Trump a jövőt kockáztatja

Publikálás dátuma
2017.06.01 23:30
Fotó: Hutterstock/Alan Kraft
Donald Trump meghozta döntését: Washington felmondja a 2015-ben megkötött párizsi klímamegállapodást. Az Egyesült Államok a világ egyik legnagyobb károsanyag-kibocsátója, s kilépése súlyosan visszavetheti a nemzetközi erőfeszítéseket a globális felmelegedés féken tartására.

Az amerikai elnök a taorminai G7-csúcstalálkozón még nem volt hajlandó elkötelezni magát, annak ellenére sem, hogy előzőleg a Vatikánban Ferenc pápa, majd Emmanuel Macron, az új francia elnök is győzködte, hogy támogassa a jövendő generációk számára életbevágó fontosságú, a nemzetközi közösség által nagy nehézség árán tető alá hozott klímaegyezséget.

Trump választási kampánya során gyakran hangoztatta, nem hisz abban, hogy emberi tevékenység okozza a globális felmelegedést, szerinte ez félrevezető álhír. Egyik emblematikus ígérete az volt, hogy kivonul a Párizsi Egyezményből, s elődjét, Barack Obamát kárhoztatta azért, mert „túlságosan drága”, az amerikai gazdaságot hátrányosan érintő megállapodást kötött. Elnökjelöltként Trump megígérte, hogy újraéleszti a szénbányászatot, s eltörli elődje környezetvédelmi rendelkezéseit. Ehhez már hozzá is kezdett: március végén elnöki rendeletet adott ki Obama tiszta energia törvényének (Clean Energy Act) felülvizsgálatáról. Engedélyezi a szénbányászat újraindítását, a szénerőművek újranyitását, ugyancsak rendelkezett a természetvédelmi területekre kimondott bányászati tilalom feloldásáról.

A Párizsi Egyezményt 2015. december 12-én 195 ország képviselői fogadták el az ENSZ éghajlatváltozási keretegyezményének (UNFCCC) 21. utókonferenciáján (COP 21.) a francia fővárosban. Az egyezményt idén májusig 147 állam ratifikálta. A megállapodás 2016. november 4-én lépett hatályba. Ennek azért van jelentősége, mivel a rendelkezések között szerepel, hogy az aláírók csak az egyezmény hatályba lépését követő három év elteltével mondhatják fel, s további egy év várakozási időt is előírtak. Azaz, az Egyesült Államok legkorábban 2020 novemberében – a következő elnökválasztás körül – léphet ki az egyezményből. Kivéve persze, ha még radikálisabb utat választ: kilép a nemzetközi klímaegyüttműködés fő szervezetéből, az UNFCCC-ből, ez a lépés egy év várakozás után automatikusan maga után vonja kilépését a Párizsi Egyezményből is. Eddig csupán két állam, Szíria és Nicaragua nem volt részese a párizsi klímamegállapodásnak.

Ingadozó Amerika
Az egymást követő amerikai kormányzatok korábban is ingadoztak a klímaváltozás elleni nemzetközi erőfeszítések támogatásának kérdésében. Az Egyesült Államok 1992. júniusában képviseltette magát a Rio de Janeiro-i Föld-csúcson, s George H. W. Bush aláírta az ENSZ keretegyezményét. 1997. december 11-én, a demokrata Bill Clinton elnöksége idején Washington 191 másik állammal együtt csatlakozott a kötelező erejű kiotói jegyzőkönyvhöz, amelyben a fejlett országok vállalták, hogy átlagosan 5 százalékkal csökkentik az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását. A jegyzőkönyv 2005-ben lépett hatályba, de az akkor hivatalban lévő republikánus adminisztráció soha nem ratifikálta. Az energialobbival szoros kapcsolatokat ápoló George W. Bush ugyanis még 2001 márciusában felmondta a kiotói megállapodást. Bill Clinton volt alelnöke, Al Gore jelentős nemzetközi kampányt folytatott a klímaváltozás veszélyeinek megismertetéséért, a globális felmelegedés elleni közös fellépés szükségességét hangoztatva. Tevékenységét – az ENSZ Kormányközi Klímaváltozási Bizottságával (IPCC) megosztva – 2007-ben Nobel-békedíjjal ismerték el.


Obama elnöksége idején Washington a nemzetközi klímaerőfeszítések élvonalában haladt. Az első kísérlet a kiotói jegyzőkönyvet felváltó új nemzetközi klímaegyezmény tető alá hozására azonban kudarcot vallott, a 2009-es koppenhágai klímacsúcs szerény eredménnyel zárult, nem sikerült újabb kötelező erejű, a fejlett és a fejlődő államokra vonatkozó elvárásokat egyaránt tartalmazó megállapodást kötni. A 2015-ös párizsi klímaegyezményben a résztvevő államok önkéntes vállalásokat tettek annak érdekében, hogy a globális átlaghőmérséklet-növekedést az iparosodás előtti szinthez képes 2 Celsius fok alatt tartsák, törekedve arra, hogy az 1,5 fokot se haladja meg. A szerződés hatályba lépéséhez nagyban hozzájárult, hogy Barack Obama és Hszi Csin-ping kínai elnök közösen ratifikálta a megállapodást. Az Egyesült Államok azt vállalta, hogy az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását a 2005-ös szinthez képest 26-28 százalékkal csökkenti 2025-re.

A Trump-kormányzaton belül viták folytak, az elnök lánya és veje ellenezte, Steve Bannon, Trump ellentmondásos főtanácsadója, illetve Scott Pruitt, a környezetvédelmi hatóság,az EPA vezetője támogatta a kilépést. Múlt héten 22 vezető republikánus szenátor a kilépést szorgalmazó állásfoglalást tett közzé. Számos nagy világcég vezetője ugyanakkor a párizsi egyezmény tiszteletben tartására hívta fel Trumpot, köztük az EXXON olajcég vezetője, Darren Woods, s Tim Cook, az Apple főnöke. A hét gazdaságilag legfejlettebb állam vezetői közül hatan a szicíliai Taorminában – Trump kivételével - elkötelezték magukat a párizsi klímaegyezmény betartása mellett. Li Ko-csiang kínai kormányfő nyilatkozatban hangsúlyozta, hogy Kína kitart párizsi kötelezettségvállalásai mellett, s ma az Európai Unió-Kína találkozón is megerősítik ezt.

Nem értik a globális együttműködést

A mindenkori amerikai kormányok legtöbbször rövid távú gazdasági megfontolások alapján döntöttek a klímaügyekről – nyilatkozta a Népszavának Faragó Tibor címzetes egyetemi tanár, a magyar kormány korábbi klímatárgyalója.

Mennyire tekinthető következetesnek az USA klíma-ügyben?

- Amerika mindig különutas volt, és mindig a saját gazdasági érdekeit követte, már 1992-ben is, az ENSZ első két komoly környezetvédelmi egyezménye kapcsán: a biológiai változatosságról szólóhoz nem csatlakoztak, mondván, hogy árt az amerikai gazdaságnak, a klímaegyezménybe viszont beszálltak.

A jelenlegi kormányzatnak egységes álláspontja van a klímakérdésről?

- Nehéz megítélni, de a véleménykülönbséget valószínűsíti, hogy az energiaügyi miniszter pár hete azt mondta, nem kellene kilépni a klímamegállapodásból elegendő lenne módosítani.

Mi lehet az amerikai cél a lépéssel?

- Nem világos, hogy Trump mi ellen harcol. Párizsban 2015-ben nem egyezmény, hanem megállapodás született, nincs olyan konkrét, számszerű kibocsátáscsökkentési kötelezettség, amit az USA-n bárki számonkérhetne. Ellenben Amerika sokat kockáztat, hiszen ha kilép a globális egyezkedésből, akkor csak megfigyelőként lehet ott a tárgyalásokon, de nem szólalhat meg, pedig a párizsi alku végrehajtásáról még ezután kell megállapodni.

Megengedheti magának az USA, hogy kivonja magát egy globális megállapodásból?

- Az amerikai külpolitika más területeken is a multilaterális együttműködések gyengítése irányába halad. Az is tény, hogy egyelőre Oroszország, illetve néhány EU-tagállam sem ratifikálta a párizsi megállapodást. Másfelől ugyanakkor nem világos, hogy mi az a gazdasági érdek, amit követni próbálnak, hiszen a nemzetközi gazdasági együttműködésre továbbra is rászorulnak. A látszat az, mintha Trump nem értené a kooperáció logikáját: Amerikának csak akkor lesz többlete, ha a termékeit el tudja adni külföldön, és számos amerikai iparág közvetlenül is érdekelt a klímamegállapodás megvalósításában. Ráadásul a felelősség kérdését sem lehet megkerülni: igaz ugyan, hogy a kínai üvegházgáz-kibocsátás már nagyobb, de az egy főre jutó, illetve a jelenleg a légkörben lévő szennyezés alapján az USA vezet, nem tehet úgy, mintha nem lenne köze a problémához.

Hargitai Miklós

Szerző

Hatmillió eurónyi készpénzt tartott bőröndökben a szudáni elnök

Publikálás dátuma
2019.04.20 19:38
Omar al-Besír (képünkön) biztosra ment, több millió eurós vésztartalékot halmozott fel
Fotó: AFP/ ASHRAF SHAZLY
A katonai hírszerzés legalábbis ekkora összeget foglalt le Omar el-Besír lakásán.
Összesen nagyjából 6 millió eurónyi készpénzt talált a katonai hírszerzés Szudán volt elnökének lakásán – írja a 24.hu, a Sky News értesülését idézve. Omar el-Besírt áprilisban tartóztatták le és pénzmosás gyanújával nyomoznak ellene; a rengeteg készpénzt tömött bőröndökben tartotta a megbuktatott vezető. Az elnök eltávolítását több hónapig tartó tiltakozáshullám előzte meg. A 30 évig az ország élén álló el-Besír ellen az Hágai Nemzetközi Bíróság is körözést adott ki, többek között emberiesség elleni bűncselekményekkel, gyilkossággal, nemi erőszakkal és kínzásokkal vádolják a Darfúrban 15 éve tartó népirtás miatt, melynek egyes becslések szerint 300-400 ezer áldozata is lehetett.
A megbuktatott államfő letartóztatása után három hónapos rendkívüli állapotot hirdettek Szudánban, és az ország irányítását átvevő katonai tanács kétéves átmenet idejéig áll majd Szudán élén, ennek végén választásokat tartanak majd.
Témák
Szudán
Frissítve: 2019.04.20 20:10

A német belügyminiszter szerint Orbán túlzásba esett, de nincs vele nagy baj

Publikálás dátuma
2019.04.20 18:51
Horst Seehofer
Fotó: AFP/ ODD ANDERSEN
Az EU-ellenes kampány kicsit talán sok volt, de hát ki nem hibázik néha - védte meg Orbán Viktort Horst Seehofer.
A német belügyminiszter szerint ugyan Orbán Viktor túlzásba vitte az EU-ellenes kampányát, ám ennek ellenére nem kérdőjelezhető meg a magyar miniszterelnök demokratasága. A Neue Zürcher Zeitungnak adott nyilatkozatában Horst Seehofer úgy vélekedett, Orbán keresztény meggyőződésből harcolt a kommunizmus ellen – írja a hvg.hu. A svájci lap tudósítója megkérdezte Seehofertől – a CSU egykori elnökétől, és volt bajor miniszterelnöktől – hogy Kelet-Európa védőügyvédjének tartja-e magát. 
A politikus erre elmondta: „Nem kérek bocsánatot azért, mert kapcsolatot tartok Orbánnal. Figyelemre méltó az életrajza, Orbán akkor harcolt a kommunisták ellen, amikor mi a foteljeinkben ültünk, s mindezt keresztényi meggyőződésből tette. 
„Nem vagyok hajlandó megkérdőjelezni Orbán Viktor demokrataságát. Túlzásba esett ugyan, amikor kampányt EU-ellenes kampányba kezdett, de ez velünk, német politikusokkal is megesett néha.”
„Csak mi úgy teszünk, mintha hibátlanul járnánk-kelnénk ebben a világban.” - mondta Orbánról, aki uniós támogatással kitömött kormányzattal harcol Brüsszel ellen. Seehofer egyébként nem titkoltan befogadásellenes álláspontot vall menekültügyben: az interjú során is hangsúlyozta, hogy a migrációs válság Európa Achillesz-inát jelenti, és hogy ő személy szerint arra büszke, ha több bevándorlót tudnak ténylegesen is kiutasítani Németországból, mint ahány kitutasítási eljárás eredménytelenül zárul.  A belügyminiszter - aki egyébként azt is szorgalmazza, hogy a radikális iszlamista kiskorúakat, tehát a 14 év alattiakat is figyelhessék meg a titkosszolgálatok - mégsem az iszlamizmustól, hanem a német szélsőjobb erősödésétől tart igazán.