Áder aláírta a lex Taigetoszt

Hatályba léphet a lex Taigetosz, miután Áder János pénteken aláírta az így elhíresült oktatási törvénymódosítást. Az államfő szerint a nehézségekkel küzdő gyerekekről szóló jogszabály nem ellentétes az alaptörvénnyel. Arra hivatkozott, hogy a szakmai szervezetek se találtak benne kivetnivalót, sőt annak tartalmával "számos rangos szakmai szervezet is egyetért", holott az általunk megkérdezett szervezetek szerint a lex Taigetosz jelentősen ronthat több tízezer gyermek esélyein.

Az államfő nyilatkozatában kiemelte, hogy a jogszabály kihirdetése előtt a módosításokról konzultált az oktatási jogok biztosával, aki arról biztosította, hogy a módosítás nem támasztja alá a törvénnyel szemben megfogalmazott kritikákat és aggodalmakat.

Áder a nyilatkozatában azt írta: köztársasági elnökként különösen fontosnak tartja a felnövekvő nemzedékek érdekeinek képviseletét és jogainak érvényesítését, ezért a törvény kihirdetése előtt a lehető legkörültekintőbben vizsgálta azt a kérdést, hogy az új szabályozásnak van-e bármilyen hátrányos hatása az érintett gyermekekre.

"Ennek során konzultáltam az oktatási jogok biztosával, aki levélben biztosított arról, hogy a jogszabály szövege nem támasztja alá a törvénnyel szemben megfogalmazott kritikákat és aggodalmakat. Szakmai okfejtésében egyértelműen állást foglalt amellett, hogy a törvény rendelkezései nem okoznak jogsérelmet, sőt, az új normaszöveg alapján az eddiginél is nagyobb lesz az állam felelőssége abban, hogy minden gyermek megkapja a neki szükséges oktatást" - írta.

Az államfő közölte azt is, az elmúlt napokban meggyőződött arról, hogy a módosítás irányával és tartalmával azok a rangos szakmai szervezetek is egyetértenek, amik tagjai hivatásuknak tekintik a gyógypedagógusi munkát, valamint a beilleszkedési, tanulási vagy magatartási nehézséggel küzdő gyermekek személyre szabott előmenetelének biztosítását.

A törvény kidolgozásában részt vevő szervezetek közül többek között a Magyar Gyógypedagógusok Egyesülete, az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kara, a Magyar Logopédusok Szakmai Szövetsége, az ELTE Gyakorló Országos Pedagógiai Szakszolgálata álláspontját ismerte meg. “E szervezetek egyértelműen támogatják az elfogadott törvényben rögzített szabályokat” – közölte Áder.

"Remélem, ezeknek a régóta köztiszteletben álló szakmai szervezeteknek a hitelessége és szakmai véleménye azoknak a szülőknek is megnyugvást nyújthat, akikben riadalmat kelthetett néhány olyan – nagy nyilvánosságot kapó – kijelentés, amelyet a törvény szövege nem támaszt alá" – írta a köztársasági elnök, hozzátéve, hogy az elfogadott jogszabályt alkotmányossági szempontból is megvizsgálta, és mivel az nem bizonyult alaptörvény-ellenesnek, a törvény kihirdetését elrendelte.

Elfogadhatatlan, jogsértő a törvény

Nem támasztja alá semmilyen szakmai érv a köznevelési törvény elfogadott módosítását, amely nehéz helyzetbe hozza a tanulási nehézségekkel küzdő gyerekeket – állították a lapunk által megkérdezett szakértők. Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke úgy nyilatkozott: kifejezetten káros a köznevelési törvény módosítása, amely megvonná a tanulási nehézségekkel küzdő gyerekektől azt a lehetőséget, hogy bizonyos tárgyakból felmentést kaphassanak. Gallóné hangsúlyozta: elfogadhatatlannak tartják, és tiltakoznak a módosítás ellen. Veszélyesnek és a tanári szakma lenézésének tartja azt is, hogy a törvény értelmében pedagógus végzettség nélküli oktatók is taníthatnak majd iskolákban – a kormány így orvosolná a pedagógushiányt.

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szerint több pontban is jogsértő a lex Taigetosz. "A módosítás kísérletet sem tesz a szabályozás által érintett gyermekek érdekeinek érdemi meghatározására és értékelésére, ahogy semmilyen olyan vizsgálatot sem ismertet, amely a bevezetett módosítások várható hatásait tanulmányozná" – írták.

Mint ismert, múlt héten a parlament kormánypárti többsége elfogadta a köznevelési törvénynek azt a módosítását, amely egyes tantárgyak esetében megvonná a felmentés lehetőségét a BTMN-es gyerekektől. Így akár meg is buktathatják őket. Tették ezt arra hivatkozva, hogy sokan visszaélnek ezekkel a felmentésekkel, miközben erről semmilyen kimutatás, felmérés nem készült. - Ezeket a felmentéseket nem a gyerekek írják maguknak, hanem szakemberek állítják ki. Vizsgálatokkal kell alátámasztani, hogy a gyerek valamilyen nehézséggel küzd - fogalmazott lapunknak Gyarmathy Éva nevelés-lélektani szakpszichológus. Az MTA TTK tudományos főmunkatársa és a magyarországi Diszlexia Központ alapítója szerint szakmailag elfogadhatatlan, hogy a törvénymódosítástól a kormány azt is reméli, hogy a gyerekek, szülők, tanárok majd "motiváltabbak" lesznek a nehézségek leküzdése érdekében. Ezt az álláspontot alátámasztotta Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat főigazgatója, aki arról beszélt, hogy a törvénnyel új továbbtanulási lehetőségeket kapnak a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézségekkel küzdő gyermekek.

Tiltakoztak a Sándor palotánál

A Tanítanék Mozgalom keddi demonstrációján azt kérték Áder János államfőtől, ne írja alá, inkább küldje az Alkotmánybíróságnak (Ab) a lex Taigetoszt. Szülők, diákok, tanárok tüntettek a köztársasági elnöki hivatalnak otthont adó Sándor-palota előtt azért, hogy felhívják Áder figyelmét a törvénymódosítással járó veszélyekre. A Tanítanék nyílt levelet is írt az államfőnek, amelyhez magánszemélyek mellett 34 másik szakmai szervezet is csatlakozott. A levélben emlékeztettek, a törvényhozási folyamat során a döntéshozók nem vették figyelembe a szakmai bírálatokat, pedig rendkívül aggályos, amit a BTMN diákokkal terveznek. Ezeknek a gyerekeknek "nem bukásra és kudarcokra van szüksége, hanem megfelelő szakmai segítségre" – írták.