A tüntetők egyre többen lettek, és spontán demonstráció kezdődött vonulással. A Kossuth térről a Nyugati térhez mentek, onnan az Oktogonhoz, ahol beszédeket tartottak hangosítással. Simon Botond kb. egy percet beszélt, és azt javasolta, hogy vonuljanak az Oktogontól nagyjából száz méterre lévő Terror Háza elé, mert azt szimbolikus helynek tekinti. A jelenlévők így tettek. A demonstráció még sokáig tartott, de a fiatalember már éjfél körül hazaindult. A Blaha Lujza téren szállt fel az éjszakai buszra, ahol pár perccel később az egyik megállóban egy rendőrautó állt a busz elé. A felszálló rendőr igazoltatta a fiatal tüntetőt. Mással szemben nem intézkedett.
Néhány nap múlva Simon Botond idézést kapott a XIII. kerületi Rendőrkapitányságtól gyülekezési joggal való visszaélés szabálysértésnek gyanúja miatt. Az idézés az érettségijének időpontjára szólt. Emiatt, s mivel nem volt még dolga rendőrséggel, és most sem gondolta azt, hogy bármiféle normát megsértett volna, a Magyar Helsinki Bizottságtól kért segítséget.
Tóth Balázsnak, a Helsinki Bizottság ügyvédjének tanácsára egyeztetett az ügy előadójával, aki az érettségire tekintettel május 23-ra halasztotta a szabálysértési tárgyalást. Ott az iratokból kiderült, hogy Simon Botondot valószínűleg követte egy civil ruhás rendőr, aki arra hivatkozva kérte a központtól az igazoltatását, hogy a fiú gyülekezési joggal visszaélést követett el, ezért szükséges a személyazonosságának megállapítása.
A tárgyaláson Tóth Balázs elmondta: a gyülekezési joggal visszaélést akkor követi el valaki, ha az általa szervezett gyülekezést nem jelenti be. Az esetben pedig még a rendőri jelentés szerint is spontán gyülekezésre került sor a bírósági döntés elleni tiltakozásul. Márpedig spontán gyülekezésnek fogalmilag nincs szervezője. A Helsinki Bizottság szerint az eljárást szabálysértés hiányában meg kell szüntetni a fiatal, szabálysértést soha el nem követett Simonnal szemben.
