Trump a jövőt kockáztatja

Publikálás dátuma
2017.06.01 23:30
Fotó: Hutterstock/Alan Kraft
Donald Trump meghozta döntését: Washington felmondja a 2015-ben megkötött párizsi klímamegállapodást. Az Egyesült Államok a világ egyik legnagyobb károsanyag-kibocsátója, s kilépése súlyosan visszavetheti a nemzetközi erőfeszítéseket a globális felmelegedés féken tartására.

Az amerikai elnök a taorminai G7-csúcstalálkozón még nem volt hajlandó elkötelezni magát, annak ellenére sem, hogy előzőleg a Vatikánban Ferenc pápa, majd Emmanuel Macron, az új francia elnök is győzködte, hogy támogassa a jövendő generációk számára életbevágó fontosságú, a nemzetközi közösség által nagy nehézség árán tető alá hozott klímaegyezséget.

Trump választási kampánya során gyakran hangoztatta, nem hisz abban, hogy emberi tevékenység okozza a globális felmelegedést, szerinte ez félrevezető álhír. Egyik emblematikus ígérete az volt, hogy kivonul a Párizsi Egyezményből, s elődjét, Barack Obamát kárhoztatta azért, mert „túlságosan drága”, az amerikai gazdaságot hátrányosan érintő megállapodást kötött. Elnökjelöltként Trump megígérte, hogy újraéleszti a szénbányászatot, s eltörli elődje környezetvédelmi rendelkezéseit. Ehhez már hozzá is kezdett: március végén elnöki rendeletet adott ki Obama tiszta energia törvényének (Clean Energy Act) felülvizsgálatáról. Engedélyezi a szénbányászat újraindítását, a szénerőművek újranyitását, ugyancsak rendelkezett a természetvédelmi területekre kimondott bányászati tilalom feloldásáról.

A Párizsi Egyezményt 2015. december 12-én 195 ország képviselői fogadták el az ENSZ éghajlatváltozási keretegyezményének (UNFCCC) 21. utókonferenciáján (COP 21.) a francia fővárosban. Az egyezményt idén májusig 147 állam ratifikálta. A megállapodás 2016. november 4-én lépett hatályba. Ennek azért van jelentősége, mivel a rendelkezések között szerepel, hogy az aláírók csak az egyezmény hatályba lépését követő három év elteltével mondhatják fel, s további egy év várakozási időt is előírtak. Azaz, az Egyesült Államok legkorábban 2020 novemberében – a következő elnökválasztás körül – léphet ki az egyezményből. Kivéve persze, ha még radikálisabb utat választ: kilép a nemzetközi klímaegyüttműködés fő szervezetéből, az UNFCCC-ből, ez a lépés egy év várakozás után automatikusan maga után vonja kilépését a Párizsi Egyezményből is. Eddig csupán két állam, Szíria és Nicaragua nem volt részese a párizsi klímamegállapodásnak.

Ingadozó Amerika
Az egymást követő amerikai kormányzatok korábban is ingadoztak a klímaváltozás elleni nemzetközi erőfeszítések támogatásának kérdésében. Az Egyesült Államok 1992. júniusában képviseltette magát a Rio de Janeiro-i Föld-csúcson, s George H. W. Bush aláírta az ENSZ keretegyezményét. 1997. december 11-én, a demokrata Bill Clinton elnöksége idején Washington 191 másik állammal együtt csatlakozott a kötelező erejű kiotói jegyzőkönyvhöz, amelyben a fejlett országok vállalták, hogy átlagosan 5 százalékkal csökkentik az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását. A jegyzőkönyv 2005-ben lépett hatályba, de az akkor hivatalban lévő republikánus adminisztráció soha nem ratifikálta. Az energialobbival szoros kapcsolatokat ápoló George W. Bush ugyanis még 2001 márciusában felmondta a kiotói megállapodást. Bill Clinton volt alelnöke, Al Gore jelentős nemzetközi kampányt folytatott a klímaváltozás veszélyeinek megismertetéséért, a globális felmelegedés elleni közös fellépés szükségességét hangoztatva. Tevékenységét – az ENSZ Kormányközi Klímaváltozási Bizottságával (IPCC) megosztva – 2007-ben Nobel-békedíjjal ismerték el.


Obama elnöksége idején Washington a nemzetközi klímaerőfeszítések élvonalában haladt. Az első kísérlet a kiotói jegyzőkönyvet felváltó új nemzetközi klímaegyezmény tető alá hozására azonban kudarcot vallott, a 2009-es koppenhágai klímacsúcs szerény eredménnyel zárult, nem sikerült újabb kötelező erejű, a fejlett és a fejlődő államokra vonatkozó elvárásokat egyaránt tartalmazó megállapodást kötni. A 2015-ös párizsi klímaegyezményben a résztvevő államok önkéntes vállalásokat tettek annak érdekében, hogy a globális átlaghőmérséklet-növekedést az iparosodás előtti szinthez képes 2 Celsius fok alatt tartsák, törekedve arra, hogy az 1,5 fokot se haladja meg. A szerződés hatályba lépéséhez nagyban hozzájárult, hogy Barack Obama és Hszi Csin-ping kínai elnök közösen ratifikálta a megállapodást. Az Egyesült Államok azt vállalta, hogy az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását a 2005-ös szinthez képest 26-28 százalékkal csökkenti 2025-re.

A Trump-kormányzaton belül viták folytak, az elnök lánya és veje ellenezte, Steve Bannon, Trump ellentmondásos főtanácsadója, illetve Scott Pruitt, a környezetvédelmi hatóság,az EPA vezetője támogatta a kilépést. Múlt héten 22 vezető republikánus szenátor a kilépést szorgalmazó állásfoglalást tett közzé. Számos nagy világcég vezetője ugyanakkor a párizsi egyezmény tiszteletben tartására hívta fel Trumpot, köztük az EXXON olajcég vezetője, Darren Woods, s Tim Cook, az Apple főnöke. A hét gazdaságilag legfejlettebb állam vezetői közül hatan a szicíliai Taorminában – Trump kivételével - elkötelezték magukat a párizsi klímaegyezmény betartása mellett. Li Ko-csiang kínai kormányfő nyilatkozatban hangsúlyozta, hogy Kína kitart párizsi kötelezettségvállalásai mellett, s ma az Európai Unió-Kína találkozón is megerősítik ezt.

Nem értik a globális együttműködést

A mindenkori amerikai kormányok legtöbbször rövid távú gazdasági megfontolások alapján döntöttek a klímaügyekről – nyilatkozta a Népszavának Faragó Tibor címzetes egyetemi tanár, a magyar kormány korábbi klímatárgyalója.

Mennyire tekinthető következetesnek az USA klíma-ügyben?

- Amerika mindig különutas volt, és mindig a saját gazdasági érdekeit követte, már 1992-ben is, az ENSZ első két komoly környezetvédelmi egyezménye kapcsán: a biológiai változatosságról szólóhoz nem csatlakoztak, mondván, hogy árt az amerikai gazdaságnak, a klímaegyezménybe viszont beszálltak.

A jelenlegi kormányzatnak egységes álláspontja van a klímakérdésről?

- Nehéz megítélni, de a véleménykülönbséget valószínűsíti, hogy az energiaügyi miniszter pár hete azt mondta, nem kellene kilépni a klímamegállapodásból elegendő lenne módosítani.

Mi lehet az amerikai cél a lépéssel?

- Nem világos, hogy Trump mi ellen harcol. Párizsban 2015-ben nem egyezmény, hanem megállapodás született, nincs olyan konkrét, számszerű kibocsátáscsökkentési kötelezettség, amit az USA-n bárki számonkérhetne. Ellenben Amerika sokat kockáztat, hiszen ha kilép a globális egyezkedésből, akkor csak megfigyelőként lehet ott a tárgyalásokon, de nem szólalhat meg, pedig a párizsi alku végrehajtásáról még ezután kell megállapodni.

Megengedheti magának az USA, hogy kivonja magát egy globális megállapodásból?

- Az amerikai külpolitika más területeken is a multilaterális együttműködések gyengítése irányába halad. Az is tény, hogy egyelőre Oroszország, illetve néhány EU-tagállam sem ratifikálta a párizsi megállapodást. Másfelől ugyanakkor nem világos, hogy mi az a gazdasági érdek, amit követni próbálnak, hiszen a nemzetközi gazdasági együttműködésre továbbra is rászorulnak. A látszat az, mintha Trump nem értené a kooperáció logikáját: Amerikának csak akkor lesz többlete, ha a termékeit el tudja adni külföldön, és számos amerikai iparág közvetlenül is érdekelt a klímamegállapodás megvalósításában. Ráadásul a felelősség kérdését sem lehet megkerülni: igaz ugyan, hogy a kínai üvegházgáz-kibocsátás már nagyobb, de az egy főre jutó, illetve a jelenleg a légkörben lévő szennyezés alapján az USA vezet, nem tehet úgy, mintha nem lenne köze a problémához.

Hargitai Miklós

Szerző

"Nem erre szerződtünk" - a Microsoft dolgozói petícióban kérik, ne kelljen fegyvert fejleszteniük

Publikálás dátuma
2019.02.23 19:18
Illusztráció
Fotó: DPA/AFP/ Gambarini Mauricio
A Microsoftnak péntekig 94 munkatársa írta alá a petíciót, melyben arra kérik a céget: álljon el egy az amerikai hadsereggel kötött 480 millió dolláros szerződéstől, és mindenfajta hadiipari fejlesztéstől - írja a Reuters.
Tavaly novemberben nyert tendert a cég, ekkor azt vállalta el, hogy legalább 2500 működő "kiterjesztett valóság headsetet" szállít le a katonáknak. Ezeket csatatéren és kiképzésen egyaránt használnák, növelve így a katonák "halálosságát, mobilitását és szituációs éberségét".
"Nem fegyverek fejlesztésére szerződtünk, és követeljük a beleszólást abba, hogy hogyan használják fel a munkánkat"
- olvasható a dolgozók tiltakozásul megfogalmazott, a Twitteren közzétett levelében. Azt kérik a vállalattól, hogy dolgozzon ki egy nyilvános irányelvet arra nézve, hogy hol lehet alkalmazni a technológiáját.
A Microsoft közleményben úgy kommentálta a kezdeményezést: mindig örül, ha visszajelzést kap munkatársaitól. Emellett viszont elkötelezett a hadsereg segítésében. Az amerikai hadsereg egyáltalán nem reagált a hírre.

A pilóták hibájából ütközhetett hegynek a tavaly lezuhant iráni utasszállító

Publikálás dátuma
2019.02.23 18:26
Illusztráció
Fotó: AFP/ MARWAN NAAMANI
Hibázott továbbá a meteorológiai szolgálat, a légitársaság, de még a repülőgép gyártója is.
Az előzetes jelentés alapján főként a pilóták által elkövetett hibák vezettek az Iran Aseman légitársaság ATR 72-es repülőgépének tavaly téli katasztrófához - írja az airportal.hu. Az Iran Aseman gépének becsapódását a 60 utas és 6 fős személyzet közül senki sem élte túl.
Az első hibát a célállomáshoz közeledve, a süllyedés megkezdésekor követték el: túl mélyre ereszkedtek.
Már a repülőtér megközelítését sem lett volna szabad megkezdeniük, mivel az időjárási viszonyok rosszabbak voltak az engedélyezett üzemelési minimumoknál.
A repülőgép eközben felhőbe került, ahol jegesedés jelentkezett, ám a jégtelenítő berendezéseket mindössze néhány percig üzemeltették. Ehelyett igyekeztek kirepülni a felhőből, ezért még alacsonyabbra süllyedtek. A hegyek feletti légmozgás pedig már túl soknak bizonyult.
A dokumentum több kritikát is megfogalmaz a meteorológiai szolgálat működéséről és a légitársaság képzési gyakorlatáról is. A meteorológiai szolgálat nem adott ki figyelmeztetést a hegyek felett várható hullámjelenségről. A légitársaság kiképzési anyaga pedig nem tette lehetővé a kialakult időjárási helyzet felismerését. A repülőgépet gyártó ATR által kiadott kézikönyvben – amelytől a légitársaság által kidolgozott eljárás ráadásul el is tért – szintén nem volt egyértelmű, hogy a kialakult vészhelyzet hogyan hárítható el.
Frissítve: 2019.02.23 18:27