A lakás a legnagyobb kincs

A magyar háztartások GDP-arányos megtakarításai jelentősen növekedtek a 2008. évi válságot követően – áll a Magyar Nemzeti Bank (MNB) eddigi legátfogóbb ilyen vonatkozású statisztikai információkat tartalmazó, tegnap bemutatott tanulmányában. Ebből kiderül, hogy bruttó vagyonuk 2015 végén elérte a 90 ezer milliárdot, míg ugyanez 2010-ben 73 ezer milliárdot tett ki. Az előbbi adat szerint ez fejenként 9, háztartásonként pedig 22 millió forint vagyont jelent.

Ez természetesen nem azt mutatja, hogy mindenkinek ennyi készpénze állna otthon a szekrényben, vagy bankszámláján. A bruttó vagyonnak „csupán” 45 százaléka van pénzügyi, míg a több reáleszközökben, például ingatlanokban. (Amennyiben csak a készpénzt és betéteket, valamint a részvények és részesedéseket vonjuk össze, akkor ezek aránya a teljes vagyonnak alig 30 százalékára, 28 ezer milliárd forintra rúg.) Ide kapcsolódóan a jegybanki tanulmány meg is jegyzi, hogy a háztartások legnagyobb értéket képviselő vagyontárgya éppen a lakás. Olyannyira, hogy a lakóhelyül szolgáló ingatlan a teljes vagyon 56 százaléka.

A fentieken túl az adatokból kiderül, hogy a háztartások nettó vagyona 81,3 ezer milliárd forintot tett ki 2015 év végén. A két említett mutatóból következik: a háztartásokra jutó kötelezettség, azaz tartozás 8,7 ezer milliárdra tehető. Ide kapcsolódóan Gerendás János, az MNB Statisztikai igazgatóságának vezetője hangsúlyozta, hogy a honi háztartási szektor eladósodottsága a legalacsonyabbak között van az Európai Unióban. Ez egyébként abból a szempontból meglepőnek nem mondható, hogy a tartozások állománya a 2010-ben regisztrált 11,9 ezer milliárd után minden évben érdemben csökkent.

Gerendás János jelezte egyébként azt is, hogy a munkában az igazi újdonságot azoknak a mikro- és makroadatoknak a párosítása jelentette, amelyet korábban még soha nem tettek meg. Ebből például a vagyoni helyzet korcsoportok szerinti alakulása is kiolvasható, amely szerint a legjobb anyagi helyzetben a honi lakosság 46-55 év közötti éveiben van.