A szavazatok mintegy harminc százalékát szerezte meg Emmanuel Macron francia köztársasági elnök tömörülése, a La République En Marche! (LREM) a parlamenti választás első fordulójában. Bár korai jóslatokba bocsátkozni a második kört illetően, az államfő tömörülése akár 400 képviselői helyre is szert tehet majd, politikai ellenfelei ugyanis rendkívül gyengén szerepeltek. A két hónapja még a voksolás megnyerésében bízó konzervatív Republikánusokra mindössze húsz százalék voksolt, a Marine Le Pen által fémjelzett jobboldali radikális Nemzeti Frontra (FN) pedig 17 százalék. A baloldali radikálisok tömörülése 12 százalékot kapott. Történetük legsúlyosabb vereségét szenvedték el a szocialisták: 7-8 százalékot szereztek országosan, ami a párt halálát vetíti előre. Pedig öt éve az akkor még Francois Hollande volt elnök által fémjelzett politikai erő még simán nyerte a voksolást.
A választás riasztó mellékzöngéje a rendkívül alacsony részvételi hajlandóság. A választásra jogosultaknak 50 százaléka járult az urnákhoz, ilyenre nem volt példa az Ötödik Köztársaság történetében. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy azoknak a jelölteknek, akik harmadik helyen végeztek, legalább 25 százalékot kellene szerezniük ahhoz, hogy bejuthassanak a második fordulóba. A francia törvények szerint ugyanis az összes szavazóhoz viszonyítva kell 12,5 százalékot kapniuk. Ennek nyomán a második körben a választókörzetek túlnyomó többségében csak két jelölt néz egymással farkasszemet.
Az alacsony részvétel első számú oka az, hogy a tradicionális pártok támogatóit nem motiválta a voksolás. Nemcsak a májusi elnökválasztás eredménye miatt csalódottak, hanem saját pártjukból is kiábrándultak. Sok jobb- és baloldali szavazó is távol maradt az urnáktól. A másik ok Macron ügyes politizálása. A centrumot célozta meg, ezzel elfogadhatóvá vált sok bal- és jobboldali szavazó számára egyaránt. Franciaországban még érzékelhető a győzteshez húzás jelensége is. A LREM remek eredménye azért is figyelemreméltó, mert csak néhány hete alakult párttá, s a mozgalom tavaly április elején jött létre.
A francia szavazók 577 mandátum sorsáról dönthetnek. Macron harmadával csökkentené a képviselői helyek számát. A voksolás biztonságos lebonyolítására az állandó terrorveszély miatt 50 ezer rendőr ügyelt.