Áder János aláírt és füllentett

Nem bontotta ki az igazság minden részletét az államfő, amikor azt indokolta, miért írta alá a lex Taigetoszt.

Valótlant állított Áder János államfő, amikor kijelentette: az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kara és a Magyar Logopédusok Szakmai Szövetsége (MLSZSZ) is támogatja a köznevelési törvény lex Taigetoszként elhíresült módosítását. Az MLSZSZ és az ELTE gyógypedagógiai karán működő Logopédiai Szakcsoport ugyanis szombaton közös állásfoglalást tett közzé, amelyből kiderült: bár korábban egyeztettek a kormánnyal, javaslataikat figyelmen kívül hagyták.

Áder pénteken írta alá a lex Taigetoszt, amelyet május 30-án fogadott el a parlament. Megírtuk: a jogszabálymódosítás értelmében 2018. szeptemberétől a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézségekkel (BTMN) küzdő diákok nem kaphatnak értékelés alóli felmentést abból a tantárgyból, amelyben nehézségeik vannak. Az osztályozás alóli mentesítést anélkül veszik el, hogy a tanulók szakszerű és differenciált oktatása, fejlesztése biztosított lenne. A módosítás ellen tanárok és szülők is tiltakoztak, szakértők embertelennek nevezték, a Tanítanék Mozgalom nyílt levélben (amelyhez 39 szakmai szervezet csatlakozott) kérte az államfőt, ne írja alá a törvénymódosítást.

Áder azonban semmilyen problémát nem látott, sőt azt állította, a törvénymódosítást szakmai szervezetek egész sora támogatja. Holott a gyógypedagógiai képzéseket folytató Kaposvári Egyetem, Széchenyi István Egyetem, Szegedi Tudományegyetem és az ELTE dékánjai, tanszékvezetői már a módosító parlamenti elfogadása előtt, egy május 15-i keltezésű, Palkovics László oktatási államtitkárnak címzett levélben jelezték: a kormány nem hagyott időt érdemi reagálásra. "Egyetemeinkre mindösszesen másfél napos határidő megadásával érkezett le az anyag, így többnyire nem is juthatott el a karokra" – írták.

Áder János előadást tart az ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnáziumban. Másként látja a diákok helyzetét, mint a szakma. FOTÓ: MTI/KOVÁCS TAMÁS

Állásfoglalásában az MLSZSZ és az ELTE Logopédiai Szakcsoportja most ismét nyomatékosította: "a felmentések kivezetésének pozitív hatásának előfeltétele, ha a törvénymódosításhoz egy jól összehangolt intézkedéscsomagban azonnal hozzákapcsolódnak azok a proaktív lépések is, melyek a tanulók nehézségeinek megsegítésére irányulnak. Ezzel összefüggésben komplex intézkedések sorozatát javasoltuk, melyek a tantárgyi értékelés alóli felmentés helyett megteremtik a feltételeit a nehézségek megelőzésének, a tanulók felzárkóztatásának, a probléma gyökerét feltáró szakszerű diagnosztikának és az erre épülő támogatásnak".

Szükség van a tanulási nehézségek kialakulásának megelőzését segítő oktatásra, a szakemberhiány megszüntetésére, a pedagógusok továbbképzésére, illetve a diagnosztikai rendszer fejlesztésére, hogy minden gyermek időben megkaphassa a szükséges segítséget. A törvény ezekből semmit sem garantál, sőt a Tanítanék Mozgalom szerint érdemi segítség helyett egyenesen legalizálja az egyre súlyosabb szakemberhiányt. A Magyar Pedagógiai Társaság Diszlexiás Gyermekek Fejlesztéséért Szakosztálya is azon az állásponton van, hogy a jelenlegi körülmények között a mentesítés elvétele nem javítana, hanem rontana a helyzeten.

A Lehet Más a Politika (LMP) jelezte: Alkotmánybírósághoz fordulnak a lex Taigetosz ügyében, ehhez azonban további 40 parlamenti képviselő támogatása szükséges. A Tanítanék Mozgalom pedig kampányt indít annak érdekében, hogy "ebben az ügyben a jogszerűség, az emberség és a szakmaiság győzzön".