Panama is szakított Tajvannal

Már csak húsz ország áll diplomáciai kapcsolatban Tajvannal, miután Panama elnöke, Juan Carlos Varela bejelentette, országa elismeri az „egy Kína-elvet”, amelynek értelmében a szigetet Kína részének tekintik. A Hszinhua hivatalos kínai hírügynökség már közölte is, hogy Vang Ji kínai külügyminiszter és Isabel Malo de Alvarado, Panama alelnöke és diplomáciájának vezetője Pekingben közös nyilatkozatot írt alá arról, hogy nagyköveti szintű diplomáciai kapcsolatot létesítenek.

Az ENSZ 1971 óta a Kínai Népköztársaságot ismeri el Kína egyedüli képviselőjének, akkor a világ legtöbb országa követte a példát. A Kínai Köztársaságot így csupán néhány közép-amerikai állam ismeri el. Sao Tomé és Principe tavaly decemberben szakított Tajvannal.

Panama számára nem közömbös, hogy milyen forgalom bonyolódik le stratégiai fontosságú víziútján, a Panama-csatornán, s nyilván nem engedheti meg magának, hogy a gazdasági szuperhatalommá vált Kína helyett továbbra is Tajvant támogassa. Kína a Panama-csatorna második legnagyobb használója, s jelentős fejlesztéseket hajt végre a csatornaövezetben és az országban. A tajvani külügyminiszter nehezményezte a lépést, mondván, nem akarnak vetélkedni Peking „pénzdiplomáciájával”. Tavaly még nem látszottak ennek jelei, 2016 júniusában a januárban beiktatott új tajvani elnök, Caj Jing-ven első külföldi útja éppen Panamába vezetett.