Orbán üzent a civileknek: "nincs olyan, hogy polgári engedetlenség"

Publikálás dátuma
2017.06.16 09:44
Orbán Viktor legutóbbi rádióinterjúja MTI Fotó: Máthé Zoltán
Fotó: /
Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában ismét erősíthette a már megszokott kormánypropagandista rigmusokat, így elkerülhetetlen téma volt a nemzeti konzultáció és a migránsozás. Kissé arrogánsan arról beszélt, hogy a visszaküldött válaszok nélkül is kitartott volna migrációs politikája mellett, ez csak kifelé volt fontos. A kormányfő a civilek bojkottjával kapcsolatban - szintén arrogánsan - kijelentette: a magyar jogrendszerben nincs polgári engedetlenség. A miniszterelnököt az MLSZ döntéséről is kérdezték, miután a szégyenletes andorrai vereség után is Bernd Storck maradhatott a magyar válogatott szövetségi kapitánya. 

Nemzeti konzultáció, migránsozás

A nemzeti konzultációval kapcsolatban Orbán "férfiasan bevallotta": a nemzeti konzultáció nélkül is elég elszánt tudott volna maradni, tehát anélkül is kitartott volna migrációs politikája mellett. A visszaküldött válaszok magas aránya csak a kifelé mutatott kép miatt volt fontos - szögezte le.

"Ha a gát szivárogni kezd, előbb-utóbb át fog törni" - hasonlította Orbán a kvótarendszert az árvizek idejére. A miniszterelnök szerint ezért nem ért egyet azzal, hogy a kvóta szerinti 1294 embert átvegye Magyarország. A kormányfőt láthatóan hidegen hagyja, hogy az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország ellen, mert - Lengyelországgal és Csehországgal egyetemben - nem hajtja végre a kötelező uniós menekültkvóták felállításáról szóló korábbi döntést. Sőt, a kötelezettségszegési eljárás megindításával kapcsolatban kijelentette: "Egy kormányt nyakon lehet ragadni, szoktak is fenyegetni, de egy néppel nem lehet ezt csinálni".

A migránsozás remek lehetőséget biztosított Orbánnak, hogy a német politikusoknak, köztük Angela Merkel német kancellárnak, és Martin Schulznak is visszavágjon, akik egyetértenek Brüsszel döntésével, sőt, utóbbi egyenesen az EU-támogatások megvonásával fenyegetőzött. A kormányfő erre úgy reagált: "mi soha nem akartuk megmondani, hogy a németek mit és hogyan gondoljanak. A németeknek megadtuk a tiszteletet, elvárjuk, adják meg nekünk. Arra kérem a német politikusat, hagyjanak minket békén - fakadt ki Orbán, aki szerint ezek a megjegyzések a német választási kampánynak tudhatóak be, de a németeknek a saját, német gondjaikkal kellene foglalkozniuk.

Civil törvény

A civil törvénnyel kapcsolatban Amerika reakcióját hozta fel a kormányfő, miután az Egyesült Államok elítélte a civil szervezetek ellehetetlenítését célzó, mégis megszavazott törvényjavaslatot.  "Az amerikaiakhoz képest mi finomak és udvariasak vagyunk" - vélekedett Orbán, aki szerint azért is meglepő az amerikai támadás, mert náluk brutálisabb a szabályozás. Később az USA közleményben jelezte, hogy az ő szabályozásuk nem ugyanaz a magyaréval. A kormányfő erre azon háborgott, hogy a magyar kormány csak átláthatóságot szeretne, és nem érti, hogy ha valaki nem szégyell pénzt elfogadni, miért szégyelli azt bevallani.

"Rosszindulatú" volt a kampány
A külföldi finanszírozású nem kormányzati szervezeteket érintő magyar szabályozás túlzott kötelezettségeket és aránytalan szankciókat helyez kilátásba - közölte az Európa Tanács (ET) alkotmányjogi szakértőkből álló testülete június elején közzétett előzetes véleményében, igaz azt is hozzátéve, ami az átláthatóságot illeti, a szabályozás jogszerű célokat tűz ki. A Velencei Bizottság szakértői ugyanakkor előzetes véleményükben jelezték: a magyar jogalkotó ugyan elkerüli a "külföldi ügynök" megbélyegző fogalmát, ám a tervezetben szereplő, az egyes magyar hatóságok által külföldi finanszírozású nem kormányzati szervezeteknek nevezett társaságokkal szemben alkalmazott rosszindulatú kampány veszélyeztetheti törvényes tevékenységüket és a megkülönböztető bánásmód lehetőségét is felveti.
A Velencei Bizottság véleményében azt javasolja a magyar hatóságoknak, hogy a törvénytervezet végleges elfogadását megelőzően folytassanak nyilvános konzultációt minden civil társadalmi szervezet bevonásával.

"Ha valakinek pénzt adnak, annak oka van. Nekünk pedig jogunk van tudni, hogy kik és miért adta azt a pénzt" - szajkózta az unalomig ismert tételmondatot a miniszterelnök, hozzátéve az elmaradhatatlant: a törvényt márpedig mindenkinek be kell tartani. Ezt azzal kapcsolatban mondta Orbán, hogy a TASZ és a Helsinki Bizottság polgári engedetlenségi akciót jelentett be, miután az Országgyűlés megszavazta a törvényt. A kormányfő hozzátette: "a magyar jogrendszerben ilyen nincsen", de ha mégis végrehajtják a bojkottot a civilek, abban az esetben a "jogkikényszerítés" nem a kormány dolga, hanem a hatóságoké. Szerinte a szabályozásnak pontosan ismert, leírt rendje van, senkit nem fog meglepetés érni.

Bojkottálja a civil törvényt a TASZ
Ezt a törvényt a TASZ véleménye szerint nem lett volna szabad elfogadni, mert a törvény jogsértő. A jogvédők szerint a jogsértés ellen úgy tudnak leghatékonyabban fellépni, ha nem tesznek eleget a törvénytelen előírásoknak. Hangsúlyozzák, ezzel senkinek a jogát és a transzparencia követelményét sem sértik meg, hiszen gazdálkodásuk már most is teljesen átlátható. A TASZ szerint a jogsértő törvény sérti a szólásszabadságot, az egyesülési szabadságot és megengedhetetlen módon különböztet meg egyes civil szervezeteket. A szervezet újfent hangsúlyozza, hogy nincs mit titkolnia: gazdálkodása és tevékenysége teljesen nyilvános, bárki évekre visszamenően megnézheti, kiknek, milyen összegű támogatásával, milyen programokon dolgoznak. 
A jogérvényesítési lehetőségek egy része csak akkor nyílik meg előttünk, ha nem teszünk eleget a jogsértő törvény előírásainak. Mivel egyetlen jogérvényesítési lehetőségről sem akarunk lemondani, a jogsértő törvény előírásait nem teljesítjük - jelentette ki Szabó Máté, a TASZ szakmai igazgatója. Tisztában vagyunk azzal, hogy eljárások indulhatnak velünk szemben. Mi ezektől nem ijedünk meg - ezt már Kapronczay Stefánia, a TASZ ügyvezető igazgatója mondta.
Szerző
2017.06.16 09:44
Frissítve: 2017.06.16 13:56

Független jelölt nyert a bihartordai és a kelevízi időközin

Publikálás dátuma
2018.09.23 20:51
Illusztráció
Fotó: Népszava/
Bihartordán Serdült János Csabát választották, Kelevíz polgármestere pedig ismét Balatincz Krisztina lett.
Három független jelölt közül Serdült János Csabát választották Bihartorda polgármesterévé a vasárnapi időközi voksoláson – közölte a helyi választási iroda vezetője az MTI-vel. Tóth Jánosné tájékoztatása szerint a Hajdú-Bihar megyei település 758 választásra jogosult polgára közül 409 adta le szavazatát, minden voks érvényes volt. A három jelölt közül Serdült János Csaba 325, Németi Ferenc 56, Guth Zoltán 28 szavazatot kapott. A Hajdú-Bihar megyei Bihartordán azért kellett polgármester-választást tartani, mert a települést vezető Módos Imre (Fidesz-KDNP) elhunyt. Ugyancsak vasárnap ismét Vargáné Balatincz Krisztinát (független) választották polgármesterré a somogyi Kelevíz községben, ahol a képviselő-testület tagjait is megválasztották a vasárnapi időközi voksoláson. Hajdu Szabina, a Mesztegnyői Közös Önkormányzati Hivatal jegyzője elmondta: a polgármester-választás győztese 118, míg szintén független vetélytársa, Vida János 64 érvényes szavazatot kapott. A tizenegy független képviselőjelöltből négyen szereztek mandátumot. A jegyző beszámolt arról is, hogy a Marcalihoz közeli, 339 lakosú Kelevíz 271 választópolgárából 182 járult az urna elé. Az időközi választásra azért volt szükség, mert a képviselő-testület idén június végén feloszlatta magát. A döntéshez a polgármester és a képviselők között kialakult feszültség, illetve az vezetett, hogy nem sikerült elfogadni Kelevíz zárszámadását.
2018.09.23 20:51
Frissítve: 2018.09.23 21:01

Eltemették a harmadik köztársaságot Nagy Imre szobránál

Publikálás dátuma
2018.09.23 20:01

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Beszélgetést és politikai performanszot szervezett az Eleven Emlékmű csoport Nagy Imre szobrának tervezett áthelyezése miatt vasárnap délután. A demonstráción folyadékot öntöttek a szobor előtti medencébe, amelynek ettől elfeketedett a vize. Ezután elhelyezték a "harmadik köztársaság koporsóját". A perfomanszt azzal zárták, hogy felhúztak egy molinót Nagy Imre szobra mögé, amely a Műcsarnokot ábrázolta fekete oszlopokkal. Az épület 1989-ben az egykori miniszterelnök újratemetésén is így volt látható és ezzel a háttérrel mondta el Orbán Viktor kormányfő is 29 évvel ezelőtti beszédét. A performansz alatt a szervezők egy olyan hangmontázst játszottak be, amelyben Orbán 1989. június 16-i beszédét illetve Beethoven Egmont-nyitányát keverték össze, visszafelé. A „hatodik koporsóban a mi következő húsz évünk fekszik…” mondat többször is hallatszott. A politikai performansz előtt beszélgetésen Donáth Anna, Hegedűs István, Eörsi László, Rainer M. János, ifj. Rajk László és Ungváry Rudolf azt elemezték: mi az üzenete Nagy Imre szobrának áthelyezésének, 29 évvel a volt miniszterelnök újratemetése után. Az eseményen részt vevő körülbelül 50 ember között Gréczy Zsolt, Ara-Kovács Attila és Vágó István a DK, valamint Kunhalmi Ágnes az MSZP politikusa is feltűnt.
Szerző
Témák
Nagy Imre
2018.09.23 20:01