Májusban 2,1 százalékkal növekedett a fogyasztói árindex az elmúlt esztendő azonos időszakához képest. A KSH legfrissebb adatai szerint a pénzromlás üteme enyhén csökkent, ugyanis áprilisban még 2,7 százalékos volt a 12 hónapos infláció. Ugyanakkor az elemzők ezúttal megnyugodhattak, ugyanis az elmúlt napokban sorra olyan statisztikai adatok jelentek meg, amelyek nem is kis mértékben eltértek a várakozásaiktól, a drágulás májusi ütemét ezúttal szinte mindenki eltalálta. A Magyar Nemzeti Bank 3 százalékos célértékének közeli elérését továbbra sem fenyegeti veszély, sőt számos elemző szerint idén egyetlen hónapban sem lesz ilyesmire példa, azonban akad olyan banki szakértő, aki szerint 1-2-szer ez is megtörténhet, de ők is azt jósolják, hogy mindez a 2,4-2,5 százalék körüli éves átlagot nem veszélyezteti.
Az élelmiszerek áprilishoz képest 1 százalékkal drágultak, döntően szezonális hatásoknak kitett áruk, mint a friss zöldségek és gyümölcsök - mondta a Népszavának Nyeste Orsolya. Az Erste Bank szenior elemzőjének értékelése szerint az infláció mértékének alakulásában döntő szerepe volt annak, hogy az üzemanyagárak a megelőző esztendő azonos időszakához képest 2,9 százalékkal csökkentek. Viszont a kormányzati szándékoknak megfelelően, az idén is megemelt jövedéki adó révén a szeszes italok és a dohánytermékek éves szinten csaknem 4 százalékkal drágultak. Az áfacsökkentések és a béremelések viszont nem tükröződnek az infláció alakulásában. Ennek oka, hogy például az éttermek nem mérsékelték az árakat, sőt az emelések sem mennek ritkaságszámba. Lázár János kancelláriaminiszter a tegnapi kormányinfón bejelentette: további áfacsökkentések nem várhatóak, bár az Országgyűlés előtt levő módosító javaslat a sertésbelsőségek forgalmi adójának mérsékléséről még átmehet.
A szezonális ingadozások mellett mindenképpen érdemes arra is figyelni - folytatta a szakember -, hogy dacára a tovább lassuló és mélyponton lévő teljes inflációs mutatónak, a maginflációs mutató májusban 2 százalék fölé emelkedett, ami azt jelzi, hogy az alapfolyamatokat már nem a dezinflációs (vagyis a csökkenő inflációra jellemző) tendenciák jellemzik. A maginfláció kevésbé hullámzik hónapról hónapra, ezért a valós tendenciák követésére alkalmas. Az a bevett gyakorlat, hogy a maginflációt negyedévente, kiigazítják abból a célból, hogy mutassa meg: mekkora lenne az éves áremelkedés akkor, ha egy éven keresztül olyan árfolyamatok zajlanának le, mint ahogy ez az utolsó három hónapban történt. (Az elmúlt három évben nem fordult elő, hogy a havi infláció - egy esztendőre visszatekintve - meghaladja a 2 százalékot.)
Emellett az Erste Bank elemzője arra számít, hogy várhatóan továbbra is elenyésző mértékű lesz az importált infláció, mivel szinte az egész fejlett és feltörekvő világot az alacsony áremelkedési ütem jellemzi, amely hat a magyar gazdaságra is. Ezt figyelembe véve is csak igen csekély fogyasztói áremelkedés várható idén, s ha a várakozások beválnak, akkor 2018 végén is csak alig haladja majd meg a 3 százalékot az éves infláció - mondta Nyeste Orsolya. Így egyenlőre nem látja az okát a jegybank annak, hogy emeljen a jelenlegi 0,9 százalékos alapkamaton.
Az emelkedő infláció ellenére a betéti kamatok nem emelkednek, vagyis negatív a reálkamat, azaz a bank pénzt kérhet a nála elhelyezett pénz után - tette hozzá Nyeste Orsolya. Ennek ellenére még mindig hatalmas tőkét tart a lakosság a hagyományos betétekben. Jelenleg csak a hosszú futamidejű állampapírok a versenyképesek, viszont a háztartások - kényszerűségből - főleg az egy éven belülieket részesítik előnyben.
