Kerítéssel parancsolnának megálljt az orosz titkosszolgálatnak

Publikálás dátuma
2017.06.12. 07:33
Kerítésépítés a sudargasi határátkelőnél FOTÓ: REUTERS/INTS KALNINS
Vilnius hivatalosan is bejelentette, hogy június ötödikén hozzákezdett egy két méter magas fém védőkerítés építéséhez az orosz határon. 

Mivel az 1 millió 335 ezer euróból, 44,6 kilométer hosszan épülő kerítés az Európai Unió külső határán létesül, a litvánok okkal hivatkozhatnak arra, hogy az uniót védik a csempészekkel és határsértőkkel szemben. Vélhetően azonban inkább a nagy geopolitikai játszma újabb fordulatáról van szó.

A kerítés ugyanis a legkényesebb részen létesül: az Oroszországhoz tartozó Kalinyingrádi terület határán. A litván belügyminiszter nem is titkolta, hogy azt reméli a kerítéstől, hogy ezzel megakadályozhatják az orosz titkosszolgálat állítólagos akcióit.

Kalinyingrádnak nincs közvetlen szárazföldi összeköttetése Oroszországgal, stratégiai jelentősége viszont óriási, mivel beékelődik Litvánia és Lengyelország közé. Még a békésebb időkben felmerült, hogy olyan különleges gazdasági övezetet hoznak itt létre, amely Oroszország és az Európai Unió szabadabb kereskedelmi kapcsolatait szolgálja. A nemzetközi helyzet romlásával azonban inkább vált olyan területté, amely Moszkva számára a fenyegetés eszközéül szolgál, válaszul a NATO közelségére. Tavaly októberben Iszkander-M típusú rakétarendszereket telepítettek a térségbe, mint közölték, egy hadgyakorlat velejárójaként.

A kerítés mintegy két méter magas lesz, és év végére tervezik befejezni. A határ többi szakaszán a Nyeman folyó a választóvonal. Jövőre kiépítenek egy megfigyelő rendszert is a létesítmény teljes hosszában, ugyanis ehhez idén nem volt meg a pénzügyi fedezet. 2020-ig a litván-belarusz határon is létrehoznak egy ehhez hasonló kerítést, egy része már korábban elkészült.

Lettország és Észtország is hasonló lépésre készül. Az észtek még 2015-ben ismertették a tervüket egy 2 és fél méter magas 108 kilométer hosszú védőberendezés megépítésrére, a munkálatok várhatóan jövőre kezdődnek. Valamennyien az orosz agressziótól való félelemre hivatkoznak, amit Moszkvában hisztériakeltésnek tekintenek, mondván, éppen a NATO az, amely az utóbbi években megnövelte katonai jelenlétét az orosz határ közelében.

Sajátosan reagált a hírre még januárban a kalinyingrádi kormányzó. Nos, ha a csempészekkel folytatott harcról van szó, akkor a helyi hatóságok készek építési anyagot szállítani. A Litvániával határos területen lévő téglagyár elláthatja a fal építőit kellő mennyiségű anyaggal. De szakemberként rögtön a kétségeit is kifejezte, hogy a bejelentett összegből egy ilyen hosszú védőberendezés felépíthető. Igaz, akkoriban még 135 kilométer hosszú falról szóltak a híradások. Természetesen, senki nem gondolja komolyan, hogy egy ilyen kerítés bármilyen agressziónak útját állhatja. A litván szejm alelnöke maga is elismerte, hogy egy kerítés nem állíthatja meg a tankokat, de semmilyen más haditechnikát sem. Inkább szimbolikus jelentőséget tulajdonítanak neki.

Szerző

Feltámadt a hidegháborús szél

Publikálás dátuma
2017.06.12. 07:32
Putyin 2014-es havannai látogatása alkalmával FOTÓ: KREML
A venezuelai krízis súlyosbodásával Kuba egy fontos szövetségest veszíthet el, ám egy régit ismét ma mögött tudhat: Moszkvát.

A parkokban már lehet wifizni, az otthonokban okostévéken nézik a telenovellát, a Rolling Stones után pedig több nemzetközi sztár is fellépett Kubában, a szigetországban mégis visszafelé forognak az idő kerekei. Nem is keveset, hiszen szakértők a hidegháborús „állapotok” beköszöntét emlegetik, mióta Kubának szép csendben ismét fontos gazdasági támasza lett Oroszország.

A Szovjetunió összeomlása óta Venezuela jelentette a köldökzsinórt Havannának, ám a Nicolás Maduro vezette latin-amerikai országban a politikai-gazdasági krízis tavasszal csúcspontra jutott, s elapadt a Castro-rezsimnek gazdasági túlélést biztosító kvázi ingyenes olajszállítmány. Havanna ekkor Moszkva felé fordult, s májusban a Rosneft orosz állami olajvállalat és a Cubametals megállapodott arról, hogy a Rosneft 250 ezer tonna olajat szállít Havannába. Az üzletről csak egy szűkszavú közleményben számolt be az orosz vállalat, így nem lehet tudni, hogy egyszeri alkalomról van-e szó, s, hogy a gazdaságilag igen gyenge lábakon álló Kuba miként fizet a nyersanyagért.

A Texasi Egyetem Reuters által megkérdezett szakértője, Jorge Pinon számításai szerint 105 millió dollár értékű szállítmányról van szó, s aligha egyszeri alkalomról. Ez igen jelentős üzletnek számít, tekintve, hogy 2010 és 2015 között Oroszország összesen 11,3 millió dollár értékben szállított olajat a szigetre.

Kuba mindig is importból fedezte az olajszükségleteinek többségét. Ha nem lenne olyan szövetségese, amely nyomott áron adna el neki olajat, akkor a piaci áron kellene azt beszereznie. Ez azonban nagyon hamar felemésztené a szigetország szegényes tartalékait, s hamar bekövetkezhetne egy olyan válság, mint a ’90-es évek elején. Ez beláthatatlan következményekkel járna a rezsim számára” – magyarázta lapunknak a kubai „függőségről” Sebastián Arcos, a Floridai Nemzetközi Egyetem Kubai Kutatóintézetének vezetője. A szakértő szerint azonban túlzás lenne azt állítani, hogy a kubai rezsimet most Moszkva tartja életben, ám az kétségtelen, hogy az ukrajnai konfliktus és a szíriai kormány támogatása miatt mindinkább elszigetelődő Oroszországnak geopolitikai érdeke fűződik ahhoz, hogy a kommunista szigetországban fennmaradjon a status quo.

„Oroszországnak talán ezzel az üzlettel is az a célja, hogy a Castro-rezsim túlélési esélyeit megnövelve borsot törjön az Egyesült Államok orra alá. Az orosz olajszállítmány nem más, mint Putyin geopolitikai játéka az USA-val szemben” – tette hozzá Arcos.

Moszkva már 2014-ben „szemet vetett” Kubára, Szergej Sojgu védelmi miniszter három éve azt mondta, bízik benne, hogy 2001-es bezárása után ismét megkezdheti működését a Havanna közelében – az Egyesült Államoktól mindössze 150 kilométerre – található lourdesi orosz katonai bázis. Ezzel egy időben híre ment, hogy az elnök, Raúl Castro fia, Alejandro Castro Espín ezredes évente látogat el Oroszországba. Espín a belügyminisztérium magas rangú beosztottja, s a Martí Noticias beszámolója szerint főleg katonai konferenciákon, védelmi témájú megbeszéléseken vett részt, s többször is találkozott Nyikolaj Patrusevvel, az orosz Nemzetbiztonsági Tanács titkárával, az orosz titkosszolgálat (FSZB) volt vezetőjével. Arról, hogy pontosan mi az utazások célja, és milyen megállapodások születnek, kevés az információ, de az biztos, hogy Kubának szövetségesre van szüksége. Politikai és gazdasági értelemben egyaránt. Venezuelában mindennaposak a halálos kimenetelű tüntetések, a chávizmus a teljes összeomlás szélén van. A rendszer bukása Kubában is súlyos következményekkel járhat. „A krízis politikai hatását már most érezni lehet Kubában. A szigetországi sajtóban elhallgatják, torzítják a venezuelai történéseket, mert attól tartanak, hogy a kubaiakra is átragad a venezuelai ellenzék által mutatott példa” – kommentálta Arcos, aki hozzátette, hogy a chávizmus összeomlásának volna egy fontos szimbolikus üzenete is: a Castro-rezsim több latin-amerikai országba is megpróbálta exportálni a ’kubai modellt, de a mintapélda mindig is Venezuela volt. Úgy tekintettek rá, mint a castrói forradalom örökérvényűségének példájára. „Ha Venezuela elesik, az legalább olyan csapás lesz a Castro-rezsimnek, mint a Szovjetunió összeomlása. Ráadásul egy igen kényes időszakban következne be, a hatalomátadás kellős közepén” – tette hozzá.

Trump eltörölné Obama örökségét
Kubának újabb mélyütést jelentene gazdasági szempontból, ha az Egyesült Államok ismét szigorítaná viszonyát Havannával. Erre minden esély megvan, a hírek szerint Donald Trump akár pénteken bejelentheti Kuba-politikája alappilléreit. Számos szakértő arra számít, hogy Trump beletenyerel előde, Barack Obama egyik külpolitikai örökségébe.
Washington és Havanna 60 év ellenségeskedés után 2014-ben vette fel ismét a diplomáciai kapcsolatot. Obama egyebek között megkönnyítette az amerikai állampolgárok számára a kubai utazást, aminek következtében jelentősen felélénkült a turizmus Kubában. Az embargó ugyan érvényben maradt, de több szektorban is megkönnyítették az amerikai cégek számára, hogy kubai partnereikkel üzleteljenek. Ez most mind veszélybe kerülhet.



Támogatná a többség May lemondását

Publikálás dátuma
2017.06.12. 07:31

Theresa May holnap találkozik Londonban Arlene Fosterrel, az északír Demokratikus Unionista Párt (DUP) vezetőjével, nem sokkal azután, hogy a Sky News leleplezte: bár a kormányfő hivatala az ellenkezőjét sugallta, a két párt között egyelőre szó sincs deal-ről. 

A leleplezés sarkallhatta arra a Downing Street 10. sajtóosztályát, hogy egy vasárnap hajnali fél 1-kor kiküldött levélben tájékoztassa a közvéleményt: Theresa May kormányfő előző este telefonon tárgyalt DUP-pal „a bizalmi és támogatási megállapodásról”.

A westminsteri kényszerházasságnak azonban a Konzervatív Párt számos tagja – különösen a parlamentbe 13 képviselőt delegáló Skót Konzervatívok vezetője, Ruth Davidson – nem örül, aggódnak ugyanis a DUP melegházasság- és abortuszellenes politikája miatt. A két part összefogása továbbá az erőegyensúlyon alapuló északír békefolyamatnak is árthat, hátrányba hozva a republikánusokat a lojalistákkal szemben.

Westminsterben egyre többen vélik úgy, hogy Theresa May sorsa megpecsételődött, és már a nyár végét sem éri meg a Downing Streeten. Nem bocsátják meg neki, hogy elvesztegette a 17 fős parlamenti többséget, s – április 18-a óta – a 20 százalékos vezetést a Munkáspárttal szemben. Ennél is súlyosabban ítélik meg azonban a most felszínre került arroganciáját és megközelíthetetlenségét. A kudarc első két bűnbakja Fiona Hill és Nick Timothy, May – a kampányért és a választási programért felelős – tanácsadói, akik már szombat reggel kardjukba dőltek. A The Sunday Times számára készült YouGov felmérés szerint a szavazók 48 százaléka támogatná és 38 százalék ellenezné May lemondását. Most először gondolják az emberek, hogy Jeremy Corbyn, az ellenzék vezére legalább olyan jó kormányfő lenne, mint Theresa May.

Első elutasító reakciójával ellentétben Boris Johnson külügyminiszter állítólag titkos vezetőválasztási korteskedést folytat. Ha May benyújtaná lemondását – a hírek szerint péntek hajnalban már majdnem megtette –, állítólag David Davis brexit-ügyi miniszter is szóba jöhet az utódok között.