Comey: Hazudott a Fehér Ház

James Comey közölte, hamis indokokkal távolították el az FBI éléről. Azért készített feljegyzéseket, mivel tartott tőle, az elnök utóbb hazudhat megbeszéléseikről.

James Comey, a május 9-én menesztett FBI-igazgató előbb nyilvános, majd zárt ülésen, eskü alatt tanúskodott a szenátus hírszerzési bizottsága előtt. Az FBI-főnök rövid bevezetőjében hangsúlyozta, aggasztónak találta, hogy a Fehér Ház hamis indokokkal menesztette, azt állítva, nem jól végzi a munkáját, az ügynökség káoszban van. „Ez hazugság volt!” – jelentette ki Comey. Előbb a választási évben elkövetett hibákkal indokolták leváltását, később Trump elismerte, hogy „az orosz dolog” miatt küldte el.

Hét oldalas, előzetesen nyilvánosságra hozott vallomásából kiderült, végig aggasztotta, hogy Trump nem tartja be a játékszabályokat. Hiába magyarázta el az elnöknek, hogy mit jelent az FBI függetlensége. Valamennyi megbeszélése után írásos feljegyzést készített, s több FBI-vezetővel megosztotta. Kettejük beszélgetése többször is tanúk nélkül zajlott. Az elnök váratlanul vacsorára invitálta, s a Fehér Ház zöld szobájában kifejtette: „Szükségem van a lojalitására!”. Trump többször is rákérdezett, akar-e posztján maradni, noha korábban már kijelentette, hogy megtartja Comeyt.

Előfordult, hogy egy hivatalos megbeszélés végén Trump mindenkit kiküldött az irodából, négyszemközt kérve az FBI vezetőjét, hogy állítsa le a már menesztett nemzetbiztonsági tanácsadója, Michael Flynn kétes orosz kapcsolatai ügyében folyó vizsgálatot. Trump ugyan a „remélem” kifejezést használta, de Comey úgy vélte, a hivatalban lévő elnök azt várja el, hogy tekintsen el Flynn vizsgálatától, mert Flynn „rendes ember”. Az FBI-főnök megütközött a kérésen. Comey elismerte: amikor Trump azzal fenyegette meg, hogy hangfelvétel lehet beszélgetésükről, egy barátján keresztül kiszivárogtatta a beszélgetés tartalmát a médiának.

Comey volt az, aki még a beiktatás előtt Trump tudomására hozta a brit titkosszolgálati dosszié létezését, s hogy az oroszoknak kompromittáló anyagaik lehetnek a megválasztott elnökről. Trump egy márciusi telefonbeszélgetésben ismételten kérte Comeyt, hogy oszlassa el az orosz vizsgálat felhőit, s kifejtette neki, semmi köze Oroszországhoz, nem szórakozott orosz prostituáltakkal, s ottjártakor mindvégig tudatában volt, hogy lehallgathatják. Comey szóbeli tanúskodásán mindazonáltal kijelentette: Trump nem kérte az orosz beavatkozás ügyében folyó egész vizsgálat leállítására.

A volt FBI-igazgató egy tekintetben megerősítette Trumpot, valóban mondta neki, hogy személyesen nem áll szövetségi vizsgálat célkeresztjében. Ellenállt azonban az elnök követelésének, hogy ezt jelentse ki nyilvánosan is. Sőt, előző kongresszusi meghallgatásán, még hivatali idejében, leszögezte: az orosz beavatkozás, a Trump-kampány és Oroszország közötti összejátszás ügyében az FBI-vizsgálat 2016 júliusa óta folyik, s nem zárult le. Comey elismerte, a tavalyi orosz beavatkozás súlyos ügy, nem egyszeri eset volt, tartani lehet attól, hogy a jövőben is folytatódik. A nyílt ülésen nem akart válaszolni a kérdésre, összejátszhatott-e Trump Oroszországgal.

Richard Burr, a hírszerzési bizottság republikánus elnöke Comey írásos beszámolója alapján úgy vélte, nem tartalmaz bizonyítékot arra nézve, hogy Trump bármi rosszat tett volna. Marc Kasowitz, Trump nemrégiben szerződtetett ügyvédje kijelentette: „az elnök teljes mértékben igazolva érzi magát, s alig várja, hogy folytathassa programját”. A megkönnyebbült elnöki nyilatkozat elhamarkodott lehet, hiszen Comey vallomását, s a további tényeket a Robert Mueller különleges ügyész, volt FBI-igazgató felügyelete alatt folyó vizsgálat mérlegeli.

Az igazságszolgáltatás akadályoztatása

Laurence Tribe, harvardi alkotmányjogi professzor a The Guardiannek kifejtette: „Comey vallomása erősítette meggyőződésemet, hogy az elnök megpróbált befolyásolni, sőt leállítani egy folyamatban lévő vizsgálatot. Ez az igazságszolgáltatás akadályozásának minősül”. Hasonló következtetésre jutott Phillip Allen Lacovara, volt államügyész-helyettes, aki részt vett a Watergate-vizsgálatban. A Washington Postban azt írta, Comey vallomásából világos minta rajzolódik ki: az elnök lojalitást követelt az FBI-igazgatótól, többször felszólította a Flynn elleni vizsgálat lezárására, s végül büntetésként menesztette Comeyt.

„Minden tapasztalt ügyész e tények alapján első látásra megállapítja, hogy az igazságszolgáltatás akadályoztatásáról van szó. Kérdés ugyanakkor, hogy a republikánus többségű kongresszus mindezt elegendő indoknak látja-e az elnök elleni alkotmányos vádemelési eljárás kezdeményezésére.