Theresa May elnézést kért

 Theresa May brit miniszterelnök hétfőn elnézést kért a kormányzó Konzervatív Párt frakciójától a múlt heti parlamenti választások eredményéért. Közölte: a frakció döntésén múlik, hogy ő meddig álljon a kormány élén.

A csütörtöki előrehozott választások eredményeként a konzervatívoké lett a legnagyobb alsóházi frakció, de a párt elvesztette abszolút többségét, így kisebbségi kormányzásra kényszerül.

Ebben a helyzetben a Konzervatív Párt a tervek szerint a legnagyobb észak-írországi lojalista erő, a DUP frakciójával együttműködve kormányoz tovább, mivel a két pártnak együttesen megvan az abszolút többsége az alsóházban.
Theresa May hétfőn, az alsóházi konzervatív frakció legbefolyásosabb testülete, az 1922 Bizottság előtt számolt be a választások eredményéről.

A bizottságot - olyan időszakokban, amikor a Konzervatív Párt kormányon van - azok a tory képviselők alkotják, akiknek nincs kormányzati tisztségük. A testület - amely onnan kapta nevét, hogy az alapító képviselők az 1922-es parlamenti választásokon kerültek be a londoni parlamentbe - informális, de gyakorlatilag kötelező erejű politikai ajánlásokat fogalmaz meg a kormány számára.

A hétfő estébe nyúló meghallgatásról kiszivárgott értesülések szerint Theresa May elnézést kért a frakciótól a vártnál sokkal gyengébb választási eredményért, és kijelentette: ő sodorta a pártot a jelenlegi "zűrzavarba", de ő is fogja "ebből a helyzetből kirángatni". Hozzátette azonban: addig tölti be a miniszterelnöki tisztséget, ameddig ezt a konzervatív frakció akarja.

Theresa May az ülésen elmondta azt is, hogy a DUP-nak nem lesz vétójoga a kormányzati együttműködésben, különösen azokban a társadalmi-szociális kérdésekben, amelyekben a két párt között nézeteltérés van.

A DUP több ilyen területen jóval kevésbé liberális nézeteket vall, mint a brit Konzervatív Párt. Mereven ellenzi például az azonos neműek házasságát, amelyet Nagy-Britanniában David Cameron, az előző konzervatív párti miniszterelnök kormánya tett lehetővé külön törvénnyel, és ellenzi a Nagy-Britanniában szintén legális abortuszt is minden körülmények között.

A két párt között zajló egyeztetések miatt hétfőn olyan hírek terjedtek el, hogy néhány nappal elhalasztják a kormány törvényalkotási programjának parlamenti bemutatását, bár ez a Konzervatív Párt vezető tisztviselőinek hétfő esti jelzései szerint nem biztos.

II. Erzsébet királynő az eredeti menetrend alapján jövő hétfőn ismertetné az új kormány törvényalkotási programját a parlamentben.

Szerző
2017.06.12 21:42

Rendkívüli állapot: Trump kész megvétózni a szövetségi parlament határozatát

Publikálás dátuma
2019.02.17 21:09
Donald Trump amerikai elnök
Fotó: AFP/ BRENDAN SMIALOWSKI
Az amerikai elnök tanácsadója leszögezte, hogy Trump meg fogja védeni a döntést.
Donald Trump amerikai elnök kész megvétózni a szövetségi parlament határozatát, ha ebben a törvényhozók elutasítják a pénteken bejelentett rendkívüli állapotot – hangoztatta Stephen Miller, az elnök tanácsadója vasárnap a Fox televíziónak adott interjújában. Az amerikai elnök pénteken aláírta a kormány finanszírozásáról szóló törvényt, amely azonban nem tartalmazza a déli határon építendő falra kért 5,7 milliárd dollárt, csak egy 1,375 milliárdos összeget irányoz elő a határbiztonság erősítésére. Emiatt aztán rendkívüli állapotot hirdetett ki Donald Trump annak érdekében, hogy a kongresszus megkerülésével előteremthesse a mexikói határra ígért fal megépítéséhez szükséges pénzt.
„Teljesen nyilvánvaló, hogy az elnök meg fogja védeni a rendkívüli állapotról szóló döntést”
– fogalmazott Miller.
A műsorvezető kérdésére hozzátette, hogy az elnök válaszát „előre borítékolja”. A főtanácsadó azzal érvelt, hogy az elnöknek joga van rendkívüli állapot kihirdetésére, és idézte a kongresszus által 1976-ban erről elfogadott törvényt. Szerinte az illegális bevándorlás problémája eleve megkívánja, hogy az elnök lépjen.
„Ez fenyegetés országunkra nézve, és ha az elnök nem tudja megvédeni az országot, akkor nem tesz eleget a hivatali esküjében vállalt alkotmányos kötelezettségének”
– mondta.
Utalt arra, hogy az illegális migráció miatt évente amerikaiak ezrei vesztik életüket. Miller azonban Chris Wallace műsorvezető nógatására nem tudott példát mondani arra, hogy amerikai elnök azért hirdetett volna rendkívüli állapotot, hogy így jusson pénzhez, amelyet a kongresszus nem szavazott meg. Védelmébe vette az elnöki döntést Lindsay Graham dél-karolinai republikánus szenátor is. Graham a CBS televíziónak adott interjújában leszögezte: „amerikaiakat életét követelő kábítószerek, emberkereskedők özönlenek be, veszélyes a helyzet a határok mentén”. Ugyanakkor Alan Dershowitz ügyvéd, akit jó ideje Donald Trump informális tanácsadójaként is számon tartanak, vasárnap egy rádiós műsorban téves döntésnek minősítette a rendkívüli állapot kihirdetését. Úgy fogalmazott: rendkívüli állapotot hirtelen bekövetkező, rendkívüli helyzetekben szoktak kihirdetni. Álláspontja szerint döntésével Donald Trump megkerülte az alkotmányt, hiszen az alkotmány értelmében minden kiadást a képviselőháznak kell megszavaznia. Dershowitz szerint a Fehér Háznak hosszadalmas bírósági perekkel kell majd szembenéznie, de a végén az alkotmánybíróság szerepét ellátó szövetségi legfelsőbb bíróság hozza meg a döntést. Az első perkeresetet pénteken este a Közpolgár nevű liberális szervezet be is nyújtotta három dél-texasi birtokos és a Határmenti Audubon Társaság nevű civilszervezet nevében. Mindannyian azért perelnek, mert a tervezett határfal az ő birtokukon haladna keresztül, de ők nem járulnának hozzá ehhez. Gavin Newsom, Kalifornia demokrata párti kormányzója szintén pénteken jelezte, hogy a déli állam pert indít a rendkívüli állapot miatt. Xavier Becerra, Kalifornia igazságügyi minisztere vasárnap az ABC televíziónak adott interjújában közölte: nagyon rövid időn belül benyújtják a keresetüket egy szövetségi bíróságnál.
„Felkészültünk erre, tudtuk, hogy valami ilyesmi fog történni, és a velünk egyetértő más tagállamokkal együtt készen állunk a perre”
– fogalmazott Becerra, aki korábban demokrata párti képviselő volt a washingtoni képviselőházban.
Azt mondta, más tagállamokkal együtt arra várnak, hogy megtudják, mely szövetségi programokat nyirbálnak meg annak érdekében, hogy a pénzt átcsoportosítsák a falépítésre és ezzel milyen károk érhetik az adott államokat. Patrick Shanahan, a Pentagon (védelmi minisztérium) ügyvezető minisztere újságírókkal közölte, hogy egyelőre nem döntött arról, vajon az amerikai–mexikói határon építendő fal katonailag szükséges-e, és erre a Pentagon mennyi pénzt költene. Egy neve elhallgatását kérő minisztériumi tisztségviselő azonban azt mondta: Shanahan valószínűleg megadja a tárcától elvonni tervezett 3,6 milliárd dollárt.
Szerző
2019.02.17 21:09

Szkripal-ügy: valaki orosz zászlót tett a Salisbury katedrálisra

Publikálás dátuma
2019.02.17 20:33

Fotó: AFP/ CHRIS J RATCLIFFE
A zászlót vasárnap vették észre és gyorsan eltávolították. A történteket még vizsgálják.
Egy orosz zászlót vettek észre vasárnap reggel a katedrálison Salisburyban, abban a városban, ahol csaknem egy éve, tavaly márciusban idegméreg-hatóanyaggal merényletkísérletet követtek el a 66 éves Szergej Szkripal ellen – írja a CNN. A zászlót, ami miatt a lakosok és a helyi képviselők is felháborodásuknak adtak hangot a közösségi oldalakon, gyorsan eltávolították.
Szkripal az orosz katonai hírszerzés ezredeseként a brit külső hírszerzésnek (MI6) is dolgozott. Hazájában 13 év fegyházra ítélték, de egy orosz–amerikai kémcsere keretében 2010-ben letelepedhetett Nagy-Britanniában, ahol brit állampolgárságot kapott. A tavalyi mérgezést lányával együtt túlélte, jelenlegi tartózkodási helyüket a brit hatóságok titokban tartják. Szeptember 5-én két orosz férfit vádoltak meg a bűncselekménnyel, azt állítva, hogy mindketten az orosz katonai hírszerzés fedett ügynökei, és a mérgezéshez novicsok típusú, szovjet fejlesztésű katonai idegmérget használtak. Brit tisztségviselők arra is egyértelmű célzásokat tettek, hogy a merényletet a legmagasabb szinten rendelhették el Oroszországban. Moszkva visszautasította a vádakat és nehezményezte, hogy az üggyel kapcsolatban London nem fordult jogsegély-kérelemmel Moszkvához, a gyanúsítottak ujjlenyomatait sem szolgáltatta ki az orosz rendvédelmi szerveknek, Szkripalék konzuli láthatását pedig nem engedélyezte. Júliusban két brit állampolgár, Charlie Rowley és élettársa, Dawn Sturgess is megbetegedett pontosan ugyanattól az idegméreg-hatóanyagtól, amelyet Szkripalék megmérgezéséhez használtak, miután Salisburyben megtalálták a méreganyagot tartalmazó, az elkövetők által nyilvánvalóan elhajított parfümös fiolát. Rowley felépült, élettársa azonban a kórházban elhunyt. A brit rendőrség egyesítette a két ügyben folytatott nyomozást. 
2019.02.17 20:33