Az Európában legmagasabb, 27 százalékos magyarországi adókulcsokon ímmel-ámmal csökkent a kormány, néhány alapvető élelmiszernél már megtették ezt, az internetét a jövő évtől tervezik. Ugyanakkor szakértők szerint az olyan esetekben, amikor a költségvetésnek előre nem tervezett módon pluszbevétele származott, annak felhasználása ad hoc történt. Erre legutóbb 2016 év végén akadt példa, amikor a vártnál nagyobbak lettek az adóbevételek, és az államháztartás GDP arányos hiánya is a tervezettnél jobban alakult, ám az így keletkezett, mintegy 800 milliárd forintos többletet nem a forgalmi adókulcs csökkentésére használta fel a kormány, hanem ellenőrizetlen módon szétosztogatta különböző, a gazdaság bővülése szempontjából nem fontos célokra.
Mérhetővé kell tenni, hogy a közkiadásokmelérik-e közhasznú céljaikat
A 2018-as költségvetéssel kapcsolatban az ÁSZ elnöke elmondta: jövőre folytatódnak a gazdaság fehérítését szolgáló intézkedések. Ezt a célt szolgálja a NAV Stratégiai Megújulás Program, amelynek első intézkedései 2018-ban járulnak hozzá a költségvetés bevételeinek növeléséhez. Ide tartozik a jövőre tervezett online számlázási rendszer bevezetése, amely főként az áfa-bevételek növekedését érinti pozitívan - mondta az ÁSZ elnöke. Az anyagi alapok adottak a kormány terveinek megvalósításához a többéves adócsökkentés tekintetében – szögezte le Domokos László, aki hozzáfűzte: A költségvetés kiadási oldalán jelentős átalakításokra lenne még szükség, többek között mérhetővé kell tenni, hogy a közkiadások elérik-e közhasznú céljukat, illetve mennyire közelítik meg az előre meghatározott célt.
Hasonló gondolatokat fogalmazott meg tegnap Banai Péter Benő nemzetgazdasági államtitkár, aki a köztévében kifejtette: "A magyar gazdaság bővülése miatt keletkezett többlet jövedelmeket az állam részben adócsökkentésre tudja fordítani.." A mérséklődő kulcsok mellett az adózók számának és az adózói jövedelmek növekedésének köszönhetően a központi költségvetés bevétele várhatóan nem csökken majd - tette hozzá.