Felállítja az ülnököket az új törvény

Publikálás dátuma
2017.06.16 07:05

Az ülnök nem hivatásos bíró; az elsőfokú bírói tanácsban általában egy hivatásos és két laikus bíró vesz részt. A törvény lehetővé teszi, hogy azokban az esetekben, amikor a vádat nem az ügyész, hanem - mint magánvádló - a sértett képviseli, az ülnök önállóan is eljárjon. Ide tartozik például a könnyű testi sértés, a becsületsértés, a magántitok megsértése, és a kegyeletsértés. Ezen ügyekben ülnök határozatot is hozhat, de csak korlátozottan. Az ülnököket 4 évre a helyi önkormányzatok választják meg. A legutóbbi választás 2015 tavaszán volt, így mandátumuk 2019-ben jár le. Az új eljárási törvény szerint azonban legtöbbjük 2018 júliusától feladat nélkül marad. Ülnökök ezentúl csak a fiatalkorúak elleni büntetőeljárásban, valamint a katonai büntetőeljárásban vesznek részt.

A Magyar Ülnöki Egyesület elnöke, dr. Vágány Melinda a Népszavának elmondta, levelet küldtek Áder János köztársasági elnöknek, hogy ne írja alá a törvényt. Ebben megfogalmazták: a törvényjavaslat indokolásában az olvasható, hogy a változásra azért van szükség, mert „az ülnöki rendszer nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket”. Ugyanakkor a szintén új polgári perrendtartás a munkaügyi perek esetében megtartotta az első fokon ítélkező tanácsoknál az egy hivatásos-kettő nem hivatásos bírói felállást, éppen arra hivatkozva, hogy mennyire bevált ez a szisztéma. Azzal, hogy a büntetőeljárások jelentős részéből kiveszik az ülnököket, sem olcsóbb, sem „szakszerűbb” nem lesz az ítélkezés, de a társadalmi kontroll elvesztése miatt a demokrácia jelentős csorbát szenved.

Nem igaz az az indokolás sem, hogy „visszaszorulóban” van az ülnöki rendszer. Az Európai Unió szinte minden tagországában él a társas bíráskodás. A nem hivatásos bírák ötezres számát tekintve Magyarország jelenleg az uniós középmezőnyben van, azonban az új eljárási kódex bevezetése után olyan országok színvonalára süllyedhet, mint például Albánia, Azerbajdzsán, Moldova, ahol a civilek csaknem teljes kizárásával folynak az eljárások.

Az elnök cinikusnak tartja, hogy a leginkább bírósági vezetőktől származó vélemények szerint a megmaradó „ülnökös” tanácsok megfelelően garantálják, hogy az Alaptörvényben meghatározott módon nem hivatásos bírák is részt vesznek az ítélkezésben. Az ülnökök nagyobb hányada büntetőbírósági. Az új törvénnyel azonban ez radikálisan, körülbelül tizedére esik vissza. A jelenlegi létszám mellett is nehéz garantálni a társadalmi kontrollt, ha pedig csökken az ülnökök száma, lehetetlen lesz – véli az ülnökök egyesületének elnöke.

Szerző

Kiemelték a budafoki bombákat

Publikálás dátuma
2019.03.23 15:27

Fotó: Facebook/ Mh. 1 Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Ezred
Hajóról, csörlőkkel emelték ki a vízből tonnás súlyú amerikai bombákat.
Hozzálátott az óriási világháborús bombák kiemeléséhez szombat délután az Mh 1 Honvéd Tűzszerész és Hadihajós ezred szakértő csapata: mint Facebook-oldalukon is látható, egy hajóra állított daruról emelték ki az egyenként egytonnás amerikai gyártmányú robbanótesteket.
A műveletet megelőzően egy kilométeres körzetben ürítették ki a környékbeli épületeket – mivel a bombák rosszabb esetben ekkora hatósugárban szórhatnák szét repeszeiket – az evakuálás során pedig mintegy négyezer embernek kellett elhagynia ideiglenesen otthonát.
A  két robbanótestet egyébként már tavaly októberben felfedezték, de a rendkívül alacsony, helyenként csupán 45 centis vízállás miatt akkor nem lehetett megoldani kiemelésüket.
Frissítve: 2019.03.23 15:57

Páncélautót küldtek az Iszlám Állam hóhérának tartott férfiért, és Polt személyesen kért nyomozást ügyében

Publikálás dátuma
2019.03.23 14:52
F. Hasszán elfogása
Fotó: tek.gov.hu
Embercsempészés miatt ítélték el, végül a legsúlyosabb váddal kellett szembenéznie F. Hasszánnak. A fiatal férfi mindent tagad.
Polt Péter személyesen kért nyomozást a szír férfi, F. Hasszán ellen, akit a Fővárosi Nyomozó azzal gyanúsítanak, hogy az Iszlám Állam magas rangú vezetőjeként kivégzésekben vett részt – tudta meg a Népszava a gyanúsított ügyvédjétől, Kelen Lászlótól. A hatóságokat jócskán megmozgatta az ügy: információink szerint a 27 éves férfit hat TEK-kommandós vitte el talpig fegyverben egy páncélautóval Nyírbátorból, ahol a Menekültügyi Őrzött Befogadóközpontban őrizték, és Budapesten hallgatták ki.
A 27 éves férfit nem sokkal korábban ítélték el korábban embercsempészés miatt – egy barátja feleségét vitte volna illegálisan Magyarországról Franciaországba, amikor december végén Ferihegyen lebuktatták. Felfüggesztett börtönbüntetés terhe miatt akarták kiutasítani az országból, amikor több külföldi terrorelhárító csoport – információink szerint az antwerpeni elhárítás - is jelzést küldött róla a magyar hatóságoknak.
Védencem ellen három pontban nyomoznak: találtak egy felvételt, amin ő – vagy egy rá hasonlító férfi – hangosan élteti az Iszlám Államot; azzal gyanúsítják, hogy 2016-ban, Homszban részt vett 20 ember meggyilkolásában; végül hamis iratok használatával is meggyanúsították – sorolta Kelen.
Az ügyvéd hozzátette, a vádhatóság mindhárom pontban csak valószínűsíti a férfi bűnösségét, aki egyébként következetesen tagad minden, ellene felhozott állítást. „Hang és írásszakértő részvételére is szükség lesz ahhoz, hogy kiderüljön, valóban védencem van a képeken, tényleg ő a kivégzések egyik elkövetője”. Kelen szerint sem bizonyított, hogy a szír állampolgárságú, de görög menekültstátusú férfi hamis papírokat használt – az ügyvéd szerint ezt a kormánysajtóban előszeretettel "migráns bankkártyának" nevezett szociális kártyával kapcsolatban vélelmezik; a férfi felesége viszont ugyanilyen papírokkal és kártyával élhet Görögországban.
Kelen László az üggyel kapcsolatban hangsúlyozta, védőként feladata , hogy bízzon védence állításaiban, ha azonban bebizonyosodik, hogy F. Hasszán tényleg bűnös, megérdemeltnek tartaná az akár életfogytiglani börtönbüntetést is. Az ügyvéd szerint azonban több olyan pont is van, ami a szír férfi ártatlanságára utal: F. Hasszán az eljárás során eddig végig következetesen ugyanazt állította, és akkor sem bizonytalanodott el, amikor megtudta: a beismerés esetén jóval enyhébb büntetést kaphat. „A terrorelhárító szolgálatoknak jóval többet ér egy beszédes rab, aki lebuktatja bűntársait és a terrorszervezet bujkáló tagjait, mint akit „csak” leültetnek – védencem ezt is megértette, mégis állította, hogy ártatlan, és bizonyítékot emlegetett, amik alapján nem vehetett részt a 2016-os gyilkosságokban” Az is ellentmondásos, hogy a magyar sajtóban elterjedt, a férfi a szíriai Homsz városában vett részt az Iszlám Állam mészárlásaiban, miközben Homsz 2016-ban már régóta a dzsihadistákkal is szembenálló Aszad-rezsim ellenőrzése alatt állt. 
F. Hasszán következő tárgyalására vasárnap kerül sor, ahol eldől, hogy a csak 72 órán át fenntartható őrizet után kiutasítják vagy le is tartóztatják. Ügyvédje az utóbbit valószínűsíti, mivel bűnösségének bizonyításához vagy cáfolatához hosszas eljárásra, külföldi hatóságoktól beszerzett információkra is szükség lesz. 
Annyi azonban biztos, hogy az eset politikai és kommunikációs szempontból úgy jöhet a kormánynak, mint egy falat kenyér: miután a Fideszt, „saját kérésére” felfüggesztették a Néppártban, csak még fontosabbá vált hangoztatni a sokszor ismételt alaptételt – vagyis a bevándorláspárti és bevándorláspárti erők küzdelmét, a migráció veszélyeit. Egy ilyen nyomozás pedig a gyanú megalapozottságától újabb témát, löketet ad bevándorlásról folytatott propagandának.
Frissítve: 2019.03.23 15:36