Szégyen, gyalázat - Hatalmasat égett a magyar válogatott

Publikálás dátuma
2017.06.10. 00:53
Bernd Storck egy korábbi mérkőzésen FOTÓ: Dean Mouhtaropoulos/Getty Images
Andorrában is gólképtelen maradt a magyar labdarúgó-válogatott, amely 3. idei mérkőzését is elveszítette. A házigazda története 142. találkozóján ötödször győzött.

Még a stadion melletti emeletes házak erkélyeiről is andorrai lobogók lógtak, szurkolók figyeltek. Persze, azért nem volt ekkora érdeklődés a B csoport sereghajtójának Magyarország elleni vendégjátéka iránt, hiszen az alig 3000 nézőt befogadni képes aréna lelátója erősen foghíjas volt, s az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a magyar labdarúgókat elkísérők voltak létszám- és hangerőfölényben. Némi meglepetésre éppen az előttük lévő kapura irányult a találkozó első lehetősége: a 6. percben Lima ívelését Clemente a felsőléc fölé helyezte.

A várakozásoknak megfelelően ezt követően a tartalékos, az oroszok elleni hétfői, budapesti barátságos találkozóhoz (0-3) hasonlóan Tóth Bence személyében újabb újoncot avató nemzeti tizenegy próbált támadni. A 10. percben például az ősszel, Magyarországon 4-0-ra megnyert első mérkőzésen gólt szerző Gyurcsó Ádám ívelt fölé egy szabadrúgást, később pedig Eppel Márton maradt le Dzsudzsák Balázs ígéretes indításáról.

A komótosan, ám eredménytelenül épített magyar támadásokat aztán a 26. percben Marc Rebés egy csapásra feledtette, hiszen nevezett a két csapat negyedik mérkőzését számláló közös története során először vette be a magyar kaput (1-0).

A hidegzuhanyt követően még Kleinheisler László jegyzett egy lesgólt, Eppel lehetőségénél pedig a házigazda kapusa védett bravúrral fél óránál. A magyarok nem nőttek ellenfelük fölé, így ilyen előzmények után annyira nem volt váratlan, hogy az együttest idegenbe is elkísérők nem éppen nyomdaképes rigmusokkal fejezték ki nemtetszésüket a félidőre vonulók teljesítményével kapcsolatban.

Bernd Storck szövetségi kapitány valószínűleg alapos fejmosást tartott a szünetben, a folytatásra ugyanis látványosan sebességet váltott a fehérben pályára lépő vendégcsapat. Mindez persze nem garantálta a hőn áhított találatot, így amikor a német szakember a 71. percben kihasználta harmadik cserelehetőségét, még mindig a szégyenletes állás éktelenkedett az eredményközlőn.

Minden igyekezet ellenére a rendes játékidő leteltével sem sikerült megfordítani az eredményt.

Írhatnánk, hogy csalódást okozott, leszerepelt az a fociválogatott, amely az évek, évtizedek során kikapott Izlandtól, Lettországtól, Grúziától és Máltától, most pedig már a sehol sem jegyzett Andorrától is, ám ezúttal bármilyen szó kevés. Mindennél beszédesebb, hogy míg Andorra 142. hivatalos meccsén 5. győzelmét aratta, közben Magyarország harmadik idei találkozóján maradt gólképtelen. A vége csakis vereség lehetett.

Szégyen.

Lásd még: Ismét a mélybe taszította magát a magyar válogatott

Jegyzőkönyv
Andorra–Magyarország 1-0 (1-0)
Andorra la Vella, Nemzeti Stadion. Játékvezető: Kalogeropulosz (görög)
Andorra: J. Gomes – C. Rubio, Llovera, Lima, San Nicolás – Vales, Rebés – Clemente, Pujol, A. Martínez – Aláez. Szövetségi kapitány: Koldo Álvarez. Cserék:Aláez helyett Maneiro (68.), Clemente helyett Riera (83.), Pujol helyett Ayala (89.).
Magyarország: Gulácsi – Bese, Vinícus, Lang, Tóth B. – Nagy Á., Kleinheisler – Dzsudzsák, Stieber Z., Gyurcsó – Eppel. Szövetségi kapitány: Bernd Storck. Cserék: Stieber helyett Nagy D. (20.), Lang helyett Balogh N. (56.), Gyurcsó helyett Sallai (71.).
Gólszerző: Rébes (26.)



 A B-csoport eredményei

Andorra–Magyarország 1-0

Feröer-szigetek–Svájc 0-2

Lettország–Portugália 0-3

Az állás

1.Svájc 6 6 0 0 12-3 18

2.Portugália 6 5 0 1 22-3 15

3.Magyarország 6 2 1 3 8-7 7

4.Feröer-szigetek 6 1 2 3 2-8 5

5.Andorra 6 1 1 4 2-13 4

6.Lettország 6 1 0 5 2-12 3

Szerző

Áder aláírta a lex Taigetoszt

Publikálás dátuma
2017.06.09. 20:18
Fotó: Molnár Ádám
Hatályba léphet a lex Taigetosz, miután Áder János pénteken aláírta az így elhíresült oktatási törvénymódosítást. Az államfő szerint a nehézségekkel küzdő gyerekekről szóló jogszabály nem ellentétes az alaptörvénnyel. Arra hivatkozott, hogy a szakmai szervezetek se találtak benne kivetnivalót, sőt annak tartalmával "számos rangos szakmai szervezet is egyetért", holott az általunk megkérdezett szervezetek szerint a lex Taigetosz jelentősen ronthat több tízezer gyermek esélyein. 

Az államfő nyilatkozatában kiemelte, hogy a jogszabály kihirdetése előtt a módosításokról konzultált az oktatási jogok biztosával, aki arról biztosította, hogy a módosítás nem támasztja alá a törvénnyel szemben megfogalmazott kritikákat és aggodalmakat.

Áder  a nyilatkozatában azt írta: köztársasági elnökként különösen fontosnak tartja a felnövekvő nemzedékek érdekeinek képviseletét és jogainak érvényesítését, ezért a törvény kihirdetése előtt a lehető legkörültekintőbben vizsgálta azt a kérdést, hogy az új szabályozásnak van-e bármilyen hátrányos hatása az érintett gyermekekre.

"Ennek során konzultáltam az oktatási jogok biztosával, aki levélben biztosított arról, hogy a jogszabály szövege nem támasztja alá a törvénnyel szemben megfogalmazott kritikákat és aggodalmakat. Szakmai okfejtésében egyértelműen állást foglalt amellett, hogy a törvény rendelkezései nem okoznak jogsérelmet, sőt, az új normaszöveg alapján az eddiginél is nagyobb lesz az állam felelőssége abban, hogy minden gyermek megkapja a neki szükséges oktatást" - írta.

Az államfő közölte azt is, az elmúlt napokban meggyőződött arról, hogy a módosítás irányával és tartalmával azok a rangos szakmai szervezetek is egyetértenek, amik tagjai hivatásuknak tekintik a gyógypedagógusi munkát, valamint a beilleszkedési, tanulási vagy magatartási nehézséggel küzdő gyermekek személyre szabott előmenetelének biztosítását.

A törvény kidolgozásában részt vevő szervezetek közül többek között a Magyar Gyógypedagógusok Egyesülete, az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kara, a Magyar Logopédusok Szakmai Szövetsége, az ELTE Gyakorló Országos Pedagógiai Szakszolgálata álláspontját ismerte meg. “E szervezetek egyértelműen támogatják az elfogadott törvényben rögzített szabályokat” – közölte Áder.

"Remélem, ezeknek a régóta köztiszteletben álló szakmai szervezeteknek a hitelessége és szakmai véleménye azoknak a szülőknek is megnyugvást nyújthat, akikben riadalmat kelthetett néhány olyan – nagy nyilvánosságot kapó – kijelentés, amelyet a törvény szövege nem támaszt alá" – írta a köztársasági elnök, hozzátéve, hogy az elfogadott jogszabályt alkotmányossági szempontból is megvizsgálta, és mivel az nem bizonyult alaptörvény-ellenesnek, a törvény kihirdetését elrendelte.

Elfogadhatatlan, jogsértő a törvény
Nem támasztja alá semmilyen szakmai érv a köznevelési törvény elfogadott módosítását, amely nehéz helyzetbe hozza a tanulási nehézségekkel küzdő gyerekeket – állították a lapunk által megkérdezett szakértők. Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke úgy nyilatkozott: kifejezetten káros a köznevelési törvény módosítása, amely megvonná a tanulási nehézségekkel küzdő gyerekektől azt a lehetőséget, hogy bizonyos tárgyakból felmentést kaphassanak. Gallóné hangsúlyozta: elfogadhatatlannak tartják, és tiltakoznak a módosítás ellen. Veszélyesnek és a tanári szakma lenézésének tartja azt is, hogy a törvény értelmében pedagógus végzettség nélküli oktatók is taníthatnak majd iskolákban – a kormány így orvosolná a pedagógushiányt.
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szerint több pontban is jogsértő a lex Taigetosz. "A módosítás kísérletet sem tesz a szabályozás által érintett gyermekek érdekeinek érdemi meghatározására és értékelésére, ahogy semmilyen olyan vizsgálatot sem ismertet, amely a bevezetett módosítások várható hatásait tanulmányozná" – írták.

 

Mint ismert, múlt héten a parlament kormánypárti többsége elfogadta a köznevelési törvénynek azt a módosítását, amely egyes tantárgyak esetében megvonná a felmentés lehetőségét a BTMN-es gyerekektől. Így akár meg is buktathatják őket. Tették ezt arra hivatkozva, hogy sokan visszaélnek ezekkel a felmentésekkel, miközben erről semmilyen kimutatás, felmérés nem készült. - Ezeket a felmentéseket nem a gyerekek írják maguknak, hanem szakemberek állítják ki. Vizsgálatokkal kell alátámasztani, hogy a gyerek valamilyen nehézséggel küzd - fogalmazott lapunknak Gyarmathy Éva nevelés-lélektani szakpszichológus. Az MTA TTK tudományos főmunkatársa és a magyarországi Diszlexia Központ alapítója szerint szakmailag elfogadhatatlan, hogy a törvénymódosítástól a kormány azt is reméli, hogy a gyerekek, szülők, tanárok majd "motiváltabbak" lesznek a nehézségek leküzdése érdekében. Ezt az álláspontot alátámasztotta Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat főigazgatója, aki arról beszélt, hogy a törvénnyel új továbbtanulási lehetőségeket kapnak a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézségekkel küzdő gyermekek. 

Tiltakoztak a Sándor palotánál
A Tanítanék Mozgalom keddi demonstrációján azt kérték Áder János államfőtől, ne írja alá, inkább küldje az Alkotmánybíróságnak (Ab) a lex Taigetoszt. Szülők, diákok, tanárok tüntettek a köztársasági elnöki hivatalnak otthont adó Sándor-palota előtt azért, hogy felhívják Áder figyelmét a törvénymódosítással járó veszélyekre. A Tanítanék nyílt levelet is írt az államfőnek, amelyhez magánszemélyek mellett 34 másik szakmai szervezet is csatlakozott. A levélben emlékeztettek, a törvényhozási folyamat során a döntéshozók nem vették figyelembe a szakmai bírálatokat, pedig rendkívül aggályos, amit a BTMN diákokkal terveznek. Ezeknek a gyerekeknek "nem bukásra és kudarcokra van szüksége, hanem megfelelő szakmai segítségre" – írták.

 

Szerző

Áder aláírta a lex Taigetoszt

Publikálás dátuma
2017.06.09. 20:18
Fotó: Molnár Ádám
Hatályba léphet a lex Taigetosz, miután Áder János pénteken aláírta az így elhíresült oktatási törvénymódosítást. Az államfő szerint a nehézségekkel küzdő gyerekekről szóló jogszabály nem ellentétes az alaptörvénnyel. Arra hivatkozott, hogy a szakmai szervezetek se találtak benne kivetnivalót, sőt annak tartalmával "számos rangos szakmai szervezet is egyetért", holott az általunk megkérdezett szervezetek szerint a lex Taigetosz jelentősen ronthat több tízezer gyermek esélyein. 

Az államfő nyilatkozatában kiemelte, hogy a jogszabály kihirdetése előtt a módosításokról konzultált az oktatási jogok biztosával, aki arról biztosította, hogy a módosítás nem támasztja alá a törvénnyel szemben megfogalmazott kritikákat és aggodalmakat.

Áder  a nyilatkozatában azt írta: köztársasági elnökként különösen fontosnak tartja a felnövekvő nemzedékek érdekeinek képviseletét és jogainak érvényesítését, ezért a törvény kihirdetése előtt a lehető legkörültekintőbben vizsgálta azt a kérdést, hogy az új szabályozásnak van-e bármilyen hátrányos hatása az érintett gyermekekre.

"Ennek során konzultáltam az oktatási jogok biztosával, aki levélben biztosított arról, hogy a jogszabály szövege nem támasztja alá a törvénnyel szemben megfogalmazott kritikákat és aggodalmakat. Szakmai okfejtésében egyértelműen állást foglalt amellett, hogy a törvény rendelkezései nem okoznak jogsérelmet, sőt, az új normaszöveg alapján az eddiginél is nagyobb lesz az állam felelőssége abban, hogy minden gyermek megkapja a neki szükséges oktatást" - írta.

Az államfő közölte azt is, az elmúlt napokban meggyőződött arról, hogy a módosítás irányával és tartalmával azok a rangos szakmai szervezetek is egyetértenek, amik tagjai hivatásuknak tekintik a gyógypedagógusi munkát, valamint a beilleszkedési, tanulási vagy magatartási nehézséggel küzdő gyermekek személyre szabott előmenetelének biztosítását.

A törvény kidolgozásában részt vevő szervezetek közül többek között a Magyar Gyógypedagógusok Egyesülete, az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kara, a Magyar Logopédusok Szakmai Szövetsége, az ELTE Gyakorló Országos Pedagógiai Szakszolgálata álláspontját ismerte meg. “E szervezetek egyértelműen támogatják az elfogadott törvényben rögzített szabályokat” – közölte Áder.

"Remélem, ezeknek a régóta köztiszteletben álló szakmai szervezeteknek a hitelessége és szakmai véleménye azoknak a szülőknek is megnyugvást nyújthat, akikben riadalmat kelthetett néhány olyan – nagy nyilvánosságot kapó – kijelentés, amelyet a törvény szövege nem támaszt alá" – írta a köztársasági elnök, hozzátéve, hogy az elfogadott jogszabályt alkotmányossági szempontból is megvizsgálta, és mivel az nem bizonyult alaptörvény-ellenesnek, a törvény kihirdetését elrendelte.

Elfogadhatatlan, jogsértő a törvény
Nem támasztja alá semmilyen szakmai érv a köznevelési törvény elfogadott módosítását, amely nehéz helyzetbe hozza a tanulási nehézségekkel küzdő gyerekeket – állították a lapunk által megkérdezett szakértők. Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke úgy nyilatkozott: kifejezetten káros a köznevelési törvény módosítása, amely megvonná a tanulási nehézségekkel küzdő gyerekektől azt a lehetőséget, hogy bizonyos tárgyakból felmentést kaphassanak. Gallóné hangsúlyozta: elfogadhatatlannak tartják, és tiltakoznak a módosítás ellen. Veszélyesnek és a tanári szakma lenézésének tartja azt is, hogy a törvény értelmében pedagógus végzettség nélküli oktatók is taníthatnak majd iskolákban – a kormány így orvosolná a pedagógushiányt.
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szerint több pontban is jogsértő a lex Taigetosz. "A módosítás kísérletet sem tesz a szabályozás által érintett gyermekek érdekeinek érdemi meghatározására és értékelésére, ahogy semmilyen olyan vizsgálatot sem ismertet, amely a bevezetett módosítások várható hatásait tanulmányozná" – írták.

 

Mint ismert, múlt héten a parlament kormánypárti többsége elfogadta a köznevelési törvénynek azt a módosítását, amely egyes tantárgyak esetében megvonná a felmentés lehetőségét a BTMN-es gyerekektől. Így akár meg is buktathatják őket. Tették ezt arra hivatkozva, hogy sokan visszaélnek ezekkel a felmentésekkel, miközben erről semmilyen kimutatás, felmérés nem készült. - Ezeket a felmentéseket nem a gyerekek írják maguknak, hanem szakemberek állítják ki. Vizsgálatokkal kell alátámasztani, hogy a gyerek valamilyen nehézséggel küzd - fogalmazott lapunknak Gyarmathy Éva nevelés-lélektani szakpszichológus. Az MTA TTK tudományos főmunkatársa és a magyarországi Diszlexia Központ alapítója szerint szakmailag elfogadhatatlan, hogy a törvénymódosítástól a kormány azt is reméli, hogy a gyerekek, szülők, tanárok majd "motiváltabbak" lesznek a nehézségek leküzdése érdekében. Ezt az álláspontot alátámasztotta Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat főigazgatója, aki arról beszélt, hogy a törvénnyel új továbbtanulási lehetőségeket kapnak a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézségekkel küzdő gyermekek. 

Tiltakoztak a Sándor palotánál
A Tanítanék Mozgalom keddi demonstrációján azt kérték Áder János államfőtől, ne írja alá, inkább küldje az Alkotmánybíróságnak (Ab) a lex Taigetoszt. Szülők, diákok, tanárok tüntettek a köztársasági elnöki hivatalnak otthont adó Sándor-palota előtt azért, hogy felhívják Áder figyelmét a törvénymódosítással járó veszélyekre. A Tanítanék nyílt levelet is írt az államfőnek, amelyhez magánszemélyek mellett 34 másik szakmai szervezet is csatlakozott. A levélben emlékeztettek, a törvényhozási folyamat során a döntéshozók nem vették figyelembe a szakmai bírálatokat, pedig rendkívül aggályos, amit a BTMN diákokkal terveznek. Ezeknek a gyerekeknek "nem bukásra és kudarcokra van szüksége, hanem megfelelő szakmai segítségre" – írták.

 

Szerző