Előfizetés

Menekültkvóta - Varsó nem ért egyet az EB döntésével

A lengyel kormány tiszteletben tartja, de nem ért egyet az Európai Bizottság döntésével - reagált kedden Varsóban Rafal Bochenek lengyel kormányszóvivő arra, hogy Brüsszel kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország, Lengyelország és Csehország ellen amiatt, hogy nem hajtják végre a kötelező uniós menekültkvótákról szóló döntést.

"Tiszteletben tartjuk az Európai Bizottság döntését, de nem értünk egyet vele" - szögezte le Bochenek a brüsszeli bejelentést követő sajtóértekezletén. Kiemelte: Beata Szydlo kormánya kezdettől fogva a migrációs válság rossz megoldásának minősítette a menekültek kényszerű átirányítását.

"Minden újabb döntés a migránsok átirányításáról emberek újabb ezreit, sőt millióit arra biztatja, hogy Európa felé elinduljanak, hajókra és csónakokra szálljanak, kockára tegyék életüket" - állapította meg Bochenek. Úgy értékelte: a menekültelosztási mechanizmus nem hatékony, új megoldásokat kellene kidolgozni.

Arra az újságírói kérdésre válaszolva, hogy nem kellene-e a kvótából legalább egy jelképes létszámot befogadni, Bochenek hangsúlyozta: Varsó számára "nem a jelképek, hanem a valós megoldások a fontosak". Rámutatott: egyetlen uniós tagállam sem teljesítette a 2015-ben megszabott kvótát.

Leszögezte azt is: a visegrádi csoport (az EB által jelenleg bírált Csehország, Lengyelország és Magyarország mellett Szlovákia is) egy hangon beszél e témában.

Konrad Szymanski, az uniós ügyekért felelős lengyel külügyminiszter-helyettes a médiának nyilatkozva úgy értékelte: a keddi bizottsági döntés megnehezítheti az átfogó kompromisszum elérését a migráció ügyében, "feleslegesen növeli a politikai feszültségeket, melyekből az EU-ban amúgy is sok van", és nem segíti elő a migrációs válság valódi megoldását.
Megerősítette: a kormány kész az Európai Bíróság előtt megvédeni "nemcsak politikai, hanem jogi álláspontjának is a helyességét".

"Amennyiben valaki megszegi az uniós jogot, szankciókra kell számítania" - kommentálta a helyzetet a Lengyelország nevében a 2015-ös egyszeri kvótát jóváhagyó, korábban kormányzó, jelenleg ellenzéki Polgári Platform nevében nyilatkozva Borys Budka képviselő, volt igazságügyi miniszter.

Külföldön folytatják a kéményseprők

Bihari Tamás
Publikálás dátuma
2017.06.13. 19:31
Fotó: Thinkstock
Beszüntette tevékenységét a csaknem 70 évig talpon maradt állami tulajdonú Békés Megyei Tüzeléstechnikai Kft. Vámos Csaba, a Kéményseprők Országos Szakszervezetének (KOSZ) elnöke szerint "halálát" az okozta, hogy a rezsicsökkentés során szerzett sérüléseiből már nem tudott felépülni.

"Az egyetlen állami tulajdonú kéményseprő vállalkozás a Békés Megyei Tüzeléstechnikai Kft. (1949-2017) a rezsicsökkentés során szerzett sérüléseiből nem épült fel és a napokban beszüntette a tevékenységét.” - ezzel a Facebook-bejegyzéssel búcsúzott Vámos Csaba a vállalattól. A Kéményseprők Országos Szakszervezetének (KOSZ) elnöke a Népszavának elmondta, teljesen abszurdnak tartja, hogy a kormányzat egy állami céget is csődbe juttatott az úgynevezett rezsicsökkentésével.

Nem képzelhető el, hogy a jövőben egy olyan kormányzatra bízzuk a közvagyont, amely azzal nem tudott gondos gazda módjára gazdálkodni és még a saját vállalatát is tönkretette. Jövőre nemigen lesz olyan kéményseprő, aki ennek a kormányzatnak bizalmat szavazna, szerencsét pedig végképp nem kíván majd neki – jegyezte meg lapunknak a szakszervezet elnöke. Információi szerint az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) már a megszűnés előtt megkezdte az állásukat vesztő szakemberek toborzását.

Egy részük nyilván átkerül a katasztrófavédelemhez, hiszen sokaknak van hitele és havonta érkeznek a számlák, de lesznek akik elveszítik a megélhetésüket – figyelmeztetett Vámos Csaba. A fővárosi kéményseprők még nem tartoznak az OKF-hez és közülük sokan már borítékolták a felmondásukat arra az esetre, ha Budapestet is bekebelezné az állami gigaszervezet.

Jövőre több magyar kéményseprő is egy-egy hét tanulmányútra megy Németországba, illetve Lengyelországba, mert a KOSZ jó kapcsolatokat épített ki ezen országok az érdekvédelmi szervezeteivel. Több kolléga is jelezte, hogy ha megfelelő körülményeket talál, nekifekszik a nyelvtanulásnak és akár Nyugatnak, akár Észak-Keletnek veszi az irányt, mert Magyarországon ellehetetlenítették a munkáját – mondta a Vámos.

A szakember szerint ma már Lengyelországban is sokkal jobbak a lehetőségek mint itthon. Bár Orbán Viktor magyar miniszterelnök igyekszik jó barátságot ápolni a lengyel kormányfővel, a lengyelek mégis egészen más szakpolitikát folytatnak. Nem „ingyenes” a kéményseprés – Magyarországon sem az, mert más formában kifizetik a polgárok -, és konszolidáltak az árak. Míg tavaly óta Magyarországon a gázkéményeket évente csak egyszer ellenőrzik, Lengyelországban kétszer vizsgálják meg a kéményseprők a fűtési rendszereket. A fatüzelésű háztartásokat itthon évente szintén egyszer, a lengyeleknél négyszer látogatják meg a szakemberek.

A KOSZ elnöke megemlítette, hogy ő és ellenzéki politikusok is tettek feljelentést amiatt, hogy az OKF állományába tartozó kéményseprők, nyilván felsőbb utasításra, piaci szolgáltatóknál is kénytelenek feladatokat vállalni - munkaidőben, adófizetői pénzen vásárolt állami tulajdonú eszközökkel, felszerelésekkel. Vámos Csaba a Népszavának elmondta, a feljelentését válaszra sem méltatta a hatóság. Az egyik ellenzéki politikus feljelentésére pedig a Pest megyei Rendőr-főkapitányság azt válaszolta, hogy „milyen módon, kitől szerzett képviselő úr tudomást a feljelentett cselekményről, áll-e rendelkezésére egyéb adat, számla, van-e tudomása arról, hogy a feljelentésben szereplő két megyén kívül esetleg más megyében is hasonló módon jártak el kéményseprő tevékenység folytatása során illetve mire alapozza a feljelentésben megnevezett bűncselekmények elkövetését”.

Éppen csak azt nem írták a képviselőnek, hogy nyomozza ki ő az ügyet – tette hozzá a szakszervezet elnöke, aki a kéményseprő ágazat államosításával a korrupció terjedésétől is tart.

Lakásukat visszabérlőknek is jár a kedvezmény
Szerdán dönt a parlament a kéményseprő-ipari tevékenységről szóló törvény módosításáról, amelyben elismerik, hogy azok a lakáshitelesek, akik az ingatlanukra terhelt jelzálog és törlesztési elmaradások miatt elvesztették lakásukat, de az azt megvásárló eszközkezelőtől visszabérlik, nem sújthatók piaci árú kéményseprési díjakkal.
Nekik is meg kell kapniuk az ingyenes kéményseprési szolgáltatást, mint a többi magánszemély-lakástulajdonosnak. A fideszes honatyák javaslata azt követően született meg, hogy híre ment: a cégek tulajdonában lévő, valamint az olyan magántulajdonú lakások kéményellenőrzéséért, amelyekbe gazdasági társaság van bejelentve, piaci árat kell fizetni.

Külföldön folytatják a kéményseprők

Bihari Tamás
Publikálás dátuma
2017.06.13. 19:31
Fotó: Thinkstock
Beszüntette tevékenységét a csaknem 70 évig talpon maradt állami tulajdonú Békés Megyei Tüzeléstechnikai Kft. Vámos Csaba, a Kéményseprők Országos Szakszervezetének (KOSZ) elnöke szerint "halálát" az okozta, hogy a rezsicsökkentés során szerzett sérüléseiből már nem tudott felépülni.

"Az egyetlen állami tulajdonú kéményseprő vállalkozás a Békés Megyei Tüzeléstechnikai Kft. (1949-2017) a rezsicsökkentés során szerzett sérüléseiből nem épült fel és a napokban beszüntette a tevékenységét.” - ezzel a Facebook-bejegyzéssel búcsúzott Vámos Csaba a vállalattól. A Kéményseprők Országos Szakszervezetének (KOSZ) elnöke a Népszavának elmondta, teljesen abszurdnak tartja, hogy a kormányzat egy állami céget is csődbe juttatott az úgynevezett rezsicsökkentésével.

Nem képzelhető el, hogy a jövőben egy olyan kormányzatra bízzuk a közvagyont, amely azzal nem tudott gondos gazda módjára gazdálkodni és még a saját vállalatát is tönkretette. Jövőre nemigen lesz olyan kéményseprő, aki ennek a kormányzatnak bizalmat szavazna, szerencsét pedig végképp nem kíván majd neki – jegyezte meg lapunknak a szakszervezet elnöke. Információi szerint az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) már a megszűnés előtt megkezdte az állásukat vesztő szakemberek toborzását.

Egy részük nyilván átkerül a katasztrófavédelemhez, hiszen sokaknak van hitele és havonta érkeznek a számlák, de lesznek akik elveszítik a megélhetésüket – figyelmeztetett Vámos Csaba. A fővárosi kéményseprők még nem tartoznak az OKF-hez és közülük sokan már borítékolták a felmondásukat arra az esetre, ha Budapestet is bekebelezné az állami gigaszervezet.

Jövőre több magyar kéményseprő is egy-egy hét tanulmányútra megy Németországba, illetve Lengyelországba, mert a KOSZ jó kapcsolatokat épített ki ezen országok az érdekvédelmi szervezeteivel. Több kolléga is jelezte, hogy ha megfelelő körülményeket talál, nekifekszik a nyelvtanulásnak és akár Nyugatnak, akár Észak-Keletnek veszi az irányt, mert Magyarországon ellehetetlenítették a munkáját – mondta a Vámos.

A szakember szerint ma már Lengyelországban is sokkal jobbak a lehetőségek mint itthon. Bár Orbán Viktor magyar miniszterelnök igyekszik jó barátságot ápolni a lengyel kormányfővel, a lengyelek mégis egészen más szakpolitikát folytatnak. Nem „ingyenes” a kéményseprés – Magyarországon sem az, mert más formában kifizetik a polgárok -, és konszolidáltak az árak. Míg tavaly óta Magyarországon a gázkéményeket évente csak egyszer ellenőrzik, Lengyelországban kétszer vizsgálják meg a kéményseprők a fűtési rendszereket. A fatüzelésű háztartásokat itthon évente szintén egyszer, a lengyeleknél négyszer látogatják meg a szakemberek.

A KOSZ elnöke megemlítette, hogy ő és ellenzéki politikusok is tettek feljelentést amiatt, hogy az OKF állományába tartozó kéményseprők, nyilván felsőbb utasításra, piaci szolgáltatóknál is kénytelenek feladatokat vállalni - munkaidőben, adófizetői pénzen vásárolt állami tulajdonú eszközökkel, felszerelésekkel. Vámos Csaba a Népszavának elmondta, a feljelentését válaszra sem méltatta a hatóság. Az egyik ellenzéki politikus feljelentésére pedig a Pest megyei Rendőr-főkapitányság azt válaszolta, hogy „milyen módon, kitől szerzett képviselő úr tudomást a feljelentett cselekményről, áll-e rendelkezésére egyéb adat, számla, van-e tudomása arról, hogy a feljelentésben szereplő két megyén kívül esetleg más megyében is hasonló módon jártak el kéményseprő tevékenység folytatása során illetve mire alapozza a feljelentésben megnevezett bűncselekmények elkövetését”.

Éppen csak azt nem írták a képviselőnek, hogy nyomozza ki ő az ügyet – tette hozzá a szakszervezet elnöke, aki a kéményseprő ágazat államosításával a korrupció terjedésétől is tart.

Lakásukat visszabérlőknek is jár a kedvezmény
Szerdán dönt a parlament a kéményseprő-ipari tevékenységről szóló törvény módosításáról, amelyben elismerik, hogy azok a lakáshitelesek, akik az ingatlanukra terhelt jelzálog és törlesztési elmaradások miatt elvesztették lakásukat, de az azt megvásárló eszközkezelőtől visszabérlik, nem sújthatók piaci árú kéményseprési díjakkal.
Nekik is meg kell kapniuk az ingyenes kéményseprési szolgáltatást, mint a többi magánszemély-lakástulajdonosnak. A fideszes honatyák javaslata azt követően született meg, hogy híre ment: a cégek tulajdonában lévő, valamint az olyan magántulajdonú lakások kéményellenőrzéséért, amelyekbe gazdasági társaság van bejelentve, piaci árat kell fizetni.