Hiába tiltakoztak - Áder katonásan szignált

Publikálás dátuma
2017.06.17. 07:06
Hősök tere - Civil tüntetés április 12-én - Fotó: Népszava/Tóth Gergő
Az államfő "következetes": ahogyan korábban is aláírt már egyértelműen alkotmányellenes törvényeket, így ez a megbélyegző civiltörvény esetében sem okozott gondot a "jogállam őrének” - reagált a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ), miután Áder János tegnap aláírta a kedden elfogadott jogszabályt. 

Az államfő szerint nem befolyásolja a civiltörvény a 7,2 millió forintnál több külföldi támogatást kapó szervezetek tevékenységét, csupán további adminisztrációs kötelezettségük keletkezik. „A törvény elfogadását jelentős társadalmi vita előzte meg. Sajnálatos, hogy ennek során nemritkán olyan vélemények is napvilágot láttak, amelyek a tényeket figyelmen kívül hagyva nem segítették elő a józan tisztánlátást” – vélekedett Áder, aki szerint a magyar társadalom többsége tiszteli a tisztázó vitákban elhangzó érveket, de elutasítja a fölöslegesen megosztó, öncélú indulatkeltést.

A TASZ és a Helsinki Bizottság korábban már bejelentette, hogy nem tesznek eleget a „civilelhárító” törvény rendelkezésének, azaz polgári engedetlenségi akcióba kezdenek. Ez nem nyerte el Trócsányi László és Orbán Viktor tetszését, az igazságügyi miniszter például nem ismeri a polgári engedetlenséget, ahogyan szerinte a jog sem. Hasonlóan nyilatkozott szokásos pénteki rádióinterjújában a miniszterelnök is: „a magyar jogrendszerben polgári engedetlenség nincsen” - szögezte le Orbán.

„Annyiban igazuk van, hogy a polgári engedetlenség tulajdonképpen jogon kívüli eszköz. Viszont a hatalommal való együttműködés nyilvános megtagadásának akkor van értelme, amikor az állam tevékenysége vélhetően nem a közérdeket szolgálja, de a hagyományos eszközökkel ez ellen eredménnyel nem lehet fellépni” - jelentette ki lapunknak Magyar György. Az ügyvéd szerint a polgári engedetlenségnek akár kilencszázezer forint büntetés is lehet az ára, ami egy néhány tízmillióból, szerencsés esetben egy-két százmillióból gazdálkodó szervezetnek jelentős érvágás lehet. Az eredeti tervezet szerint itt vége is lenne a dolognak, mert az egyesületet kapásból törölték volna. A Velencei Bizottság javaslatai alapján ezt a lehetőséget azonban kivették a törvényből. Lett helyette egy gumiparagrafus: ha a szervezet a bírság kiszabása után sem tenne eleget a bejelentési kötelezettségének, az ügyész „az arányosság követelményének figyelembevételével jár el”. Azt viszont nem tudni, hogy ez a gyakorlatban mit takar. Miként azt sem, hogy a bíróság a tízezer és a kilencszázezer forint közé eső határon belül mekkora büntetést fog majd kiszabni. Egyelőre tehát teljes a bizonytalanság.

Az ügyész lehetőségei viszont korlátozottak. „A bíróság az ügyész keresete alapján feloszlatja az egyesületet, ha annak működése vagy tevékenysége” sérti az alaptörvényt, bűncselekményt valósíthat meg vagy mások jogainak is szabadságának sérelmével jár. A nyilatkozattétel megtagadása viszont egyik kategóriába sem fér bele – hangsúlyozta Magyar György. Erre hívta fel a figyelmet a TASZ is, hiszen szerintük a polgári engedetlenség bár egy jogi kötelezettség szándékos megszegése, nem azonos a jogsértés egyéb formáival. A polgári engedetlenségnek, szemben a kötelezettségek alóli kibújással, van morális és jogi alapja: az alkotmányos demokrácia elveire való hivatkozás. A civilszervezet Trócsányinak külön is üzent: az „Orbán Viktor és fideszes társai által végrehajtott 2007-es kordonbontás a Kossuth téren szintén a polgári engedetlenségek sorába illeszkedik. Úgy tűnik tehát, hogy azt a kormányt, amelynek Ön is a tagja, miniszter úr, egy polgári engedetlenkedő vezeti”.

Itt van a tettek ideje
Az eddigi nagyobb tavaszi tüntetéseket szervező csoportok közös tiltakozást tartanak vasárnap a Március 15. téren délután fél 6-tól. Itt van a tettek ideje. Felismertük, hogy egy önkényeskedő, antidemokratikus hatalom ellen kevéssé hatásosak a demokráciában bevett ellenállási formák. Újító módon kell cselekednünk és építkeznünk, mert tüntetni nem elég, sztrájkolni nem lehet, nem marad újság, ahova írhatnánk, és a civil segítő munkát külföldi ügynöki tevékenységnek bélyegzik - írták a meghívóban.



Szerző

Plakátháború köz- és lopott pénzből

Publikálás dátuma
2017.06.17. 07:03
Népszava fotó/Molnár Ádám
Ideges a Fidesz. A kormánypárt és Orbán Viktor mindent elkövet, hogy nyárra semmiképpen se maradjanak kint a hirdetőoszlopokon az őt, valamint nem hivatalos stratégiai főtanácsadóját, Habony Árpádot, Rogán Antal propagandaminisztert, illetve Mészáros Lőrinc felcsúti polgármestert tolvajnak ábrázoló jobbikos óriásplakátok.

 A kormányfő a keddi frakcióülésen még abban a reményben küldte szabadságra a Fidesz-képviselőket, hogy szerdán még megszavazzák a plakáthadjáratot ellehetetlenítő törvényüket. Most azonban mindannyiukat visszahívják, s rendkívüli parlamenti ülésen próbálják meg áterőltetni a kétharmados jogszabályt. Ez azért is sürgető, mert piaci információink szerint az óriásplakát-helyek jó részét egészen a választásokig lefoglalta a Simicska-érdekkör. Forrásaink szerint Orbánt igen érzékenyen érintették tolvajozó óriásplakátok, ráadásul a Fidesz most azzal kell szembesüljön, hogy a már-már habonyi egyszerűséggel megfogalmazott üzenet pont hátországát, a vidéki, iskolázatlan választókat riasztja el a kormánypárttól.

A szerdai sikertelen szavazás után Áder János köztársasági elnök visszaküldte a jogszabályt az Országgyűlésnek, lehetőséget adva egy rendkívüli ülés összehívására. A Fidesz-frakció lapzártánkig hivatalosan nem közölte, melyik napot kezdeményezi Kövér László házelnöknél, ám a Népszava úgy tudja, hogy jövő pénteken lehet a rendkívüli ülés. (A házszabály lehetőséget ad a házelnöknek, hogy a frakció által javasolt időponthoz képest legfeljebb nyolc nappal későbbre írja ki az ülést.) Mivel néhány szavazaton múlik a kétharmad, a Fidesz arra tesz kísérletet, hátha talál olyan ellenzéki honatyát, akit „meg tud győzni” a távolmaradásról. Forrásaink szerint Lázár János kancelláriaminiszter, Kósa Lajos frakcióvezető és Rogán Antal személyesen keresett fel ellenzéki képviselőket.

A nagyobb ellenzéki pártok eddig mind kijelentették: ott lesznek a rendkívüli ülésen és ismét leszavazzák a fideszes törvényt. A háború fő érintettje, a Jobbik sajtóosztálya közölte: „Ha kell, a Holdról is visszajönnek a képviselőink.” Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője sajtótájékoztatóján elmondta, arra kérte a frakció tagjait, úgy tervezzék a szabadságukat, hogy részt tudjanak venni a rendkívüli ülésen. Annál is inkább, mivel az MSZP saját törvényjavaslattal készül, amelyről ötpárti egyeztetést kezdeményez. Azt indítványozzák, hogy kampányidőszakon kívül csak piaci áron lehessen plakáthelyet vásárolni, a közpénzből való plakátolást pedig kampányidőszakban és azon kívül is megtiltanák. Az MSZP szerint ugyanis most közpénzből és "lopott pénzből" finanszírozott plakátháború zajlik az országban. Javaslatuk azt célozza, hogy közpénzből kampányidőszakban ne hirdethessen se a kormány, se az olyan álcivil alakulat, mint a Civil Összefogás Fóruma (CÖF).

„El kell menniük. Muszáj” - közölte Hadházy Ákos az LMP társelnöke, aki a Facebook-on is keresetlenül fogalmazott a Fidesz szándékairól: „Tudják, hogy ha veszítenek a választásokon, sokan börtönbe mennek közülük. Ezért kell az agymosás, és ezért kell mindenképp megakadályozni, hogy az ellenzék is elmondhassa a véleményét.” „Ott leszünk, nemmel szavazunk” - nyilatkozta érdeklődésünkre Gréczy Zsolt, a Demokratikus Koalíció (DK) szóvivője.

Már nem titkos a Jobbik-kampány

Péntek este közleményt juttatott el szerkesztőségünkbe a párt Újabb fideszes hazugságot cáfolunk, itt vannak a konkrét számadatok címmel

A Fidesz-KDNP politikusai és a kormány propagandasajtója orbitális hazugságokat állítanak a Jobbik óriásplakát-kampányáról. Akkor is hazudnak, amikor azzal vádolnak minket, hogy 2,5 milliárd forintba került volna eddig a közterületi kampányunk. Bizonyára a kormány a saját, közpénzmilliárdokat pazarló reklámkampányainak költségeiből indulnak ki, amelyeket magasan a piaci ár felett számláztatnak le a Fideszhez közel álló médiacégekkel azért, hogy a kormánypropagandát hirdető cégeket az adófizetők pénzén megtámogassák, mivel azok a piacról aligha tudnának megélni.

A Jobbik a honlapján eddig is nyilvánosságra hozta, hogy április és május hónapban mennyi plakáthelyet bérelt, és a mai napon a korábbi ígéret szerint a júniusi adatsor végleges számait is frissítettük.

Emellett ezennel hivatalosan nyilvánosságra hozzuk, hogy április hónapra vonatkozóan 27 359 917 forintba, május hónapra vonatkozóan pedig 26 797 472 forintba került a közterületi kampányunk. Ezekben a számokban természetesen még nincsenek benne a rongálás miatti költségek: sérült eszközök, csereplakátok és az újraragasztás költségei. Ezeknek az előreláthatólag több milliós költségeknek az összesítése még folyamatban van.

A párt a  közlemény végén felszólította a Fidesz-KDNP-t, hogy válaszoljon végre a sajtó kérdéseire arról, hogy a 2010-es és a 2014-es országgyűlési választási kampányban mennyi plakáthelyet és milyen összköltséggel béreltek. 

Cz.G.

Frissítve: 2017.06.17. 12:44

Szociális lakhatás - Botka országossá terjesztené

Publikálás dátuma
2017.06.17. 07:02
Fotó: Szegedma.hu
A piaci ár harmadáért bérelhetik majd otthonaikat azok a szegedi családok, amelyek sikeresen pályáznak a város bérlakás programjának következő csomagjában szereplő 30 lakás valamelyikére. Botka László szocialista polgármester tegnap felkereste a megújuló garzonházat. Szeged tavaly indított programot a több mint 600 üresen álló, de lelakott ingatlan hasznosítására és egyben a legkevesebb pénzből élők lakhatási gondjainak enyhítésére. A csongrádi megyeszékhely többnyire panelházakban található, kihasználatlan lakásai közül 2016-ban 204 ingatlanba költözhettek be új lakók, az idén 220 lakást adnak át.

A szegedi IKV Ingatlankezelő és Vagyongazdálkodó Zrt. újítja fel a lakásokat, amihez a fedezetet az önkormányzati tulajdonú üzlethelyiségek bérleti díjából teremtik elő. A város az idén félmilliárd forintot fordít a szociális lakásokra, az összeg kétharmadát a város, harmadát az IKV adja. A felújítás tényleg teljes, hiszen általában cserélni kell a burkolatokat, az ajtókat és ablakokat, vezetékeket, a konyhát és fürdőszobát gyakorlatilag újra kell építeni. A lakásokra átlagosan 3 millió forintot kell költeni.

Az MSZP miniszterelnök-jelöltje a szegedi bérlakás programot mintaként kínálja a többi önkormányzat számára, hiszen a megfizethető árú otthonok hiánya az egyik legfeszítőbb szociális gondja a településeknek. Botka László elmondta, többször kezdeményezte már a kormánynál, hogy a költségvetés támogassa a településeket, hogy ezeket a lakásokat fel tudják újítani. Azt ígérte, ha a szocialista párt kormányra kerül, átfogó önkormányzati bérlakás programot indítanak, mert nagyon sok rászoruló család van az országban, aki csak így tud lakáshoz jutni.

Szegeden ma már folyamatos a pályáztatás a bérbeadásra. A májusban elkészült 30 lakásra több mint 150 család jelentkezett. Az pályázhat, aki 5 éve él a városban és folyamatosan dolgozik, le tud tenni az asztalra legalább 270 ezer forintos óvadékot, amit kiköltözéskor visszakap, és a család egy főre jutó jövedelme nem haladja meg a minimálbér összegét. A városban felszabaduló szolgálati lakásokat is be akarják vonni a szociális célra hasznosítható körbe.

Az MSZP-s szegedi bérlakás programhoz hasonló működik a főváros szintén szocialista vezetésű XIII. kerületében és a Párbeszéd által irányított Zuglóban is. Egyéni akciókat kistelepüléseken is szerveznek, de átfogó, országos bérlakás program nincs. A nemzetgazdasági tárca az ezzel kapcsolatos kérdésekre mindig azt a választ adja, hogy országos bérlakás program indítása nincs napirenden, a kormány az ingatlanszerzést támogatja, mert a „magyar emberek a sajátjukban szeretnek élni”.

Százezrek várnák a bérlakásokat
A KSH lakásfelmérése szerint 560 ezer ingatlan áll üresen az országban. A Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület szerint ezek egy részét is be lehetne vonni a szociális lakások közé, mert mára nagyon kevés, mindössze 119 ezer szociális bérlakás maradt az országban, ennek 70 százaléka Budapesten és a megyei városokban található. A Városkutatás Kft. munkatársai 300 ezer igénylővel számolnak. A felmérések szerint az önkormányzati tulajdonú ingatlanok 13 százaléka olyan rossz állapotban van, hogy csak elbontani érdemes, 21 százalékuk a szegedihez hasonlóan teljes felújításra szorul, míg 38 százalékukban csak kisebb munkát kellene elvégezni. Lépni kell, mert az áhított munkaerő csak akkor mozdul, ha először kap egy szobát a munkásszállón, majd ha beválik, akkor hozhatja a családját is.