lehet megkerülni: igaz ugyan, hogy a kínai üvegházgáz-kibocsátás már nagyobb, de az egy főre jutó, illetve a jelenleg a légkörben lévő szennyezés alapján az USA vezet, nem tehet úgy, mintha nem lenne köze a problémához.

Hargitai Miklós

Szerző

Rálőttek egy Putyin elleni merényletkísérlettel vádolt férfira

 Két férfi megsérült Kijevben csütörtök délután egy utcai lövöldözésben, egyikük az orosz állampolgárságú Adam Oszmajev, akit Vlagyimir Putyin orosz elnök elleni merényletkísérlettel vádolnak Oroszországban - jelentette az ukrán sajtó.

Az RBK Ukrajina hírportál meg nem nevezett hatósági forrásra hivatkozva azt írta, hogy Oszmajev és felesége, Amina Okujeva megbeszéltek egy interjút egy férfival, aki magát a Le Monde című francia lap kijevi tudósítójának mondta. Amikor találkoztak az állítólagos francia újságíróval, az pisztolyt rántott és rálőtt Oszmajevre. Válaszul Oszmajev felesége szintén pisztolyt rántott, és négyszer rálőtt a támadóra. Mindkét férfit súlyos sérülésekkel kórházba szállították. 

Artem Sevcsenko, az ukrán belügyminisztérium sajtóosztályának igazgatója megerősítette, hogy a lövöldözés egyik sebesültje valóban külföldi tudósítónak nevezte magát a helyszínre kiérkező rendőröknek.  "Azt azonban, hogy Oroszországból vagy más külföldi országból érkezett-e, most próbáljuk kideríteni" - tette hozzá a belügyi tisztségviselő. Közölte, hogy a sérültek állapotáról sincs egyelőre információja.

Később Facebook-oldalán Sevcsenko arról tájékoztatott, hogy Oszmajev és felesége is önkéntesként vettek részt a kelet-ukrajnai terrorellenes műveletben (ATO) 2014-ben, a Kijev-2 ukrán rendőri zászlóalj tagjaiként. A történteket "ukrán hazafiak ellen elkövetetett arcátlan véres merényletnek" nevezte. 

 Két napja, május 30-án Kijevben egy ismeretlen támadó szintén a nyílt utcán egy Audi márkájú gépkocsiból tüzet nyitott az Ukrszpirt állami szeszipari vállalat igazgatójának tanácsadójára, Viktor Pankovra. A férfi belehalt sérüléseibe.

Szerző

Németország nem toloncolja ki az elutasított afgán menedékkérőket

Publikálás dátuma
2017.06.01. 21:26
Fotó: REUTERS/Omar Sobhan/
Németország a Kabulban elkövetett robbantásos merénylet nyomán felfüggeszti az elutasított afgán menedékkérők hazatoloncolását - jelentette be Angela Merkel német kancellár csütörtökön Berlinben a tartományi kormányfőkkel folytatott egyeztetése után.

A szövetségi kormány és az elutasított menedékkérők hazajuttatásáért felelő tartományi kormányok megállapodása szerint átmenetileg leállítják a csoportos hazatoloncolásokat Afganisztánba, és bevárják, hogy a külügyminisztérium frissítse elemzését a dél-ázsiai ország biztonsági helyzetéről.  Az új helyzetértékelés várhatóan júliusig elkészül, addig csak bűncselekményért elítélt, illetve közveszélyesként számon tartott elutasított menedékkérőket lehet Afganisztánba toloncolni. Az önkéntes hazatérést ösztönző programokat viszont változatlanul folytatják tovább - mondta Angela Merkel. 

A külügyminisztériumi helyzetértékelés azért fontos, mert annak alapján hoz döntést a bíróság, ha a menedékkérő a kérelme elutasítása után megtámadja a Németország elhagyására kötelező hatósági határozatot.

Németországból az ezredforduló óta több mint egy évtizedig nem toloncoltak vissza nagyobb számban elutasított menedékkérőket Afganisztánba. Az informális moratóriumot a tálibok 2001-es bukása után kialakult biztonsági helyzet, illetve a NATO vezette nemzetközi koalíció művelete indokolta. Az irányváltást az európai migrációs válság kényszerítette ki, így tavaly december óta ismét szerveznek csoportos hazatoloncolásokat, ami társadalmi, politikai ellenállást váltott ki, holott eddig ezernél is kevesebb elutasított afgán menedékkérőt szállítottak vissza hazájukba.

A hazatoloncolások felújítását bíráló hangok tovább erősödtek az afgán fővárosban, Kabulban elkövetett szerdai robbantásos merénylet után, Berlin és a tartományi kormányok pedig most hivatalos moratóriumot hirdettek. A hazatoloncolások körüli viták hevességét jelzi, hogy szerdán zavargásba torkolló spontán tüntetés volt egy nürnbergi iskolában, mert rendőrök el akartak szállítani egy hazatoloncolásra jelölt afgán diákot. Az összecsapásban három rendőr megsebesült, több tüntetőt előállítottak.

A kabuli kormányzati negyedben szerda reggel elkövetett merényletben legkevesebb 90 ember meghalt, és több mint 460 megsebesült.

 A muzulmán böjti hónap, a ramadán elején végrehajtott támadás volt az utóbbi időszak egyik legtöbb halálos áldozattal járó terrorcselekménye Afganisztánban.

Szerző