Előfizetés

Művészi hódolat a turbinának

Hajba Ferenc
Publikálás dátuma
2017.06.14. 07:46
Bánki Donát turbina Bakonybánkon
Európai neoavantgarde művészek tisztelegtek alkotásaikkal Bánki Donát emléke előtt.

Száz évvel ezelőtt szabadalmaztatta egyik legjelentősebb találmányát Bánki Donát gépészmérnök, feltaláló, tudós, a Pallas Nagy Lexikon egyik szerzője. A Bánki-turbina a hazai, jellemzően kis esésű vizek energiáját hasznosítja jó hatásfokkal. A találmány kiemelkedő jelentőségét mutatja, hogy egy Bánki-turbina modell a müncheni Deutsches Museum gyűjteményében kapott helyet.

Bánki szülőfalujában, a Komárom-Esztergom megyei Bakonybánkon születésének évfordulóján emlékeztek a tudósra. A Bánki Donát nevét viselő iskolák képviselői mellett a mérnök szakma képviselői is részt vettek az ünnepségen.

Idén európai neoavantgarde művészek is tisztelegnek Bánki Donát emléke előtt. Az Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Karának Népszínház utcai épületében Ézsiás István konstruktivista szobrász közreműködésének köszönhetően már 2010 óta működik a Tudomány-Művészet-Innováció szoros kapcsolatát bemutató Bánki Donát Art Industriel Galéria. Ezúttal a galéria gyűjteményéből Bakonybánkra kerül néhány, a modern művészet és ipar, valamint az alkotó ember kapcsolatát illusztráló műalkotás.

Az 1984-ben létrehozott, majd Bánki Donát születésének 150. évfordulójára felújított Emlékpark és Emlékszoba Bánki Donát szellemi kontextusát jeleníti meg, A jubileum alkalmából Francesco Varlotta olasz futurista művész Turbina című festménye és Relief future című alkotása, Ézsiás István Bánki univerzum című köztéri plasztikája, Hódolat Bánki Donátnak című festménye és 5 darabos kisplasztika sorozata, valamint Luis Arnal párizsi alkotó Progression modular című plasztikája gazdagítja a gyűjteményt.

Még ma sem látják Joszif Sztálin bűneit

Barabás Péter
Publikálás dátuma
2017.06.14. 07:33
Megrongált Sztálin-szobor egy moszkvai szoborparkban. FOTÓ: GETTY IMAGES/WOJTEK LASKI

Az orosz forradalom századik évfordulójának közeledtével a Kremlnek el kell döntenie hogyan tekintsen az orosz történelemnek erre a sorsdöntő eseményére, mi az, amit megemlékezésre méltónak tartson, és mi az, amiről inkább hallgatna. Legalább ilyen kényes kérdés, mit kezdjen a nagy elődökkel, például Joszif Sztálinnal. A közvéleménykutató-intézetek egymással versengve igyekeznek kipuhatolni az emberek véleményét.

A Levada Központ felmérésére már csak azért is érdemes odafigyelni, mert nem központi sugallatra „finomít” az adatain. Független közvélemény-kutató-intézetként tartják számon. Közvélemény-kutatása szerint az oroszoknak több mint az egyharmada a sztálini megtorlásokat olyan politikai bűntettként tartja számon, ami semmivel sem igazolható. A megkérdezettek negyede viszont politikai szükségszerűségnek tekinti a múlt megtorló politikáját, a többiek vagy nem is hallottak ezekről a bűntettekről, vagy nem válaszoltak a kérdésekre. Az emberek fele nem vonná felelősségre a bűnösöket, csak 21 százalékuk tenné ezt. Többen vannak azok, akik kevesebbet beszélnének ezekről a szégyenletes eseményekről, mint azok, akik inkább megvitatnák a múlt történéseit.

Ami magát Sztálin személyét illeti, az emberek 48 százaléka nem hajlandó őt bűnösnek minősíteni.

Egy másik közvéleménykutató-intézet, a FOM legutóbbi felmérése még egyértelműbbé tette, hogy az elmúlt évtizedek leleplezései nem érték el a várt hatást. Az emberek fele ugyanis pozitívan értékeli Sztálin második világháború alatti tevékenységét. Mindössze a megkérdezettek 8 százaléka adott negatív értékelést Sztálinról. Az oroszok nemzeti ünnepnek tekintik a győzelem napját, 79 százalékuk részt is vesz a rendezvényeken. Többségük szerint manapság tárgyilagosan kezelik a háború történetét.

Ilyen háttérrel érthetőbbé válik az a zavarodottság, amely időről időre tapasztalható a hatóságok részéről, amikor el kell dönteniük, mit kezdjenek a Sztálin-rajongók kezdeményezéseivel. Novoszibirszkben, például, a polgármesteri hivatal hónapokig halogatta, hogy kijelölje azt a helyet, ahol hívei elhelyezhetik Sztálin mellszobrát. Végül a Sztálin-rajongók annyit elértek, hogy a szobor mellett fényképezkednek.

Jaroszlavban viszont az váltotta ki többek felháborodását, hogy a gyerekek jogaival foglalkozó ombudsman az irodájában helyezte el azt a képet, amely a „jóságos” Sztálint ábrázolja egy kislány társaságában. Az már csak hab a tortán, hogy kiderült, hajdanán nemsokkal a fotó elkészülte után, a nép egyszerű gyermekének nevezett kislány apját, egy burját politikai vezetőt kémnek bélyegeztek meg és kivégezték, anyját pedig száműzték. Az ombudsman azzal védekezett, hogy ő kitette Lenin, sőt Putyin képeit is, amint gyerekek társaságában pózolnak.

De az is jellemző, hogy az egyes tv csatornán sorozatot vetítettek Sztálin őrségének parancsnokáról, akit pozitív színben tüntettek fel. Bírálói szerint a sorozat a sztálini korszak iránti nosztalgiát hivatott szolgálni. Mint ahogy azt is sokan elgondolkoztatónak tartják, miért van szükség a „Szovjetek országa” sorozatra, amely a Szovjetunió olyan kulcsfiguráiról szól, mint Dzerzsinszkij, Vorosilov, Bugyonnij, Molotov, Zsdanov, Berija. Akadnak politikai elemzők, akik egyenesen arról cikkeznek, hogy ezekkel a visszaemlékezésekkel Panteont emelnek a gyilkosoknak.

Még ma sem látják Joszif Sztálin bűneit

Barabás Péter
Publikálás dátuma
2017.06.14. 07:33
Megrongált Sztálin-szobor egy moszkvai szoborparkban. FOTÓ: GETTY IMAGES/WOJTEK LASKI

Az orosz forradalom századik évfordulójának közeledtével a Kremlnek el kell döntenie hogyan tekintsen az orosz történelemnek erre a sorsdöntő eseményére, mi az, amit megemlékezésre méltónak tartson, és mi az, amiről inkább hallgatna. Legalább ilyen kényes kérdés, mit kezdjen a nagy elődökkel, például Joszif Sztálinnal. A közvéleménykutató-intézetek egymással versengve igyekeznek kipuhatolni az emberek véleményét.

A Levada Központ felmérésére már csak azért is érdemes odafigyelni, mert nem központi sugallatra „finomít” az adatain. Független közvélemény-kutató-intézetként tartják számon. Közvélemény-kutatása szerint az oroszoknak több mint az egyharmada a sztálini megtorlásokat olyan politikai bűntettként tartja számon, ami semmivel sem igazolható. A megkérdezettek negyede viszont politikai szükségszerűségnek tekinti a múlt megtorló politikáját, a többiek vagy nem is hallottak ezekről a bűntettekről, vagy nem válaszoltak a kérdésekre. Az emberek fele nem vonná felelősségre a bűnösöket, csak 21 százalékuk tenné ezt. Többen vannak azok, akik kevesebbet beszélnének ezekről a szégyenletes eseményekről, mint azok, akik inkább megvitatnák a múlt történéseit.

Ami magát Sztálin személyét illeti, az emberek 48 százaléka nem hajlandó őt bűnösnek minősíteni.

Egy másik közvéleménykutató-intézet, a FOM legutóbbi felmérése még egyértelműbbé tette, hogy az elmúlt évtizedek leleplezései nem érték el a várt hatást. Az emberek fele ugyanis pozitívan értékeli Sztálin második világháború alatti tevékenységét. Mindössze a megkérdezettek 8 százaléka adott negatív értékelést Sztálinról. Az oroszok nemzeti ünnepnek tekintik a győzelem napját, 79 százalékuk részt is vesz a rendezvényeken. Többségük szerint manapság tárgyilagosan kezelik a háború történetét.

Ilyen háttérrel érthetőbbé válik az a zavarodottság, amely időről időre tapasztalható a hatóságok részéről, amikor el kell dönteniük, mit kezdjenek a Sztálin-rajongók kezdeményezéseivel. Novoszibirszkben, például, a polgármesteri hivatal hónapokig halogatta, hogy kijelölje azt a helyet, ahol hívei elhelyezhetik Sztálin mellszobrát. Végül a Sztálin-rajongók annyit elértek, hogy a szobor mellett fényképezkednek.

Jaroszlavban viszont az váltotta ki többek felháborodását, hogy a gyerekek jogaival foglalkozó ombudsman az irodájában helyezte el azt a képet, amely a „jóságos” Sztálint ábrázolja egy kislány társaságában. Az már csak hab a tortán, hogy kiderült, hajdanán nemsokkal a fotó elkészülte után, a nép egyszerű gyermekének nevezett kislány apját, egy burját politikai vezetőt kémnek bélyegeztek meg és kivégezték, anyját pedig száműzték. Az ombudsman azzal védekezett, hogy ő kitette Lenin, sőt Putyin képeit is, amint gyerekek társaságában pózolnak.

De az is jellemző, hogy az egyes tv csatornán sorozatot vetítettek Sztálin őrségének parancsnokáról, akit pozitív színben tüntettek fel. Bírálói szerint a sorozat a sztálini korszak iránti nosztalgiát hivatott szolgálni. Mint ahogy azt is sokan elgondolkoztatónak tartják, miért van szükség a „Szovjetek országa” sorozatra, amely a Szovjetunió olyan kulcsfiguráiról szól, mint Dzerzsinszkij, Vorosilov, Bugyonnij, Molotov, Zsdanov, Berija. Akadnak politikai elemzők, akik egyenesen arról cikkeznek, hogy ezekkel a visszaemlékezésekkel Panteont emelnek a gyilkosoknak.