Az államfő szerint nem befolyásolja a civiltörvény a 7,2 millió forintnál több külföldi támogatást kapó szervezetek tevékenységét, csupán további adminisztrációs kötelezettségük keletkezik. „A törvény elfogadását jelentős társadalmi vita előzte meg. Sajnálatos, hogy ennek során nemritkán olyan vélemények is napvilágot láttak, amelyek a tényeket figyelmen kívül hagyva nem segítették elő a józan tisztánlátást” – vélekedett Áder, aki szerint a magyar társadalom többsége tiszteli a tisztázó vitákban elhangzó érveket, de elutasítja a fölöslegesen megosztó, öncélú indulatkeltést.
A TASZ és a Helsinki Bizottság korábban már bejelentette, hogy nem tesznek eleget a „civilelhárító” törvény rendelkezésének, azaz polgári engedetlenségi akcióba kezdenek. Ez nem nyerte el Trócsányi László és Orbán Viktor tetszését, az igazságügyi miniszter például nem ismeri a polgári engedetlenséget, ahogyan szerinte a jog sem. Hasonlóan nyilatkozott szokásos pénteki rádióinterjújában a miniszterelnök is: „a magyar jogrendszerben polgári engedetlenség nincsen” - szögezte le Orbán.
„Annyiban igazuk van, hogy a polgári engedetlenség tulajdonképpen jogon kívüli eszköz. Viszont a hatalommal való együttműködés nyilvános megtagadásának akkor van értelme, amikor az állam tevékenysége vélhetően nem a közérdeket szolgálja, de a hagyományos eszközökkel ez ellen eredménnyel nem lehet fellépni” - jelentette ki lapunknak Magyar György. Az ügyvéd szerint a polgári engedetlenségnek akár kilencszázezer forint büntetés is lehet az ára, ami egy néhány tízmillióból, szerencsés esetben egy-két százmillióból gazdálkodó szervezetnek jelentős érvágás lehet. Az eredeti tervezet szerint itt vége is lenne a dolognak, mert az egyesületet kapásból törölték volna. A Velencei Bizottság javaslatai alapján ezt a lehetőséget azonban kivették a törvényből. Lett helyette egy gumiparagrafus: ha a szervezet a bírság kiszabása után sem tenne eleget a bejelentési kötelezettségének, az ügyész „az arányosság követelményének figyelembevételével jár el”. Azt viszont nem tudni, hogy ez a gyakorlatban mit takar. Miként azt sem, hogy a bíróság a tízezer és a kilencszázezer forint közé eső határon belül mekkora büntetést fog majd kiszabni. Egyelőre tehát teljes a bizonytalanság.
Az ügyész lehetőségei viszont korlátozottak. „A bíróság az ügyész keresete alapján feloszlatja az egyesületet, ha annak működése vagy tevékenysége” sérti az alaptörvényt, bűncselekményt valósíthat meg vagy mások jogainak is szabadságának sérelmével jár. A nyilatkozattétel megtagadása viszont egyik kategóriába sem fér bele – hangsúlyozta Magyar György. Erre hívta fel a figyelmet a TASZ is, hiszen szerintük a polgári engedetlenség bár egy jogi kötelezettség szándékos megszegése, nem azonos a jogsértés egyéb formáival. A polgári engedetlenségnek, szemben a kötelezettségek alóli kibújással, van morális és jogi alapja: az alkotmányos demokrácia elveire való hivatkozás. A civilszervezet Trócsányinak külön is üzent: az „Orbán Viktor és fideszes társai által végrehajtott 2007-es kordonbontás a Kossuth téren szintén a polgári engedetlenségek sorába illeszkedik. Úgy tűnik tehát, hogy azt a kormányt, amelynek Ön is a tagja, miniszter úr, egy polgári engedetlenkedő vezeti”.
