Tüntettek a civilek - Ismét lóvá tette a Fidesz Brüsszelt

Ismét demonstráltak a civilek a civilekért, ám a kormány nemcsak őket, mást sem hall meg. Annyira fogadta például meg a legrangosabb nemzetközi jogi testület véleményét, mint egy átlag nemzeti konzultálóét. Semennyire.

Miközben vasárnap este ismét tüntettek, ezúttal több százan rendhagyó módon, egy találkozó keretein belül a civileket vegzáló, valamint a Közép-európai Egyetemet (CEU) ellehetetlenítő jogszabály miatt, a hét végén az is kiderült: ismét lóvá tette a Fidesz a nemzetközi partnereit. Orbán Viktor immáron megszokott, tárgyalókészségét hangoztató ígéretei után a fideszes többség múlt kedden úgy szavazta meg a civiltörvényt is, hogy valójában nem vették érdemben figyelembe az Európa Tanács (ET) kéréseit. A 49 tagállamot tömörítő szövetség parlamenti közgyűlése még áprilisban kérte Orbánékat, hogy a külföldről is támogatott hazai civileket orosz-izraeli mintára megbélyegző törvényjavaslatukkal várja meg a tanács alkotmányjogi testülete, a Velencei Bizottság végleges állásfoglalását. Emellett felszólították a kormányt arra is, hogy kezdjen párbeszédet a civilekkel (illetve a lex CEU kapcsán a Közép-európai Egyetemmel is).

Ignatieff kiállt Soros mellett

Már tárgyal a magyar kormányzat a New York-i kormányzóhivatallal - írta a CEU rektora, Michael Ignatieff a Project Syndicate-en, populizmus és az oktatási szabadságról közzétett írásában. Ignatieff hangsúlyozta: eddig azért tudott szabadon működni a CEU, mert magántőkéből, Soros György adományaiból működött, aki tiszteletben tartotta az akadémiai szabadságot szemben a magyar kormánnyal. Ignattieff leszögezi: senki sem tett többet Magyarországért, mint Soros és senkit nem gyaláztak még igazságtalanabbul, mint őt.

A magyar igazságügyminiszter Trócsányi László akkor azt közölte: a kabinet „tudomásul vette” a Velencei Bizottság vizsgálatát. Később Kósa Lajos Fidesz-frakcióvezető már csak azt ígérte, hogy a zárószavazással megvárják a Bizottság előzetes véleményét. Csakhogy hiába tette közzé a bizottság az előzetes állásfoglalását, abból a kormány mindössze tessék-lássék vett át néhány, teljesen jelentéktelen pontot.

A civil törvényt előterjesztőként is jegyző fideszes Gulyás Gergely szerint a Velencei Bizottság megállapításai „jórészt technikai észrevételek” voltak, amelyek ugyanakkor „nem veszélyeztetik a törvény célját”. Azonban csöppet sem ez derül ki a most nyilvánosságra hozott előzetes állásfoglalásból: a testület szerint ugyanis problémás volt, hogy kormány nem egyeztetett az érintettekkel, túlzónak találja, hogy egy nagyobb külföldi támogatás után három évig minősül a civil szervezet „külföldi finanszírozásúnak”, ahogyan aggályokat fogalmaztak meg amiatt is, hogy a szervezetek minden kiadványán fel kell tüntetni ezt a minősítést. A fideszes többség csak annyit engedett, így az uniós támogatások nem számítanak „külföldi támogatásnak” - ami mellesleg az ilyen-olyan EU-támogatásból is élő kormányközeli szervezetek érdeke is volt –, illetve a szankciók közül kikerült a civil szervezet törlésének a lehetősége.

A törvény ilyetén keddi elfogadása után a Velencei Bizottság pénteken jelezte is: változatlanul aggályos a magyar civil törvény, így továbbra is megbélyegző, hogy a civil szervezet minden kiadványán fel kell tüntetni a „külföldi finanszírozást”, ugyanakkor az is jogbizonytalanságot eredményez, hogy a törvény nem vonatkozik nemzeti kisebbségi, sport- és vallási szervezetekre, ami hiteltelenné teszi azt a kormányzati érvet, hogy a törvény az átláthatóságot szolgálja. Bár a Bizottság várhatóan csak hétfőn teszi közzé a végleges álláspontját, ám a pénteki, előzetes állásfoglalásában már jelezte: az elfogadott módosítások kevesek, a civil törvény aránytalan és szükségtelen beavatkozást jelent a szólásszabadságba továbbá az egyesüléshez és a magánélethez való jog érvényesülésébe.

Jönnek a CEU miatt is

A hónap folyamán Magyarországra jön a Velencei Bizottság küldöttsége és a Közép-európai Egyetem (CEU) képviselőivel, nem kormányzati szervekkel és kormánytisztviselőkkel is tárgyal a „lex CEU” néven elhíresült felsőoktatási törvényről, majd ezt követően alakítja ki a véleményét a jogszabályról. Kérdés, hogy mit tud elérni a testület az immáron időszűkében lévő CEU ügyében. Mint arról írtunk, a CEU lényegében versenyt fut az idővel: két hónapja van hátra, hogy megfeleljen a törvény előírásainak, köztük államközi szerződést kellene tető alá hozni az amerikai szövetségi kormányzattal, ami valószínűtlen. Ugyanakkor augusztus-szeptember során el kellene kezdenie felkészülni a következő tanévre is. Az MSZP továbbra is az intézményt ellehetetlenítő jogszabály eltörlését szorgalmazza. Hiller István az ellenzéki párt választmányi elnöke szombaton azt ígérte: a Botka-kormány egyik első intézkedése a lex CEU eltörlése lesz.