Emmi: cigányzenét az éttermekbe

Publikálás dátuma
2017.06.10. 12:22
Cigányzenészek Franciaországban. Fotó Getty Images, Marco Di Lauro
A kormány ösztönzi, hogy minél több étteremben, kávézóban, csárdában, vendéglátóhelyen legyen élő cigányzene, mert ez egyszerre szolgálja a foglalkoztatás bővülését, a közös zenélés és éneklés élményét és a nemzeti kultúra, identitás erősödését - írta Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) államtitkára Bangóné Borbély Ildikó szocialista országgyűlési képviselőnek adott válaszában.

Az államtitkár a parlament honlapján olvasható válaszában emlékeztette az ellenzéki képviselőt, hogy a kormány 2012-től az ötödére, 5 százalékra csökkentette az élőzene áfakulcsát, amennyiben előadóművész személyes közreműködésével vendéglátás során, üzletben, vagy nem nyilvánosan meghirdetett és zártkörű családi eseményen, baráti rendezvényen, illetve belépődíj nélküli közösségi rendezvényeken zárt térben 300 fő, nyílt térben 1000 fő alatt zajlik.

Ez évtől kezdve társasági adókedvezmény illeti meg az élőzenét játszó vendéglátóhelyeket: a kedvezmény a melegkonyhás vendéglátóhelyekre vagy borospincékre vonatkozik, ahol az éves árbevétel legalább 75 százaléka étel- és italforgalomból, illetve szálláshely-szolgáltatás nyújtásából származik. A társasági adóból lehet leírni a nyújtott élőzenei szolgáltatás áfa nélkül számított ellenértékének legfeljebb 50 százalékát, így 3 év alatt jelentős összeget, több mint 62 millió forintot írhat le egy vendéglátóhely.

Nemrégen a kormány a magyarországi cigányzene támogatására és népszerűsítésére irányuló szándékát erősítve indította el a Hagyományok Házával a Muzsikáló Budapest pályázati programot.

Nem igaz tehát képviselő asszonynak az az állítása, amely szerint a kormány nem támogatja a vidéki előadóművészeket - írta válaszában az államtitkár.

Rétvári Bence arra is felhívta a szocialista képviselő figyelmét, hogy "a szocialista kormányok alatt az élő cigányzene értékének megőrzésére - egy vagy két kiemelt zenekar támogatását leszámítva - semmilyen érdemi lépés sem történt. Ennek is köszönhető az, hogy ma nem rendelkezik a cigányzene valódi utánpótlással, jövőképpel. A kormány célja éppen az, hogy - mintegy értékmentés gyanánt - visszahelyezze a cigányzenét az őt megillető helyre, ami "szerintünk nem a kirakatot jelenti, hanem például a vendéglátóhelyeket, a hazai és külföldi színpadokat".

Szerző

Előzetesben a korrupt röszkei határrendészek

A Szegedi Törvényszék másodfokú tanácsa megváltoztatta az elsőfokú bíróság azon döntését, melyben elrendelte annak a tíz határrendésznek a házi őrizetét, akiket üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadása bűntettének megalapozott gyanúja miatt vett őrizetbe korábban a rendőrség - áll a Szegedi Törvényszék sajtóosztályának közleményében, melyet a Délmagyarország idéz.

Az elsőfokú bíróság végzéseivel szemben az ügyész az előzetes letartóztatások elrendelése érdekében jelentett be fellebbezést.

A Szegedi Törvényszék másodfokú tanácsa az ügyészi fellebbezést megalapozottnak tartotta és úgy ítélte meg: figyelemmel arra, hogy fennáll annak a veszélye, hogy a gyanúsítottak szabadlábra kerülésük esetén a nyomozás befolyásolására törekednének, illetve a szolgálati viszonyban lévő gyanúsítottak újabb szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekményt követnének el, a kényszerintézkedéssel elérni kívánt célok kizárólag az előzetes letartóztatásuk elrendelésével biztosíthatóak.
Ezen túlmenően a szolgálati vagy fegyelmi helyzet is csupán a legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazásával tartható fenn, így minderre figyelemmel a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését megváltoztatta és a gyanúsítottak előzetes letartóztatását elrendelte.

Szerző

Előzetesben a korrupt röszkei határrendészek

A Szegedi Törvényszék másodfokú tanácsa megváltoztatta az elsőfokú bíróság azon döntését, melyben elrendelte annak a tíz határrendésznek a házi őrizetét, akiket üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadása bűntettének megalapozott gyanúja miatt vett őrizetbe korábban a rendőrség - áll a Szegedi Törvényszék sajtóosztályának közleményében, melyet a Délmagyarország idéz.

Az elsőfokú bíróság végzéseivel szemben az ügyész az előzetes letartóztatások elrendelése érdekében jelentett be fellebbezést.

A Szegedi Törvényszék másodfokú tanácsa az ügyészi fellebbezést megalapozottnak tartotta és úgy ítélte meg: figyelemmel arra, hogy fennáll annak a veszélye, hogy a gyanúsítottak szabadlábra kerülésük esetén a nyomozás befolyásolására törekednének, illetve a szolgálati viszonyban lévő gyanúsítottak újabb szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekményt követnének el, a kényszerintézkedéssel elérni kívánt célok kizárólag az előzetes letartóztatásuk elrendelésével biztosíthatóak.
Ezen túlmenően a szolgálati vagy fegyelmi helyzet is csupán a legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazásával tartható fenn, így minderre figyelemmel a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését megváltoztatta és a gyanúsítottak előzetes letartóztatását elrendelte.

Szerző