Túlárazott közbeszerzéseket vizsgálnak Újpalotán

Publikálás dátuma
2017.06.16 16:53
Népszava fotó/Tóth Gergő
Fotó: /
Sorozatosan megszegte a XV. kerület gazdálkodó szervezete a képviselő-testület döntését és a közbeszerzési törvényt az egyik óvodafelújítás megrendelése során. Nem az önkormányzati vagyon javára – ez derül ki a lapunk birtokába került jelentésből.

A XV. kerületi Mosolykert óvoda felújítása pontos képet rajzol arról, hogyan lehet a közösség érdekeivel szemben elindítani egy beruházást. Az óvoda teljes körű felújításáról 2016. decemberben döntött a kerületi képviselő-testület. Azt gondolták, jó időben, így minél előbb kezdhetik a munkát. Fél évvel később még mindig nem tartanak ott, május 30-án a közbeszerzési eljárás sem fejeződött be. Bizonytalan ideig nem is fog, miután Lamperth Mónika jegyző belső ellenőrzést rendelt el a kerületi közbeszerzésekkel is foglalkozó Gazdasági Működtető Központnál.

A GMK vezetője négy gazdasági szereplőt kért fel a becsült költség megítélésére, ketten a rendelkezésre álló forrás alatti értéket, egy annál magasabbat jelölt meg. Erről március 3-án kiadtak egy tájékoztatót, amit március 16-án érthetetlen okból visszavontak. Ezt követően április 6-án kiírták a közbeszerzést, amivel elég komoly baj volt, mivel nem a képviselő-testület által meghatározott műszaki tartalom szerint tették. Információink szerint ugyanakkora összegért kevesebbet kért volna a kivitelezőtől a GMK. A közgazdasági főosztály vezetője szerint, aki erről tájékoztatta a jegyzőt, a piaci mozgások sem indokolták, hogy december után pár hónappal ennyivel dráguljanak az építőipari szolgáltatások.

Az önkormányzat számára előnytelen körülmények sora azzal folytatódott, hogy az ajánlattételi határidő után még több fordulóban tárgyaltak a jelentkezőkkel. Annak ellenére, hogy az eljárás típusa csak egy tárgyalási fordulót szabott a végleges ajánlattételt megelőzően, de azt is az ajánlattételi határidő letelte előtt. További tárgyalásokra azt követően – törvény szerint – nem lett volna mód. Ez azonban nem zavarta sem a kiírót, sem a jelentkezőket, akik azt a rendelkezést se tartották be, hogy 60 napig nem változtathatnak eredeti vállalásukon. A tárgyalások során elrendezték a problémás részeket, módosították a műszaki tartalmat és az ajánlatokat . A GMK új ajánlattételi határidőt szabott, április 27-e helyett május 11-ét, ami a hivatal álláspontja szerint törvénytelen volt –, ahogy a módosítások is.

A túlárazás, a hazai építőipari közbeszerzések egyik kortünete, a Mosolykert óvodát sem kerülte el. A vizsgálat szerint a megdrágult ajánlatok arra utalnak, az ajánlattevők tisztességtelen piaci verseny érdekében összehangolták munkájukat és háttér megállapodást kötöttek. Azaz kartellben nyomták fel a kiviteli áraikat. Mivel az egész eljárás tisztaságága sérült, a tendert vagy vissza kellett volna vonni vagy eredménytelennek nyilvánítani – állapította meg az ügyosztály. Ezen túl a Gazdasági Verseny Hivatalt is értesíteni kellett volna kartellezés gyanújával, amire szintén nem került sor.

A XV. kerületi jegyző a soron kívüli vizsgálaton kívül javasolta Hajdu László (DK) polgármesternek, hogy vonja felelősségre a központ vezetőjét. A vizsgálat hasonló jogszabálysértéseket tapasztalt a Micimackó óvoda és a Nádastó parkban működő bölcsőde felújítására vonatkozó közbeszerzésekben is. A GMK, amelynek idén januárban cserélték le a vezetőjét, ezeket is úgy intézte, hogy tetszése szerint emelt át, vont össze egymástól elkülönülten rendelkezésre álló forrásokat, átírva ezzel a képviselő-testület döntését.

A XV. kerületben bár a DK adja a polgármestert, az irányítás a Fidesz kezében van. Az önkormányzati cégek vezetőit a kormánypártiak delegálják, azok felügyelő bizottságában is többséget alkotnak. Ugyanez ez a helyzet a képviselő-testület bizottságaiban. Hajdu László lapunknak azt mondta, bizalma töretlen Lamperth iránt, akit a Fidesz lemondásra szólított fel. A polgármester a a Fidesz támadását annak tudja be, hogy ebben a kerületben szembesülniük kellett azzal, nem tehetnek meg mindent. A jegyző itt el fogja végezni a munkáját, fel fogja tárni a törvénysértéseket – szögezte le a Népszavának Hajdu.

A polgármester a jegyző leváltási kísérletére pénteken közleményében is reagált, amelyben úgy fogalmazott, meglepve és értetlenül figyeli a kerület néhány politikai szereplőjének nemtelen, erőszakos és zsaroló politikai támadásait. Kiállva Lamperth mellett megerősítette: a jegyző a törvényi előírásoknak és a hivatal szabályzatának megfelelően, szigorú következetességgel látja el a feladatköréhez tartozó teendőket. Ezzel garantált az önkormányzat és a képviselő-testület munkájának magas színvonalú törvényességi felügyelete. Hajdu László jelentette be: a kerület zavartalan és problémamentes működése érdekében a mai nappal Németh Angéla alpolgármester asszonyt bízom meg általános helyettesítésemmel. Nekünk, a kerület választóinak bizalmát elnyert politikusoknak nem lehet más szempontunk, mint az itt élők következetes és felelősségteljes képviselete. Ha a most éppen politikai lövészárkokba húzódott szereplők is így gondolják, akkor nyári szabadságom után állok rendelkezésükre, hogy megbeszéljük jövőbeni közös teendőinket. Amíg viszont a jelenlegi rossz helyzeten egyesek nem változtatnak, mai intézkedéseim érvényben maradnak." - nyomatékosította elhatározását Hajdu László.

2017.06.16 16:53

A kormány nem tárgyal: országos demonstrációt hirdettek a szakszervezetek

Publikálás dátuma
2019.01.19 07:00

Fotó: Népszava/ Vajda József
A kormány nem tárgyal az érdekképviseletek négypontos követeléséről, ezért a szakszervezetek szombaton országszerte demonstrációkat szerveznek a rabszolgatörvényként ismertté vált jogszabály visszavonása érdekében, a munkavállalók növekvő kiszolgáltatottsága ellen, valamint a méltányos munkafeltételekért és bérekért. Budapest mellett huszonkilenc városban – Ajka, Berettyóújfalu, Békéscsaba, Debrecen, Eger, Érd, Fehérgyarmat, Gödöllő, Gyöngyös, Győr, Hajdúdorog, Kaposvár, Kecskemét, Miskolc, Monor, Nagykanizsa, Nyíregyháza, Orosháza, Pécs, Salgótarján, Siófok, Sopron, Szekszárd, Szolnok, Szombathely, Tamási, Tatabánya, Veszprém, Zalaegerszeg – lesznek tiltakozások és forgalomlassító útlezárások. Többségüket az Országos Sztrájkelőkészítő és Demonstrációszervező Bizottság (OSZDB) indította el, de csatlakoztak az ellenzéki pártok és civil szervezetek is. Az OSZDB-t tavaly decemberben alakította meg 15 érdekképviselet, valamint szakszervezeti szövetség. Az országosan is ismert politikusok Tatabányán mondanak majd beszédet: a szocialista Kunhalmi Ágnes, a párbeszédes Szabó Tímea, a DK-s Vadai Ágnes, a jobbikos Varga-Damm Andrea és az LMP-s Demeter Márta mellett felszólal majd Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség és Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete vezetője is.
A fővárosban a Budapest Blokád címmel meghirdetett demonstráció résztvevői a Blaha Lujza tér mellett az Oktogonon, a Hősök terén és a Szabadság híd budai hídfőjénél gyülekeznek, majd a Clark Ádám térre vonulnak. Déltől Újpesten, valamint a XVIII. kerületben is lesz félpályás útlezárás, s ugyancsak 12 órától ételosztással egybekötött tüntetést szerveztek a Gundel Étterem elé.
Délután egy órától a Blaha Lujza téren kezdődik tüntetés és forgalomlassítás. Utóbbival kapcsolatban a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) megjegyezte, a rendőrség csak kivételes esetekben léphet fel az ilyen útblokádok ellen. A civil szervezet szerint ugyanis a forgalomlassító útlezárás jogszerű eszköz, a tüntetés helyszínének megválasztása pedig része a gyülekezési szabadságnak. A rendőrség ugyan közbeléphet, ha a demonstráció mások jogainak aránytalan korlátozásával jár, ám a bírói gyakorlat alapján ez nem érvényes, ha a rendezvény csak lassítja vagy eltereli a forgalmat. A külföldön élő magyarok szintén tiltakoznak majd: Amszterdamban, Bernben, Oslóban, Hágában, Londonban, Swansea-ben, Stuttgartban, Dublinban, Münchenben, Bécsben, Hamburgban és Berlinben is demonstrációkat szerveztek a hét végére. 
2019.01.19 07:00
Frissítve: 2019.01.19 07:00

Nem változott semmi: újabb milliárdokkal nőtt a kórházak adóssága

Publikálás dátuma
2019.01.19 06:30
Az 55 milliárd forintnak csak a felét fordították a tartozásokra, a többi a jobban gazdálkodó és jól gyógyító kórházakhoz került
Fotó: / Németh András Péter
Már decemberben is újabb három milliárd forinttal nőtt a kórházak adóssága, pedig ez volt az a hónap, amikor 55 milliárdnyi kormányzati segélyt kaptak az intézmények.
Bár tavaly elég lehetett volna a súlyos eladósodás fölszámolásához az 55 milliárdos kormányzati segély, ám a tárca úgy döntött, a pénz egy részét más elvek szerint osztja szét. Így már decemberben sokasodtak a kórházak kifizetetlen számlái, januárra pedig 15 milliárdnyi lejárt tartozásuk lett. Csak az év utolsó hónapjában újabb 3 milliárddal nőtt a szektor eladósodása. - Nincs ezen mit csodálkozni, hiszen nem változtak azok a körülmények, amelyek az eladósodást okozzák – mondta lapunknak Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász, aki hozzátette: az orvos és az ápolóhiány már olyan méreteket öltött, hogy ez önmagában növeli a költségeket. - A kórházak egymástól lopkodják az embereket. Az alulfinanszírozott rendszerben pedig nincs is erre forrás. Mint ahogyan az is nyilvánvaló, hogy a meglévő kapacitás fenntarthatatlan ennyi emberrel, ami van. A jelenlegi helyzet egyértelműen beavatkozásért kiállt – mondta. Lapunknak az egyik nagy intézményvezető saját adósságkrízisét azzal magyarázta, hogy a kórháza havi bevételének nyolcvan százalékát a bérekre költi. A maradék húsz százalékból pedig képtelen a működtetés egyéb feltételeit (az energia, a gyógyítási anyagok, a javítások fedezetét) biztosítani. S hiába kapott most az év végi konszolidációból viszonylag komolyabb összeget, decemberben a kifizetetlen számlái csak szaporodtak. A szokásos bérköltségeket srófolta, hogy az utolsó negyedév túlóráit is most kellett kifizetni. S ha ez nem lenne elég, ő éppen azon peches kórházi vezetők közé tartozik, akiknél több olyan szakma is működik, amelyek gyakorlásáért kevesebbet fizet a biztosító, mint amennyibe az kerül. Így ezek eleve csak veszteséget termelhetnek az intézménynek. További „pénzrablója” kasszájának, hogy jó ideje már csak extra áron tud orvost, ápolót alkalmazni, műtéti teamet biztosítani. Hozzátette: tíz éve nem igazították meg az egy esetre jutó általános díjakat, miközben az egyéb költségek, áram és egyéb szolgáltatások ára nő. A tárca a kórházak kifizetetlen számláinak rendezésére jóváhagyott 55 milliárdos konszolidációs összegnek csak alig több mint felét fordította közvetlenül a tartozásokra. A többit, mintegy 24 milliárd forintot azok között osztották szét, ahol tavaly óta bizonyíthatóan tettek az eladósodás elkerüléséért, és ügyeltek arra, hogy jó minőségben gyógyítsanak. Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára szerint ez az elosztás eredményezte azt a furcsa helyzetet, hogy a leginkább eladósodottaknak milliárdos tartozásuk maradt (Bajcsy, Honvédkórház, Péterfy), míg például a nullszaldós Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Központi Kórház és Egyetemi Oktatókórház hirtelen 1,7 milliárdnyi extra összeghez jutott. A négy orvosi egyetemből hármat összességében két milliárddal jutalmaztak, és a tartozás nélkül működő Semmelweis Egyetemnek is jutott 1,1 milliárd. Rásky László megjegyezte: az ő becslésük szerint az 55 milliárdból tíz biztosan nem a számlákra ment el. Bár Kásler Miklós és tárcája a nyáron soha nem látott felhatalmazást kapott, hogy akár erőteljes rendszer-átalakításba fogjon, eddig túl sok eredményt nem sikerült fölmutatni. A kórházak eladósodásának problémája is megmaradt. Pedig minden biztatóan indult, amikor az új kormány megalakult – emlékeztette regnáló vezetőtársait Rácz Jenő, korábbi egészségügyi miniszter, a Magyar Kórházszövetség volt elnöke a minapi Önkormányzati Egészségügyi Napok téli szimpóziumán. Mint mondta: Kásler Miklós és Nagy Anikó személyében nagy tapasztalatú, kiváló szakemberek kerültek az ágazat élére. A miniszter tervei jól kiegészültek a Magyar Orvosi Kamara hat pontjával, valamint a Magyar Nemzeti Bank egészségügyre vonatkozó 22 pontos javaslatcsomagja is jó üzenet volt a pénzügyi szférától. Mindezek után derült égből villámcsapásként érkezett az Állami Számvevőszék elnökének nyári nyilatkozata, amellyel megbélyegezte a kórházak gazdálkodását. S ahelyett hogy visszavonta volna a szavait, tetézte is azokat, és az egészségügy ősbűnének nevezte, hogy az egyes intézmények többet költenek, mint amennyi a rendelkezésükre áll. Pár hónap múlva ismét lecserélődött az egészségügyi vezetés, és a konszolidáció helyett megint csak adósságrendezésre futotta.
Szerző
2019.01.19 06:30
Frissítve: 2019.01.19 06:30