LMP: Nem zárt ajtók mögötti háttéralkukra van szükség

Levelet írt Ungár Péter a Roszatom vezetőségének, miközben Orbán zárt ajtók mögött tárgyalt Paksról.

A párt szerint nem zárt ajtók mögött megkötött háttéralkukra, hanem nyilvános társadalmi vitára van szükség. Az LMP felszólítja Orbán Viktort, hogy a magyar emberekkel is legyen szíves egyeztetni, mégpedig egy népszavazás keretében. 

A veszélyes, méregdrága, és az országot évtizedes kényszerpályára terelő paksi beruházás minden háztartásnak évi 1 millió forintjába kerülne. A kormány a mai napig nem árulta el, hogy pontosan mire és hogyan tervez elkölteni több ezer milliárd forintot, ráadásul orosz hitelből – pedig minden magyar állampolgárnak jogában áll ezt megtudni. Ilyen léptékű beruházásról még akkor is meg kellene kérdezni a választókat, ha nem egy orosz építésű atomerőműről lenne szó. 

A népszavazáshoz minden magyar választónak joga van, és a Fidesz sem engedheti meg magának, hogy a népakarattal szemben kormányozzon és titkolózzon. Ha a kormány tiszteli a választói akaratot, nyilvánosságra hozza a paksi bővítés minden részletét és kiírja a népszavazást - olvasható a párt közleményében. 

Szerző
2017.06.14 18:19

Kásler doktor veszélyes műtétre készül az egészségügyben

Publikálás dátuma
2018.10.19 06:00
A kép csak illusztráció
Fotó: / Kállai Márton
Minden költségtérítéses szolgáltatást megszüntetne a kórházakban a szaktárca – tudta meg lapunk. Bevételeik 5-10 százalékát veszíthetik el a kórházak, ha betiltják fizetős szolgáltatásaikat. Ez a lépés a nem fizetős terápiákat, például a művesekezelést is veszélybe sodorná.
Nagyobb zavart okozhat, mint amennyi gondot orvosolhat – így minősíthető az a lapunk birtokába került jogszabály-tervezet, amellyel Orbán Viktor kormányfő kérésére elkezdené az egészségügyi köz- és a magánszolgáltatások szétválasztását Kásler Miklós humánminiszter. Egy hamarosan a parlament elé kerülő salátatörvény egyik pontja ugyanis úgy szól: a jövőben „közfinanszírozott kapacitások igénybevételével nem nyújtható nem közfinanszírozott ellátás.” Ez azt jelenti: az intézményekben ma elérhető összes fizetős szolgáltatást meg kell szüntetni. Most az egyágyas szobáért, leletmásolatért, vagy olyan ellátásért is kérhetnek pénzt az intézmények, amit egyébként a biztosító nem fizet. Nem ritka, hogy például a testsúlycsökkentő műtétekre a kórház orvosa bérli saját intézménye műtőjét – akkor is, ha a beavatkozás nem „szépészeti”, hanem egészségügyi okokból válik indokolttá. Ilyenkor például a gyomorszűkítést a kórház eszközeivel, azaz közfinanszírozott tárgyakkal végzik. A tervezett új szabály viszont ezt is megtiltaná, éppúgy mint a műtők vagy egyéb eszközök bérbeadását. Lapunknak az egyik intézményvezető azt mondta, hogy a tervezetben olvasható tiltás gondot okozhat még a művese-kezelésekben is. Ahhoz ugyanis, hogy a gép el tudja végezni a vese helyett a vér szűrését egy kisebb érműtétre van szükség. A művese állomáson ehhez nincs műtő és szakember, ezért ezt a beavatkozást a magáncégek által üzemeltetett állomások is a közeli kórházakban végeztetik el, és számla ellenében ezt ki is fizetik.
Az állami kórházak a bevételeik 5-10 százalékát a magánegészségügyi szolgáltatásokból szerzik. A tervezetben szereplő elképzelés még csak nem is teljesen új. A harmadik Orbán-kormány államtitkára, Zombor Gábor négy évvel ezelőtt jelentette be, hogy az állami kórházakban nincs helye fizetős ellátásnak, és a jövőben a maradék „magánérdekű" fizetős szolgáltatást is kiváltják államival. Azt már a bejelentéskor sejteni lehetett, hogy nem a vállalkozási formában dolgozó altató-, illetve röntgenorvosokat tiltják ki a rendszerből. A Zombor-féle törvénymódosítás meglehetősen nagy zavart okozott: e szerint ugyanis a betegtől nem kérhettek volna pénzt olyan szolgáltatásért amiért más esetben az egészségbiztosító térítést fizet a közfinanszírozott intézménynek, és magánszolgáltatást sem lehetett volna közpénzből finanszírozni. Csak a kórházi magánszolgáltatás tilalma az intézmények mintegy felében hozott lehetetlen helyzetbe vállalkozásokat. A legsúlyosabb problémákkal azok a kórházak kerültek szembe, amelyek érzékelve az ellátás feszültségeit, már korábban piaci szolgáltatásokat kezdtek nyújtani a magyar betegek számára. Ehhez egészen 2014 nyaráig még több-kevesebb biztatást is kaptak a második Orbán-kormány egészségpolitikai vezetésétől. Az úttörő intézmények közé tartozott az Uzsoki, ahol a közkórház kapacitástöbbletének piaci értékesítésével enyhítettek valamit az állandó forráshiányon. Első körben a külföldi betegeket célozták meg, ám miután nagyon sok magyar is érdeklődött, a hazai pácienseket is beengedték a rendszerbe. Aki írásban lemondott a közfinanszírozásról, és meg is tudta fizetni magánbetegként a szolgáltatást, soron kívüli ellátást kaphatott az Uzsokiban. Zombor Gábor intézkedése után ez utóbbit meg kellett szüntetniük. Ma már szinte csak külföldi betegek kerülhetnek a VIP részlegükre, ami viszont a közkórháztól vásárolja, bérli a magánbetegeik ellátásához szükséges eszközöket, szolgáltatásokat.
Szerző
2018.10.19 06:00
Frissítve: 2018.10.19 06:00

Két mérkőzésre Csoknyai István a kapitány

Publikálás dátuma
2018.10.18 21:53
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Csoknyai már nem először szövetségi kapitány a kézi válogatottnál, és később is feladatot kap majd a csapat stábjában.
A Magyar Kézilabda Szövetség ideiglenesen Csoknyai Istvánt bízta meg a magyar férfi válogatott élén a szövetségi kapitányi feladatok ellátásával. A szakember a jövő heti Európa-bajnoki selejtezőkön Szlovákia és Olaszország ellen irányítja a nemzeti együttest. Csoknyai 2009-ben és 2010-ben már volt szövetségi kapitány a válogatottnál. A szövetségi közleményből kiderült, később is lesz feladata a Balatonfüred vezetőedzőjének a válogatott szakmai stábjában, de azt még nem tudni, pontosan mit fog csinálni. A válogatott hétfőtől Érden és Budaörsön készül majd a kvalifikációs meccsekre.
Szerző
Témák
kézilabda
2018.10.18 21:53