MTI Fotó: Máthé Zoltán
Megírtuk: Mindössze két országgyűlési képviselőn múlt, át tudja-e verekedni a Fidesz-KDNP a Kósa Lajos által "lex csicskának" elnevezett törvény, ami betiltaná a politikai plakátok kihelyezését a kampányidőszakon kívül.
Az ellenzék soraiból csak a DK színeiben politizáló Oláh Lajos hiányzott - a párt közlése szerint egészségügyi okokból -, így a kormánypárti képviselők nem voltak elegendően a minősített többséghez, az ellenzék ugyanis egységesen ellenezte a javaslatot.
Hadházy Ákos, az LMP társelnöke szerint a plakátörvény a trafiktörvényhez hasonlóan ugyan magasztos célokat fogalmazott meg például a pártok közötti egyenlőség és az átláthatóság növeléséről, azonban valójában arról szólt, hogy a plakátpiacot "beszántsák", és megakadályozzák, hogy az ellenzéki pártok óriásplakátokon hirdethessenek.
A képviselő elmondta: az LMP napok óta kapott üzeneteket a Fidesz "legfelsőbb szintjeiről", hogy nagyon szeretnék, ha átmennének a módosítások. LMP-s szakértőket és elnökségi tagokat kerestek meg a Fideszből és jelezték, hogy a "miniszterelnök úr nagyon szeretné", ha ezt a javaslatot az LMP megszavazná.
Ugyanakkor nem egyértelmű az ellenzéki pártok álláspontja, hiszen a törvény eredetileg azt mondta volna ki, hogy a pártok csak egy előre rögzített áron bérelhettek volna plakáthelyet, azaz egyértelműen arról szólt volna, hogy Simicska Lajos köztéri reklámfelületein ne tudjon többet kedvezményesen helyet biztosítani a Jobbik reklámjainak. Ez nyilván nemcsak az évtizedek, de főként 2010 óta maffiaszerűen felosztott közterületi reklámpiac politikai jelentőségén változtatna, hanem a hirdetési helyek híján komoly kampányhátrányban vergődő baloldali pártok számára sem lett volna teljesen elutasítható, hiszen ma jelentősen korlátozott a pártverseny azzal, hogy a kormányoldal - közpénzből és oligarchái, valamint házi civiljei révén - szinte korlátlan médiafelülettel rendelkezik. Csakhogy azóta módosítókkal odáig alakították a törvényt, hogy egyáltalán ne lehessen kampányidőszakon kívül politikai plakátot kirakni Magyarországon - miközben a kormány adóforintokból folytatott "tájékoztató" cunamijait továbbra sem szabályoznák semmilyen módon. A jogszabály-módosítást láthatóan leszámolásnak szánja a Fidesz korábbi gazdasági háttéremberével szemben. Az sem kérdés, hogy Simicska helyére a kormány a számára mostanság kedves cégeket helyezné.
A Fidesz frakcióvezetője kifejtette: be akarták zárni azt a kiskaput, hogy a pártok egyes szolgáltatásokhoz mélyen a piaci ár alatt jussanak hozzá. De közölte azt is, nyitottak arra, hogy ősszel visszatérjenek a kérdésre és egyezségre jussanak, mert a most feles többséggel elfogadott passzusok így nem működőképesek.
A Magyar Reklámszövetség (MRSZ) adatai szerint Magyarországon 45.913 nyilvántartott közterületi hirdetőeszköz található. A közterületi reklámköltés nagysága 2015-ben meghaladta 15 milliárd forintot, így mintegy 7,7 százalékát tette ki a teljes reklámtortának. Országos szinten több mint 100 olyan vállalkozás van, amelyek árbevételének jelentős része közterületi reklámtevékenységből származik, ám az összes kültéri felületből a JCDecaux Hungary 32 százalékkal, a Simicska-érdekeltségű Publimont 31 százalékkal, a Hungaroplakat és az EURO-AWK 9- 9 százalékkal rendelkezik, a többiek részesedése ennél jóval kisebb. A Citilight-piac még koncentráltabb: ott a JCDecaux Hungary részesedése 45 százalék, a MAHIR Cityposter Kft-é 20, a Publimonté 15 százalék (a két utóbbi cég Simicska-érdekeltség), többiek részesedése egy számjegyű.
Óriásplakátból 25-30 ezer lehet Magyarországon, aminek többségén 7-8 plakátcég osztozik. A legtöbb óriásplakátja a JCDecaux francia multicégnek van, 7600 óriásplakáttal, 9500 citylight egyedi felülettel és a közösségi közlekedés területén található egyéb formátumokkal van jelen a piacon, s sorra nyeri az állami megbízásokat. Iparági forrásokból származó információink szerint a kormányoldal (ide értve a Fidelitast és a CÖF-öt is) elsősorban a JCDecaux felületein, illetve az említett cég által a kisebb piaci szereplőktől bérbe vett plakáthelyeken hirdet, miközben az utóbb idők jogszabály-változásai ezt a csoportot nem érintették.
A parlamenti többség a korábbi években is képes volt saját gazdasági-politikai érdekei szerint módosítgatni a jogszabályokat, de Simicska-ügyben durvultak be igazán: a Mahir hirdetőoszlopait elbontatták a fővárosossal, miután az oligarcha ellenséggé vált a Fideszben - az ügynek pereskedés lett a vége, így kiderült: az intézkedés jogsértő volt. Tavaly ősz óta már csak önkormányzati engedéllyel helyezhetőek ki közterületre új reklámfelületek, 2021-tól pedig csak azok a már meglévő reklámhordozók maradhatnak köztéren, amelyek megfelelnek a kormány új szabályozásának.
Lásd még: Csúcsra jár a plakátháború
