Meghalt Damjanovich Sándor

Életének 82. évében hunyt el a Széchenyi-díjas biofizikus, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) rendes tagja, a Biológiai Tudományok Osztályának volt elnöke.

Damjanovich Sándor az enzimkinetika és a sejtbiofizika területén folytatott több évtizedes, kiemelkedően eredményes kutatómunkát, nevéhez fűződik a hematológiai és immunológiai betegségek okozta elváltozásokat vizsgáló áramlási citometria magyarországi meghonosítása és széles körű elterjesztése. 

Iskolateremtő munkásságát mutatják kiemelkedő, nemzetközileg is széles körben elismert eredményei, a biofizika hazai fejlődését előmozdító külföldi tudományos kapcsolatai, valamint az, hogy az általa 1968-ban átvett, majd több évtizedig vezetett debreceni Orvosi Fizikai Intézet - a mai Biofizikai és Sejtbiológiai Intézet - a tudományterület egyik legrangosabb szellemi műhelyévé vált.

A Debreceni Orvostudományi Egyetemen 1960-ban és a Kossuth Lajos Tudományegyetem Természettudományi karán 1967-ben végzett. 1974-80-ig a Debreceni Orvostudományi Egyetem Biofizikai Intézetének igazgatója, tanszékvezető egyetemi tanár volt, 1986-91-ig rektorhelyettes. Tagja több tudományos szervnek és szerkesztője számos szakfolyóiratnak. 1976 óta a biológiai tudományok doktora, 1982-től az MTA levelező, 1990 óta rendes tagja.

Akadémiai tisztségei mellett 1984-1994-ben a Magyar Biofizikai Társaság alelnöke, 1994-től pedig a társaság tiszteletbeli elnöke volt. 1995-ben az Európai Molekuláris Biológiai Szervezet (EMBO) tagjává választották. Emellett évekig a Kossuth- és Széchenyi-díj Bizottság tagja volt.

Több évet töltött el külföldi tanulmányutakon: Norvégiában, az NSZK-ban, az Egyesült Államokban, Japánban és Olaszországban. Kutatási területe: a molekuláris biofizika, a sejt-biofizika, az enzimek hatásmechanizmusa, a sejtfelszín dinamikája. Több mint kétszázötven tudományos publikáció szerzője vagy társszerzője, ebből hét monográfia/szakkönyv, illetve csaknem húsz könyvfejezet.

Tudományos munkásságát 1995-ben Szent-Györgyi Albert-díjjal jutalmazták, 1997-ben Széchenyi-díjat kapott a kísérleti biofizika orvosbiológiai alkalmazása területén végzett, nemzetközileg is kiemelkedő tudományos munkásságáért. 2000-ben Szilárd Leó-ösztöndíjat kapott, 2002-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje kitüntetésben részesült. Életpályája során végzett kiemelkedő tevékenységéért vehette át a 2013. évi Akadémiai Aranyérmet.

Damjanovich Sándor nevéhez olyan komplex rendszerek vizsgálata fűződik, amelyeket összetettségük miatt előtte mások nem mertek és nem tudtak kutatni. Jelentős eredménye a sejtfelszíni receptorok úgynevezett nem véletlenszerű topografikus (térképszerű) eloszlásának főleg nyiroksejteken történő kísérleti bizonyítása - olvasható a közleményben. Nevéhez fűződik a jelenség első feltételezése is.

Szerző
2017.06.06 13:44

Sajátjait győzködheti a Fidesz

Publikálás dátuma
2018.09.22 11:53

Fotó: AFP/ FREDERICK FLORIN
A válaszolni tudó fideszesek fele szerint is a kormányt ítéli el a Sargentini-jelentés – ezt a meglepő adatot hozta a Publicus Intézet kutatása.
A felmérés a Vasárnapi Hírek megbízásából készült még a strasbourgi döntés előtt.  A jelentés mögött Soros-bérenceket látó kormánykommunikáció a diplomásokat hatotta meg legkevésbé, 70 százalékuk szerint az unió nem az országot bünteti. Az elmúlt években állandósult, Brüsszellel és Soros Györggyel szembeni látványharc fordulóponthoz érkezett a jogállamiság sérüléseit 12 területen feltáró Sargentini-jelentéssel. A Fidesz meg sem próbált gesztusokat tenni az unió vagy saját pártcsaládja, az Európai Néppárt felé, inkább jó előre igyekezett megágyazni a számára kedvezőtlen döntésnek. Kommunikációs kampányt indítottak Judith Sargentini holland zöldpárti EP-képviselő és a bevándorláspártinak nevezett erők ellen, a migrációs krízisre szűkítve a tematikát, mintha a bevándorlók befogadásának a megtagadása miatt a magyarokat büntetné az unió. A májusi EP-választást felvezető offenzíva nem volt teljesen sikertelen, de átütő sem a közvélemény-kutatás szerint. A megkérdezettek 51 százaléka szerint ugyanis a kormányt ítélte el a jelentés, míg 28 százalék szerint Magyarországot. Meglepő módon a fideszesek 41 százaléka szerint is a kormányé a felelősség, miközben ebben a csoportban ugyanennyien gondolják, hogy Brüsszel az országot büntette. Az MSZP–Párbeszéd-szavazók 55, a jobbikosok 38 százaléka szerint a kormány a jelentés címzettje. Így már érthetővé válik, hogy a kormány a jelentés elfogadása után miért indított offenzívát a saját narratíva elfogadtatására, és az is, miért viszik a parlament elé Orbánék a Sargentini-jelentés visszautasítását. A saját tábort ugyanis nyilván mielőbb közös nevezőre kell hozni ebben a kérdésben is. Érdekes felvetés volt a kutatásban, hogy a megkérdezettek szerint hogyan kell szavazniuk azoknak a magyar képviselőknek, akik úgy látják, hogy a Fidesz-kormány valóban megsértette a jogállami normákat. A Fidesz-szavazók 69 százaléka szerint még ez esetben sem kell igennel voksolni, 16 százalékuk volt belátóbb. Az MSZP–P szavazóinak 50 százaléka szerint meg kell szavazni jogos vádak esetén a jelentést (27 százalék szerint még akkor sem), míg a jobbikosoknál 48-14 volt az arány. Rákérdezett a Publicus Intézet arra is, hogy vajon a demokratikus normák követése egy EU-tagország esetén az unióra is tartozik-e, vagy az adott ország belügye. A megkérdezettek többsége szerint ilyenkor az EU-nak is van beleszólása, 14 százalék szerint teljes mértékben, 46 százalék szerint pedig részben, még akkor is, ha utóbbiak szerint ez elsősorban inkább belügy. Eközben csak 31 százalék mondta azt, hogy ez kizárólag az adott országra tartozik. Kissé ellentmondásos válaszokat adtak a megkérdezettek az unióhoz fűződő kapcsolatról: 66 százalék szerint az EU-hoz tartozás Magyarország anyagi, gazdasági érdeke, de ettől még az értékrend tekintetében nem kell hozzá igazodni, miközben kevesebb mint fele ennyien (28 százalék) állították ennek ellenkezőjét. Ebben a kérdésben a Fidesz- és a Jobbik-szavazók hasonlóan éreznek (78 és 77 százalékuk önállóságpárti), míg az MSZP-szavazók 84 százaléka szerint igazodni kell az értékrendhez. Amikor úgy tették fel a kérdést, hogy a jogállami, demokratikus normák hazai megsértése esetén az EU-nak be kell-e avatkoznia, akkor ezzel 52 százalék értett egyet, 42 százaléknyian nem Nagyon egybehangzó válaszok születtek ugyanakkor arra, hogy még egy kétharmaddal megválasztott kormány sem tehet meg akármit, és számon lehet kérni a tetteit. A válaszadók 89 százaléka egyetértett ezzel, és meglepetésre még a fideszes tábor 90 százaléka is így gondolkodik (ennél a kérdésnél az átlagot a bizonytalanok húzzák kissé lejjebb).
2018.09.22 11:53
Frissítve: 2018.09.22 11:57

116 településen állhat le a szemétszállítás, mert nem fizet az állam a kukásoknak

Publikálás dátuma
2018.09.22 11:02
Illusztráció
Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Már idén sem volt lomtalanítás Gödöllő környékén, mert nincs pénz a járműpark karbantartására. Két hét múlva a szelektív hulladék maradhat a lakosság nyakán.
Gémesi György, Gödöllő polgármestere és a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke pénteken élő adásban jelentkezett be Facebookon, hogy tájékoztassa a lakosságot a szemétszállítás egyre problémásabb helyzetéről - írja a Mérce. A polgármester Gyenes Szilárddal, az Észak-Kelet Pest és Nórgád megye hulladékának elszállításáért felelős cég ügyvezető igazgatójával beszélgetett. A Zöld Híd B.I.G.G. Kft. 116 településen 52 járművel megközelítőleg 360 ezer ember hulladékát kezeli - vagy inkább csak kezelné.
2012 óta forráshiány miatt folyamatosan elmaradnak a járművek karbantartásai, nemrég már 20 jármű nem tudott munkába állni egy nap. Idén a lomtalanítás is elmaradt, Gyenes szerint
ha egy szombati lomtalanításra kiengednék a járműveket, a meghibásodások miatt hétfőre már a vegyes- és a szelektív hulladékgyűjtés is veszélybe kerülne.
A forráshiány oka, hogy a lakosság által befizetett szemétdíjak átkerültek az önkormányzatoktól az állam kezébe, ahonnan már csak a töredékét osztják vissza a szemétszállító cégeknek. Ez a Zöld Híd esetében évi 130 milliós hiányt okoz. Ezért a lomtalanítás elmaradása után újabb szolgáltatások eshetnek ki: mivel a vegyes hulladékszállítás a legfontosabb környezetvédelmi és közegészségügyi szempontból, először a szelektív szemetet nem fogják elvinni.
A jelen helyzet szerint még 2 hétig tudják elszállítani a zöldhulladékot, de ha továbbra sem érkezik be elegendő forrás, a szemétszállítási szolgáltatások még tovább szűkülhetnek.
Augusztusban írtunk róla, hogy a Fővárosi Közterület-Fenntartó Nonprofit Zrt. is hasonló problémákkal küzd: az alacsony bérek miatt nincs elég hulladékrakodóka cégnél, így volt olyan budapesti kerület, ahol hetekig vagy hónapokig nem ürítették a szelektív kukákat. A Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelési Zrt. az FKF-et sem fizeti ki, tavaly májusban például 10 milliárd forinttal tartozott a cégnek.
2018.09.22 11:02
Frissítve: 2018.09.22 11:35