A lakás a legnagyobb kincs

Publikálás dátuma
2017.06.14. 07:22
Fotó: Tóth Gergő
A magyar háztartások GDP-arányos megtakarításai jelentősen növekedtek a 2008. évi válságot követően – áll a Magyar Nemzeti Bank (MNB) eddigi legátfogóbb ilyen vonatkozású statisztikai információkat tartalmazó, tegnap bemutatott tanulmányában. Ebből kiderül, hogy bruttó vagyonuk 2015 végén elérte a 90 ezer milliárdot, míg ugyanez 2010-ben 73 ezer milliárdot tett ki. Az előbbi adat szerint ez fejenként 9, háztartásonként pedig 22 millió forint vagyont jelent.

Ez természetesen nem azt mutatja, hogy mindenkinek ennyi készpénze állna otthon a szekrényben, vagy bankszámláján. A bruttó vagyonnak „csupán” 45 százaléka van pénzügyi, míg a több reáleszközökben, például ingatlanokban. (Amennyiben csak a készpénzt és betéteket, valamint a részvények és részesedéseket vonjuk össze, akkor ezek aránya a teljes vagyonnak alig 30 százalékára, 28 ezer milliárd forintra rúg.) Ide kapcsolódóan a jegybanki tanulmány meg is jegyzi, hogy a háztartások legnagyobb értéket képviselő vagyontárgya éppen a lakás. Olyannyira, hogy a lakóhelyül szolgáló ingatlan a teljes vagyon 56 százaléka.

A fentieken túl az adatokból kiderül, hogy a háztartások nettó vagyona 81,3 ezer milliárd forintot tett ki 2015 év végén. A két említett mutatóból következik: a háztartásokra jutó kötelezettség, azaz tartozás 8,7 ezer milliárdra tehető. Ide kapcsolódóan Gerendás János, az MNB Statisztikai igazgatóságának vezetője hangsúlyozta, hogy a honi háztartási szektor eladósodottsága a legalacsonyabbak között van az Európai Unióban. Ez egyébként abból a szempontból meglepőnek nem mondható, hogy a tartozások állománya a 2010-ben regisztrált 11,9 ezer milliárd után minden évben érdemben csökkent.

Gerendás János jelezte egyébként azt is, hogy a munkában az igazi újdonságot azoknak a mikro- és makroadatoknak a párosítása jelentette, amelyet korábban még soha nem tettek meg. Ebből például a vagyoni helyzet korcsoportok szerinti alakulása is kiolvasható, amely szerint a legjobb anyagi helyzetben a honi lakosság 46-55 év közötti éveiben van.

Szerző

Muszlimok, menekültek a célkeresztben

Publikálás dátuma
2017.06.14. 07:10

Odacsap az Európai Bizottság az internetes gyűlöletbeszédnek. A legnagyobb arányban Magyarországon távolítottak el gyűlöletkeltő tartalmakat.

Leginkább a menekültek ellen irányuló xenofób tartalmak, valamint a muszlimellenesség voltak az internetes gyűlöletbeszéd táptalajai az elmúlt évben - derült ki az Európai Bizottság (EB) júniusi jelentéséből. A xenofóbia az esetek 17,8, míg a muszlimgyűlölet 17,7 százalékát tették ki a különböző közösségi portálokon. Ezt követték az etnikai származást (15,8 százalék), valamint a szexuális orientációt (12,7 százalék) érintő, gyűlöletkeltő tartalmak.

A nemzeti hovatartozás kérdése 9,1 százalékban, a nyíltan antiszemita kijelentések az esetek 8,7 százalékában kerültek elő, majd a faji megkülönböztetés (ugyancsak 8,7 százalékban), illetve a vallás (4,5 százalék). Megjelent a gender, vagyis a társadalmi nem kérdésköre is, a gyűlöletkeltő tartalmak 2,8 százaléka irányult erre.

Az EB és a közösségi oldalakat működtető cégek (Facebook, Google, Twitter, Microsoft) tavaly májusban magatartási kódexet fogadtak el, melynek célja az internetes gyűlöletbeszéd visszaszorítása. A cégek mindenekelőtt arra vállaltak kötelezettséget, hogy a gyűlöletbeszédre vonatkozó érvényes bejelentéseket 24 órán belül felülvizsgálják, és az ilyen tartalmat eltávolítják vagy - ha szükséges - az európai jogszabályokat átültető nemzeti jogszabályok alapján hozzáférhetetlenné teszik. A kódex az átláthatóságra vonatkozó módszerek, valamint a propagandaellenes lépések szükségességét is kiemelte.

A civil szervezetekkel karöltve, tavaly ősszel, illetve idén tavasszal végzett felmérés elsődleges célja az volt, hogy megnézzék, a tech cégek mennyire tartják magukat vállalásaikhoz. Kiderült: az elmúlt egy évben jelentős előrelépéseket tettek a platformjaikon megjelenő gyűlöletbeszéd visszaszorításában, a tavaly őszi eredményekhez képest csaknem megkétszereződött a bejelentett, jogsértő tartalmak eltávolítási aránya.

Vera Jourová, a jogérvényesülésért, a fogyasztópolitikáért és a nemek közötti esélyegyenlőségért felelős biztos biztatónak nevezte az eredményeket. - Ugyanakkor a vállalatokra nagyobb felelősség hárul és tovább kell fejlődniük ahhoz, hogy teljesíteni tudják valamennyi kötelezettségvállalásukat. Számomra az is fontos, hogy visszajelzést adjanak a jogellenes gyűlöletbeszéd bejelentőinek - fogalmazott.

Magyarországon az EB megbízásából a Háttér Társaság végezte a monitorozást. Tájékoztatásuk szerint a tavaszi projektszakasz során összesen 103 bejelentést teszteltek, ezek közül 34 a szexuális irányultságra vagy nemi identitásra irányuló gyűlöletbeszéd-incidens volt. Jelentettek 21 antiszemita, 30 cigányellenes, 6 muszlimellenes és 24 idegengyűlölettel teli tartalmat (közösségi oldalakon közzétett videókat, bejegyzéseket, hozzászólásokat) is.

- Mivel a Youtube esetében a videókat és a hozzászólásokat is monitoroztuk, az esetek mintegy kétharmadában hozzájuk tettünk bejelentést; a Twitterről 13 bejegyzést jelentettünk, a Facebookról pedig 23-at. A bejelentett tartalmak a magyar jog szerint jogellenesek voltak, vagyis erőszakra vagy gyűlöletre uszítottak: az egyes csoportok vagy az ahhoz tartozó emberek halálát vagy kiirtását, fegyverrel való megtámadását vagy levadászását helyezték kilátásba - írták.

Az EB összesítése szerint Magyarországon távolítottak el legnagyobb arányban gyűlöletkeltő tartalmakat.

A bizottság jelezte: folytatják a magatartási kódex végrehajtásának ellenőrzését a társadalmi szervezetek segítségével.

Szerző

Orvosi kamara: egészségügy másként

Publikálás dátuma
2017.06.14. 07:06
Az egészségügyi dolgozók, ápolók régóta jelzik a gondokat. Szegénykórház egy demonstráción. FOTÓ: Tóth Gergő

Változást sürget az egészségügyről való közgondolkodásban a Magyar Orvosi Kamara. A köztestület kedden deklarációt hozott nyilvánosságra, hogy párbeszédre ösztönözze a döntéshozókat, a választókat. Állítják: az ágazat sorsa, a közellátás az elmúlt évtized „bevett” módszereivel – politikai és költségvetési alkukkal – nem rendezhető. Sehonnan sehová vezettek az elmúlt negyedszázadban a reformok, a „botrányokkal kísért matatások az egészségügyi intézmények könyékén.” Mint írják: jól látható következményei vannak az eredménytelenségnek, ilyen az elkerülhető halálozások magas aránya, az ellátásbeli egyenlőtlenségek. Ám – mint azt hangsúlyozzák – a közpolitika erkölcsi, morális kötelessége az egészség ügyét rendbe tenni. Ehhez útmutatást is ad a köztestület.

Egyebek mellett követelik, hogy az emberek egészségügyi ellátáshoz való jogát rögzítse az Alkotmány. Továbbá ragaszkodnak az egységes társadalombiztosítási rendszerhez, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár hivatalának visszaállításához, alkotmányos védelméhez. A dokumentum szerint a GDP 6,5 százalékára kell emelni az egészségügy közfinanszírozását, s ehhez azonnal plusz 700 milliárdos többletre lenne szükség. E többlet felét az orvosi kamara béremelésre, a másik részét az intézmények működtetésére fordítaná.

Az orvosi kamara a deklarációját elküldte a politikai pártoknak, az állami vezetőknek is.

Szerző