Sosem hagyja abba

Suzi Quatro vasárnapi budapesti koncertje előtt adott lapunknak interjút. Az amerikai énekesnő, akinek albumai 50 példányban fogytak, új bandát alapított és könyvet írt.

− A magyar sajtó úgy kommunikálta a budapesti koncertjét, mint az utolsót, mert ezt követően felhagy a turnézással. Igaz a hír?

− 2014-ben ünnepeltem a zeneiparban töltött ötvenedik évemet, akkor a férjem azt mondta, jó ötlet lenne, ha csinálnék egy utolsó ausztráliai turnét. Csak Ausztráliára vonatkozott a búcsú, mindenütt máshol dolgozom, de még az is lehet, hogy Ausztráliába is visszatérek. Egyébként sem gondolom, hogy valaha kimondom azt a szót, hogy utolsó. Azt hiszem, soha nem fogom abbahagyni a zenélést.

− Még mindig megfelel a közönség elvárásainak?

− Ha a rajongóim követték a pályafutásomat onnantól kezdve, hogy a ’70-es években befutottam, láthatják, hogy vannak olyan albumaim, amelyre leginkább a korszerű jelző illik. Akárcsak a világ körülöttem, én is változom. A koncerteken mindig a nagy slágereket játszom, de becsempészek egy-egy olyan más dalt is, amelyről tudom, hogy népszerű.

− Az énekesek hangja idővel gyakran romlani kezd. Veszélyben érzi a legendás hangját?

− Szerencsés vagyok, mert jobban énekelek ma, mint valaha. Erősebb a hangom, mint volt, ezen leesett állal ámuldoznak. Mindig helyesen énekeltem, mindig bemelegítek éneklés előtt, olyan gyakorlatokkal, amelyek a hangszínt, hangregisztereket fejlesztik.

− 2012-ben a She’s in love with you című slágerét adta elő a NDR német televízió műsorában. Sokan felháborodtak, mondván: playbackelt.

− Soha nem playbackeltem. Persze sok tévéműsorban nincs is lehetőség igazán énekelni: 1964 és 2006 között futott a BBC-n a Top Of The Pops, ahol a legnagyobb sztárok léptek fel. Ott mindig playback szólt, botrány is volt belőle. De ha valaki eljön a koncertemre, azt kapja, amire jegyet váltott. Élőben éneklek, tisztán, a fiatalkorinál picivel erősebb hanggal.

− Rock-énekesnőként mindennel szembe megy?

− Nem, csak annyi az egész: tiszta, őszinte magam vagyok. Visszautasítottam mindenki elképzelését arról, hogy ki vagyok. Saját magam határoztam meg önmagamat, ebben következetes vagyok.

− A héten kerül boltokba Chuck Berry utolsó albuma. Mit tanult a rock ’n’ roll feltalálójától?

− Mindent, nélküle nem lenne a rock. Egyébként a Sweet Little Rock 'N' Roller című slágerével szoktam zárni a koncertjeimet. Sőt, tizenöt évesen egy Buffalóban, New York államban tartott koncerten egy színpadon álltunk.

− Édesanyja magyar volt. Jól ismeri Budapestet?

− Tizenötször járhattam itt, sokszor felléptem Magyarországon. Az édesanyám, Szaniszlay Ilona haláláig folyékonyan beszélt és olvasott magyarul, sajnos rám nem ragadt sok. A koncert előtti napon, a 67. születésnapomat pedig a Gundelben ünnepeltük. Csodálatos ételeket fogyasztottunk, közben cigánymuzsikus hegedült.

− Mit vár a QSP néven alapított új formációjától?

− Andy Scotttal, a Sweet gitárosával és Don Powellel, a Slade dobosával alakítottam ezt a bandát, a név hármunk nevének kezdőbetűjéből származik. QSP címmel idén jelent meg az első albumunk (szeptembertől tucatnyi országban jön ki), amely az ausztrál slágerlistán huszonharmadik lett. Saját dalokat szerzünk-írunk, de feldolgoztuk Bob Dylan, Dr. John örökzöldjeit is. Egyébként májusban jelent meg a fickós regényem, a The Hurricane, amelyet szintén jól fogadtak.

Gyönyörűen sikolt

Tomboló energia. Hatásos színpadi jelenlét. Pörgés ezerrel. Néha már libabőröztető hang, amely széles skálát jár be. Amikor Suzi Quatro, vállán Yamaha gitárjával belép a Budapesti Kongresszusi Központ színpadára, tényleg egy világsztár érkezik, érezhető öröm fogadja. Suzi pedig mindent megtesz a közönségért: elénekli összes nagy slágerét, rázza magát (de még hogy), dobálja a haját, csépeli a gitárhúrokat, grimaszol és bolondozik a zenészeivel. A bőrnadrágos, hihetetlenül eleven Suzi Quatro hatvanasként is gyönyörűen sikolt, alig egy-egy dalt leszámítva a régi, magas színvonalát tartja.