Akié a fa, azé a bosszúság

Ne várjuk meg, míg az áramszolgáltató gallyazza a fákat: gyakran barbár munkát végeznek, de nem mindenkinél. Beszélik, némi kenőpénz állhat a félrenézés mögött.

Országszerte járják az áramszolgáltatók emberei a településeket, hogy legallyazzák azokat a fákat, melyek ránőttek a légvezetékekre. Teszik ezt a fák virágzása és a madarak költési időszaka idején is. Munkájuk után a hulladékot maguk után hagyják, amivel a lakók többsége nem tud mit kezdeni. Rejtélyes módon egy-egy utcai „tarvágás” során mégis elkerülnek egy-két nagy fát. Beszélik, hogy némi kenőpénz állhat a félrenézés mögött.

De kié a ház előtti fa és kié a bosszúság, a költség? Magyar Gábor ügyvédet arról kérdeztük, mi a jogi helyzet az országszerte zajló gallyazások körül. Kérésünk nyomán blogjában, a Magyarügyvédben járta körül a témát.

Eszerint jó tudni: ahol légvezetékek segítségével biztosítják a háztartások villamosenergia-ellátását, az ingatlantulajdonosoknak gondoskodniuk kell a vezetékek közelébe nyúló faágak eltávolításáról. Ha ezt elmulasztják, a szolgáltató végezteti el a munkát, amiben esetleg nem lesz sok köszönet. Egyszer csak megjelennek emlőkosaras autóval emberek, s ötletszerűen elkezdik csonkolni a fákat: némelyiken szinte tarvágást végeznek, míg egyes fák megússzák néhány gally elvesztésével, másokhoz pedig hozzá sem nyúlnak. A levágott ágakat maguk után hagyják, s mint aki jól végezte dolgát, hirtelen eltűnnek. Nem mellesleg mindezt éppen a madarak költési időszakában.

Amennyiben a szolgáltató megbízásából folyt a munka, akkor biztosan jogszerűen jártak el, azt viszont, hogy kellő hozzáértéssel és körültekintéssel dolgoztak-e, legfeljebb egy kertészmérnök tudná megítélni.

A törvény egyértelműen kimondja: a hálózat – a konkrét esetben a légvezeték – üzemeltetője a „vezeték mentén lévő, a biztonsági övezetet sértő növényzetet eltávolíthatja”. A biztonsági távolság legfeljebb egy kilovolt feszültségig – a háztartások energiaellátását szolgáló rendszerek esetén nyilván erről van szó – a vezetéktől egy, az oszlopokon elhelyezett kapcsoló berendezésektől két és fél méter.

A jogszabály szerint a „föld feletti vezeték biztonsági övezetében tilos (…) olyan növényzet telepítése és tűrése, amelynek magassága kifejlett állapotában meghaladja a 4 métert”.

Ha az „ingatlan tulajdonosa gallyazási kötelességét nem teljesíti, a cégnek a veszélyt el kell, hárítania, és a munkálatok elvégzését az ingatlan tulajdonosa (kezelője) tűrni köteles”.

Szóval mindenki jobban jár, ha szeretett fáinak gallyazásáról inkább maga gondoskodik, esetleg saját zsebből fizet meg hozzáértő szakembereket. Ez egy fa esetében néhány ezer forint. Ráadásul az időpontot is mindenki maga választhatja meg, s ha télen végezteti el a munkát, azzal talán kevesebbet árt a természetnek, s még a hulladék is kevesebb lesz.

És a madarak? A természetvédelmi törvény szerint egyebek mellett tilos a védett állatfajok egyedének zavarása, károsítása, kínzása, elpusztítása, szaporodásának veszélyeztetése, élőhelyének lerombolása, károsítása. Védett madarak – például sárgarigó vagy egyes bagolyfajták – élhetnek lakott területeken is, s ha ilyenek fészkét pusztítják el, az akár bűncselekmény is lehet.

De mi történjék a hátrahagyott nyesedékkel? Erről a jogszabályok nem rendelkeznek, bár elvileg szóba jöhetne a szabálysértési törvény: aki közterületen szemetel, illetve települési hulladékot a közterületen elhelyez, szabálysértést követ el. Egy nagy halom gally meg akár lehet települési hulladék is.

Az elektromos művek megbízásából a közterületen álló fákat is gallyazzák, azonban a levágott ágakat gyakran elmulasztják összeszedni. A járdán hagyott nyesedéket aztán az ingatlan tulajdonosa takaríthatja el, ha nem akarja megkockáztatni, hogy az önkormányzat jól megbírságolja a közösségi együttélés általános szabályainak megszegése miatt. Ez persze teljesen méltánytalan lenne, hiszen a közterületi növényzetet az önkormányzatnak kell(ene) gallyaznia. Ha ezt elmulasztja, az elektromos művek lép. Az e tevékenységgel járó hulladékot elsődlegesen az önkormányzat, másodlagosan a gallyazást végző vállalkozás lenne köteles eltakarítani.

Tapasztalataink szerint egyik sem teszi.

Zalaegerszegi példa

Például Zalaegerszegen az „ingatlan tulajdonosa köteles gondoskodni az ingatlan előtti közterület (járda, zöldsáv) úttestig terjedő teljes területének gondozásáról, tisztán tartásáról, valamint a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok és más hulladékok eltávolításáról”. Ha valaki ezt nem veszi komolyan, ötvenezer forintig terjedő helyszíni, illetve maximum kétszázezer forint közigazgatási bírságra számíthat.