Vitatott panelreform - A bontás nem megoldás

Publikálás dátuma
2017.06.12. 07:28

Panelbontás Minden épelméjű számára világos: a megoldás nem a bontás, hanem a korszerűsítés – véli Berkecz Balázs, az Együtt szakpolitikusa a Fidesz panelvisszabontási terveivel kapcsolatban. Idézte Körmendy Imre, a Magyar Urbanisztikai Társaság elnöke szavait, miszerint a panellakások zöme Magyarországon magántulajdonú, ami gátat szab a hatalmi erélynek és annak is, hogy kivívják minden érintett beleegyezését. A lakók családi házakba költöztetése emellett a városok rendkívüli kiterjedésnövekedésével járna, ami beláthatatlan tömegközlekedési, környezetszennyezési problémákat hozna. A politikus arra is felhívta a figyelmet, hogy bármilyen visszabontás után is mindig marad egy legfelső emelet, amit Orbán Viktor és Lázár János élhetetlennek bélyegzett. A felújítási szükséglet kapcsán emlékeztetett: a Magyar Energiahatékonysági Intézet Nonprofit Kft. felmérése szerint a lakosság 94 százaléka felújítási támogatásra vár. Ehhez képest másfél éve éppenséggel az Orbán-kabinet csatornázta át állami beruházásokra a hazai magántulajdonosoknak szánt, mintegy 90 milliárd forintra rúgó, vissza nem térítendő EU-forrást.

Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke viszont a Magyar Időknek adott nyilatkozatában üdvözölte az elképzeléseket. Igaz, megjegyezte: ilyen nagyságrendű beruházás ugyanennyi új építésű lakás árának „legalább” 80 százalékára rúgna. Ezért is nagyon alaposan előkészítést sürgetett.

A panelépületek visszabontása a legnagyobb és leginkább egysíkú, 1970-es években épült lakótelepek esetében indokolható, illetve ahol városképileg zavaró módon kerültek a történeti városszövetbe – véli Soóki-Tóth Gábor, Otthon Centrum vezető elemzője. Ugyanakkor felmérésük nem igazolta vissza azt a kormányzati sugalmazást, hogy az emberek menekülnének a panelből, azon belül is főképp a tízemeletesekből. Szekszárdon, Pécsen vagy Budapest XXI. kerületében például drágábbak a magasabb panelházak lakásai a kisebbeknél. Alapvetően viszont az árban se csak a méret számít: többet nyomhat a latban a fekvés és a terület híre – véli az ingatlancsoport.

Szerző

Jelkép lett Fülöp kutya

Publikálás dátuma
2017.06.12. 07:15
Hosszas szenvedés után halt bele az átélt traumákba FORRÁS: ÁLLATBARÁT ALAPÍTVÁNY
Az összefogás jelképe lett Fülöp kutya, akit brutális állatkínzó gazdájától mentettek meg állatvédők. Fülöpért az egész ország szorított, ám a segítség ellenére kimúlt. Civilek aláírásgyűjtésbe kezdtek az állatkínzók büntetésének szigorításáért.

"Jelkép lett Ő. Az emberség, a szeretet és összefogás jelképe! Egy csoda, aki képes volt ezrek szívét megdobogtatni" - ezekkel a szavakkal búcsúzott az Állatbarát Alapítvány Fülöp kutyától, aki hosszas szenvedés és küzdelem után múlt héten halt bele az átélt traumákba.

Fülöpre áprilisban, borzalmas állapotban találtak rá egy nagycserkeszi (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) ház udvarán; a kutya hónapokig lehetett kikötve, nyakára olyan szorosan volt rákötve a kötél, hogy nemcsak hogy enni és inni, de mozdulni is alig tudott, feje kétszeresére duzzadt. Az eset nemcsak az állatvédőket, hanem az egész országot sokkolta: a széleskörű felháborodás mellett sokan összefogtak a kutya életéért, adománygyűjtésbe kezdtek az életmentő állatorvosi kezelések finanszírozásáért.

Az állatot Budapestre szállították, az Állatorvostudományi Egyetemen több vizsgálaton és műtéten is átesett, testébe tápszondát ültettek. Az alapítvány feljelentést tett. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság megállapította: a kutya nyakán szorosra kötött zsinór, valamint az alultápláltság az állatnak különös szenvedést, és maradandó testi és lelki károsodást okozott. Az ügyben nemrég indult nyomozás, a rendőrök állatkínzás bűntett elkövetése miatt gyanúsítottként hallgatták ki a nagycserkeszi házaspárt.

Fülöp jól viselte a beavatkozásokat, ám állapota egy idő után mégis romlani kezdett. Az alapítvány tájékoztatása szerint az elmúlt héten nagyon gyenge és nagyon megviselt volt. Ideiglenes befogadója mindent megtett érte, utolsó napján és éjszakáján végig simogatta, mellette volt, szerette. "Fülöp életének értelme legyen az ezer meg ezer megkínzott társának élete! Legyen ő az állatkínzás áldozatainak jelképe! Hiszen sorsa, története és szenvedése sajnos hazánkban nem egyedi" - írták.

A Bűnügyi Statisztikai Rendszer adatai szerint tavaly összesen 547 állatkínzással kapcsolatos esetet regisztráltak, a legtöbb Pest megyében (83), Budapesten (50), Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (47) és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (45) történt. Idén már 181 esetet regisztráltak. Az igen magas látencia miatt ezek csak az esetek töredékét jelenthetik, az állatvédők szerint az állatkínzás naponta előforduló, súlyos probléma. Az állatkínzók sokszor csak pénzbüntetést kapnak, esetleg felfüggesztett börtönbüntetést (ennek fényében mondhatni egyedi, egyben előremutató eset, hogy néhány hete két év letöltendőre ítéltek egy pápai férfit, aki azért vágta át kutyája torkát, mert idegesítette az ugatása).

A kormány kísérletet tett az állatvédelmi törvény módosítására, ám mivel az ígéretek ellenére nem egyeztettek széles körben állatvédő szervezetekkel (és ezt többen szóvá is tették), a Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes által benyújtott módosítót visszavonták. Mintegy harminc állatvédelmi szervezet májusban Zsigó Róbertnek címzett levélben kérte az államtitkárt az együttműködésre. A jelenlegi ígéretek szerint a módosításokat legkorábban ősszel terjeszthetik a parlament elé.

Szerző

A magyaroknak ez is jó?

Publikálás dátuma
2017.06.12. 07:07
Pávits János a hibás kútgyűrűvel: alapítványt hoz létre a Leier-károsultak felkutatására. A szerző felvétele.
Hibás kútgyűrűk miatt perel egy vállalkozó, ám ez szerinte már nem csak a pénzről szól: meg akarja mutatni, a multik sem engedhetnek meg maguknak mindent.

Nem csak a zacskós levesben kevesebb a gombóc idehaza, mint Ausztriában, hanem már a selejtes kútgyűrűket is Magyarországon passzolja el az osztrák gyártó? Pávits János nemesvitai keramikus mindenesetre ezt sejti azok után, hogy huszonöt darab első osztályú kútgyűrűt rendelt az osztrák tulajdonú Leier cég magyarországi telephelyétől, s mind a huszonöt selejtesnek bizonyult, nem tudott belőlük kutat építeni.

Pávits János perre ment és állítja, elmegy a legvégsőkig, akár a luxemburgi bíróságig is. "Nem a pénzről szól ez a kártérítési ügy, hanem meg akarom mutatni országnak-világnak: a multik úgy hiszik, nálunk mindent megengedhetnek maguknak" – bocsátja előre a Veszprém megyei vállalkozó. Szakmai körökből a kútgyűrűkkel kapcsolatban úgy értesült, hogy az exportból visszamaradt selejtes darabokat Ausztriába nem lehet kivinni, azokat idehaza kell elpasszolni első osztályúként - tette hozzá. És sokan persze nem is viszik perre, tűrik a megaláztatást, meg aztán nálunk a fogyasztóvédelem is csak a nevében az. Amikor reklamáltam, úgy néztek rám, mint a lőtt medvére, mondván: egyéni vállalkozó vagyok. Ők csak magánszemélyekkel foglalkoznak… Kapcsolatban vagyok a legnagyobb ausztriai kereskedelmi láncokkal, náluk egyetlen áruházban sem találtam a szabványtól eltérő terméket. Úgy gondolom, Ausztriában a kamara azonnal felfüggesztené annak a cégnek a működését, amelyik huszonötből huszonöt selejtes árut akar az ügyfélre sózni, ilyet ugyanis véletlenül nem, kizárólag rossz szándékkal lehet elkövetni - sorolta indulatosan az ügyintézés közben szerzett "tapasztalatait" a vállalkozó.

"Elhoztam egy hibás kútgyűrűt a huszonötből, meg lehet tekinteni" – kezdte Pávits János a Keszthelyi Törvényszéken folyó bírósági per legutóbbi tárgyalásán. Egy kisteherautóval állt a bíróság épülete elé, rajta a betongyűrű, a bírónő azonban nem élt a megtekintés lehetőségével, azt mondta, később majd akár helyszíni tárgyalást is lehet tartani, de nem akkor és ott. Ám Pávitsot ez sem érte felkészületlenül: kútgyűrű-metszeteket vett elő a táskájából, majd három mini kútgyűrűt gipszből, amit – lévén, hogy keramikus – maga esztergált mérethűen. Ezeket összeillesztve mutatta be a bírónőnek, hogyan kéne állniuk egymáson a valóban első osztályú betonelemeknek, és ezzel szemben hogyan állnak megdőlve az övéi. – A kútgyűrűk belső átmérőiben a megengedett szabványnál lényegesen nagyobb eltérések vannak- magyarázta. Tíz milliméter lehetne a differencia, ezzel szemben a leszállított daraboknál négy centi is előfordul, de nem csak a kútásók állapították meg, hogy emiatt nem lehet kialakítani a 25 méter mély ásott kutat, hanem egy felkért igazságügyi szakértő is – sorolta bizonyítékait a vállalkozó. A gyűrűk egyenként 775 kilósak, vagyis az alsónak uszkve húsz tonnányi súlyt kéne elbírnia. A Leier nem volt hajlandó a teljes cserére, én meg arra nem, hogy életveszélyes kutat építsek. Nem maradt más, mint a per - ismertette Pávits, hogy jutott el a bíróságra.

Több ajánlata is volt egyébként a bírósági per felé közeledve a Leiernek, egy ízben tizenhárom kútgyűrű cseréjére lettek volna hajlandók, később már valamennyit visszavásárolták volna Pávits Jánostól, aki azonban a teljes kára megtérítéséhez is ragaszkodott. A legutóbbi keszthelyi bírósági tárgyalási fordulón a Leier viszonteladójának, az osztrák tulajdonú gyártó helyett perbe állt vonyarcvashegyi Yellowstone Épker Kft.-nek a képviselője elsősorban nem is azt vitatta, hogy a kútgyűrűk selejtesek, sokkal inkább a kártérítési összeg mérséklésére koncentrált.

Pávits János felhívta a figyelmet: a Leier magyar katalógusaiban említést sem tesz a kútgyűrű-szabványról, az ausztriaiban ellenben pontosan leírja, sőt, ott be is tartja azt. Itt egy multi, amelyik erkölcstelen piaci magatartást folytat nálunk, „a magyaroknak ez is jó” alapon – tette hozzá. Ez az, amit nem kíván szó nélkül hagyni a keramikus, aki szándékai szerint egy alapítványt is létrehoz a Leier-károsultak felkutatására és eseteiket is a nyilvánosság elé tárná.

A Leier visszautasítja
A Leier Hungária Kft. visszautasítja Pávits János vádját, kérdésünkre Komlós Andor ügyvezető azt válaszolta: természetesen nem folytatnak erkölcstelen piaci magatartást, legfőbb piacuk éppen Magyarország, termékeik java részét itt értékesítik. Pávits – áll a Leier válaszában – „minőségi ellenőrzés nélkül beépítette a kútgyűrűk egy részét, majd ezt követően élt minőségi kifogásokkal”. A gyártó azonnal felajánlotta a hibás elemek cseréjét, később a hibás, be nem épített termékek vételárának a visszafizetését és a fuvarköltségek megfizetését, ám a vállalkozó egyik ajánlatot sem fogadta el. A Leier szerint „a kútgyűrűk egy részénél keletkezett enyhe ovalitás, mely álláspontunk szerint szakszerű kivitelezéssel a használhatóságot nem gátolja”.
A per lezárulta után a Leier a bíróság ítélete szerint fog eljárni – szögezte le a gyártó cég ügyvezetője.