Előfizetés

Új telepek a Nyugati parton

Az izraeli kormány újabb telepek építését hagyta jóvá a Nyugati-parton, noha a várható palesztin tiltakozás nyomán e döntés ismét a feszültség kiéleződéséhez vezethet. Avigdor Lieberman védelmi miniszter összegzése szerint idén már összesen nyolcezernél is több új otthon létrehozását engedélyezték, s ezek mintegy harmadát – a Jewish Telegraphic Agency adatai alapján 3066 lakást – a tervek szerint gyorsított ütemezéssel adják majd át.

A Ciszjordánia területén emelt települések évtizedek óta konfliktusok forrásai az izraeli hatóságok és a palesztin fél között. A „héjaként” ismert Lieberman a Haaretz című napilapnak nyilatkozva messzemenően dicsérte Benjamin Netanjahut, amiért a miniszterelnök „hosszú idő óta a leghatározottabban lép fel” a telepespolitika ügyében. Az izraeli sajtó adatai szerint negyedszázada nem született döntés ilyen mérvű lakásépítésről. A palesztinok attól tartanak, hogy Jeruzsálem településpolitikája lassan átrajzolja a Nyugati part képét, az izraeli érvelés viszont rámutat, hogy a területen ma is csupán körülbelül 200 ezer zsidó él, a 2,8 millió palesztinnal szemben.

Katalónia miatt hadakozik a Podemos

A spanyol Podemos (Meg tudjuk csinálni!) párt balszárnya támogatja a katalóniai népszavazás megtartását. Ezzel a döntéssel szembefordultak a Pablo Iglesias pártelnök által képviselt hivatalos irányvonallal. A Podemos vezetése múlt héten ugyanis úgy foglalt állást, hogy nem támogatja Carles Puigdemont katalán kormányfő azon szándékát, hogy a madridi kormánnyal szembemenve októberre kiírja a függetlenségi népszavazást. 

Iglesias maga is úgy nyilatkozott, hogy a referendum terve elfogadhatatlan, mivel esély sincs rá, hogy a tervezett népszavazást ténylegesen meg tudják tartani. A konzervatív spanyol kormány már bejelentette: amennyiben Barcelonában hivatalosan kiírják a referendumot, akkor a kabinet ismét az alkotmánybírósághoz fordul, s a taláros testület az előző alkalomhoz hasonlóan várhatóan újra leállítja a folyamatot, amely szembemegy a spanyol alkotmány előírásaival.

A Podemoson belüli „antikapitalista” frakció viszont, amelyet Miguel Urbán EP-képviselő vezet, az andalúziai Podemos-vezetőséggel együtt támogatja a katalán Podemos főtitkárát, Albano Dante Fachint. A katalóniai Podemos közleményt adott ki, ebben hangsúlyozzák: „Támogatjuk az október 1-re tervezett referendumot, s felhívjuk az egész spanyolországi baloldalt, hogy nyilvánítsa ki szolidaritását a katalán nép demokratikus jogai mellett.” A Podemos szervezőtitkára, Pablo Echenique a madridi El País című lap szerint ugyanakkor világosan leszögezte: „Puigdemont ütemterve nem fogja megoldani a problémát.” A politikus emlékeztetett rá, hogy egy jogilag semmire nem kötelező népszavazás, amelyen várhatóan nem vesznek részt azok, akik nemmel szavaznának, értelmetlen.

Puerto Rico: egyesült álmok

Elekes Éva
Publikálás dátuma
2017.06.13. 07:34
Teljes jogú állampolgárságot, szociális juttatásokat remélnek FOTÓ: GETTY IMAGES/SCOTT OLSON
Puerto Rico az Egyesült Államok 51. tagállama lenne, erre szavazott a vasárnapi referendumon a többség, ám nagyon kevesen járultak az urnákhoz.

Diadalmasan jelentette be Ricardo Roselló kormányzó, hogy több mint félmillió szavazó támogatta kezdeményezését: csatlakozzon 51. tagállamként Puerto Rico az Egyesült Államokhoz. A vasárnapi, nem kötelező erejű népszavazáson 97 százalék voksolt arra, hogy a karibi sziget formálisan is vonja szorosabbra a kapcsolatokat Washingtonnal, 7600-an az önkéntes társulás vagy függetlenség mellé tették az x-et, 6700-an a jelenlegi helyzet fenntartását favorizálták.

Puerto Rico 1898 óta az Egyesült Államok külbirtoka, 1952 óta társult terület (akárcsak Guam, Amerika-Szamoa, az Észak-Mariana-szigetek, és az Amerikai Virgin-szigetek). A szigetország lakói 1917 óta automatikusan amerikai állampolgárokká válnak, ám nem szavazhatnak az amerikai elnökre és alelnökre. A helyi kormányzót ugyanakkor 1948 óta nem Washington nevezi ki, hanem a lakosság közvetlenül választja.

Ricardo Rosellót az Új Progresszív Párt képviseletében tavaly novemberben éppen azzal az ígérettel választották kormányzóvá, hogy új népszavazást ír ki a 3,6 millió lakosú sziget státuszának megváltoztatásáról. Ez nem az első ilyen kezdeményezés, öt évtized alatt éppen ötödször rugaszkodtak neki egy referendum megszervezésének. Legutóbb 2012-ben tartottak népszavazást, akkor 61 százalék voksolt a csatlakozásra, de mivel félmilló üres szavazólapot találtak, megkérdőjelezték az eredmény hitelességét. Még Barack Obama különített el 2,5 millió dollárt az újabb népszavazás megszervezésére.

Öt évvel ezelőtt jóval nagyobb volt a lelkesedés, akkor 1,8 millióan mentek el szavazni, a részvételi arány 77 százalékos volt, ezúttal azonban alig több mint félmillióan vették a fáradtságot, hogy az urnákhoz járuljanak, a 2,3 millió választásra jogosult mintegy 23 százaléka adta le voksát.

Az ellenzéki pártok pénzkidobásnak ítélték, s nem támogatták a referendumot. Ráadásul a választók jól tudják: Puerto Rico felajánlkozása mit sem számít, ameddig a washingtoni kongresszus rá nem bólint a társult terület felvételére. Ez elvileg nem elképzelhetetlen, elvégre Hawaii is csupán 1959-ben csatlakozott 50. tagállamként az Egyesült Államokhoz. Az idők azonban nem kedvezőek, a kongresszusi republikánus többség aligha áll a kezdeményezés mellé. Már csak azért sem, mert a demokraták felé hajlik a szigeten a többség, s két új demokrata szenátor és számos képviselő felbillenthetné a jelenlegi erőviszonyokat. Luis Gutiérrez, egy Puerto Ricó-i születésű demokrata képviselő a The Guardian brit lapnak nyilatkozva fölösleges showműsornak ítélte a voksolást. „Nem látom, hogy Donald Trump bázisa követelné: igen, legyen a spanyol ajkú Puerto Rico az 51. tagállam.” Roselló kormányzó mindenesetre Washingtonba készül, hogy a honatyáknál lobbizzon.

Ha felvennék, a „Gazdag Kikötő” az Egyesült Államok legszegényebb tagállama lenne. Egy évtizede recesszióban a gazdaság, 12 százalékos a munkanélküliség, 73 milliárd dollár az adósságállomány, május 3-án államcsődöt jelentettek. Legalább félmillióval csökkent a népesség az elmúlt évtizedben, s mivel szabadon megtehetik, a fiatalok közül sokan áttelepednek az Egyesült Államokba. Akik az 51. tagállammá válásra szavaztak, főleg azért tették, mert a növekedés beindulásában, életszínvonaluk emelkedésében bizakodnak. Ha Puerto Rico csatlakozna, több lenne a szövetségi támogatás, a helyi lakosok is megkaphatnák ugyanazokat a szociális juttatásokat, amelyek az amerikaiaknak járnak, csakhogy attól kezdve jövedelemadót is kellene fizetniük.