Orbán Viktor;Kossuth Rádió;Bernd Storck;

2017-06-16 09:44:00

Orbán üzent a civileknek: "nincs olyan, hogy polgári engedetlenség"

Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában ismét erősíthette a már megszokott kormánypropagandista rigmusokat, így elkerülhetetlen téma volt a nemzeti konzultáció és a migránsozás. Kissé arrogánsan arról beszélt, hogy a visszaküldött válaszok nélkül is kitartott volna migrációs politikája mellett, ez csak kifelé volt fontos. A kormányfő a civilek bojkottjával kapcsolatban - szintén arrogánsan - kijelentette: a magyar jogrendszerben nincs polgári engedetlenség. A miniszterelnököt az MLSZ döntéséről is kérdezték, miután a szégyenletes andorrai vereség után is Bernd Storck maradhatott a magyar válogatott szövetségi kapitánya. 

Nemzeti konzultáció, migránsozás

A nemzeti konzultációval kapcsolatban Orbán "férfiasan bevallotta": a nemzeti konzultáció nélkül is elég elszánt tudott volna maradni, tehát anélkül is kitartott volna migrációs politikája mellett. A visszaküldött válaszok magas aránya csak a kifelé mutatott kép miatt volt fontos - szögezte le.

"Ha a gát szivárogni kezd, előbb-utóbb át fog törni" - hasonlította Orbán a kvótarendszert az árvizek idejére. A miniszterelnök szerint ezért nem ért egyet azzal, hogy a kvóta szerinti 1294 embert átvegye Magyarország. A kormányfőt láthatóan hidegen hagyja, hogy az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország ellen, mert - Lengyelországgal és Csehországgal egyetemben - nem hajtja végre a kötelező uniós menekültkvóták felállításáról szóló korábbi döntést. Sőt, a kötelezettségszegési eljárás megindításával kapcsolatban kijelentette: "Egy kormányt nyakon lehet ragadni, szoktak is fenyegetni, de egy néppel nem lehet ezt csinálni".

A migránsozás remek lehetőséget biztosított Orbánnak, hogy a német politikusoknak, köztük Angela Merkel német kancellárnak, és Martin Schulznak is visszavágjon, akik egyetértenek Brüsszel döntésével, sőt, utóbbi egyenesen az EU-támogatások megvonásával fenyegetőzött. A kormányfő erre úgy reagált: "mi soha nem akartuk megmondani, hogy a németek mit és hogyan gondoljanak. A németeknek megadtuk a tiszteletet, elvárjuk, adják meg nekünk. Arra kérem a német politikusat, hagyjanak minket békén - fakadt ki Orbán, aki szerint ezek a megjegyzések a német választási kampánynak tudhatóak be, de a németeknek a saját, német gondjaikkal kellene foglalkozniuk.

Civil törvény

A civil törvénnyel kapcsolatban Amerika reakcióját hozta fel a kormányfő, miután az Egyesült Államok elítélte a civil szervezetek ellehetetlenítését célzó, mégis megszavazott törvényjavaslatot.  "Az amerikaiakhoz képest mi finomak és udvariasak vagyunk" - vélekedett Orbán, aki szerint azért is meglepő az amerikai támadás, mert náluk brutálisabb a szabályozás. Később az USA közleményben jelezte, hogy az ő szabályozásuk nem ugyanaz a magyaréval. A kormányfő erre azon háborgott, hogy a magyar kormány csak átláthatóságot szeretne, és nem érti, hogy ha valaki nem szégyell pénzt elfogadni, miért szégyelli azt bevallani.

"Rosszindulatú" volt a kampány
A külföldi finanszírozású nem kormányzati szervezeteket érintő magyar szabályozás túlzott kötelezettségeket és aránytalan szankciókat helyez kilátásba - közölte az Európa Tanács (ET) alkotmányjogi szakértőkből álló testülete június elején közzétett előzetes véleményében, igaz azt is hozzátéve, ami az átláthatóságot illeti, a szabályozás jogszerű célokat tűz ki. A Velencei Bizottság szakértői ugyanakkor előzetes véleményükben jelezték: a magyar jogalkotó ugyan elkerüli a "külföldi ügynök" megbélyegző fogalmát, ám a tervezetben szereplő, az egyes magyar hatóságok által külföldi finanszírozású nem kormányzati szervezeteknek nevezett társaságokkal szemben alkalmazott rosszindulatú kampány veszélyeztetheti törvényes tevékenységüket és a megkülönböztető bánásmód lehetőségét is felveti.
A Velencei Bizottság véleményében azt javasolja a magyar hatóságoknak, hogy a törvénytervezet végleges elfogadását megelőzően folytassanak nyilvános konzultációt minden civil társadalmi szervezet bevonásával.

"Ha valakinek pénzt adnak, annak oka van. Nekünk pedig jogunk van tudni, hogy kik és miért adta azt a pénzt" - szajkózta az unalomig ismert tételmondatot a miniszterelnök, hozzátéve az elmaradhatatlant: a törvényt márpedig mindenkinek be kell tartani. Ezt azzal kapcsolatban mondta Orbán, hogy a TASZ és a Helsinki Bizottság polgári engedetlenségi akciót jelentett be, miután az Országgyűlés megszavazta a törvényt. A kormányfő hozzátette: "a magyar jogrendszerben ilyen nincsen", de ha mégis végrehajtják a bojkottot a civilek, abban az esetben a "jogkikényszerítés" nem a kormány dolga, hanem a hatóságoké. Szerinte a szabályozásnak pontosan ismert, leírt rendje van, senkit nem fog meglepetés érni.

Bojkottálja a civil törvényt a TASZ
Ezt a törvényt a TASZ véleménye szerint nem lett volna szabad elfogadni, mert a törvény jogsértő. A jogvédők szerint a jogsértés ellen úgy tudnak leghatékonyabban fellépni, ha nem tesznek eleget a törvénytelen előírásoknak. Hangsúlyozzák, ezzel senkinek a jogát és a transzparencia követelményét sem sértik meg, hiszen gazdálkodásuk már most is teljesen átlátható. A TASZ szerint a jogsértő törvény sérti a szólásszabadságot, az egyesülési szabadságot és megengedhetetlen módon különböztet meg egyes civil szervezeteket. A szervezet újfent hangsúlyozza, hogy nincs mit titkolnia: gazdálkodása és tevékenysége teljesen nyilvános, bárki évekre visszamenően megnézheti, kiknek, milyen összegű támogatásával, milyen programokon dolgoznak. 
A jogérvényesítési lehetőségek egy része csak akkor nyílik meg előttünk, ha nem teszünk eleget a jogsértő törvény előírásainak. Mivel egyetlen jogérvényesítési lehetőségről sem akarunk lemondani, a jogsértő törvény előírásait nem teljesítjük - jelentette ki Szabó Máté, a TASZ szakmai igazgatója. Tisztában vagyunk azzal, hogy eljárások indulhatnak velünk szemben. Mi ezektől nem ijedünk meg - ezt már Kapronczay Stefánia, a TASZ ügyvezető igazgatója mondta.