Folytatódik a sörháború

A lex Heineken kiötlői a hazai kis sörfőzdéket és Matolcsy unokaöccsének üzemét kívánják helyzetbe hozni.

A lex Heinekenként elhíresült törvénytervezet nemcsak a holland sörgyár termékeinek hazai piaci pozíciói ellen irányult, hanem egy, a multinacionális cégek elleni fellépés része volt, a nemzetinek mondott cégek érdekeinek védelmében.

3 multi piacát nyirbálnák meg a "haveri" kis sörfőzdék helyzetbe hozásáért

Ebben az esetben egyrészt a kis sörfőzdéket és az azóta Matolcsy György unokaöccseinek, Szemerey Tamásnak és fivérének birtokába került pécsi Pécsi Sörfőzde pozíciójának erősítésére tett kísérletet a Heineken mellett a Dreher és a Borsodi sör ellenében. Eközben más élelmiszeripari termékekre, a Millky Way csokoládára és a San Benedetto ásványvízre, valamint a Converse cipőkre is vonatkoztatni kívánták az önkényuralmi jelvénynek tartott vörös csillag használata elleni fellépést.

Márciusban Lázár János kancelláriaminiszter és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes által benyújtott törvénytervezetben foglaltak elfogadása elé nem gördít akadályt az Európai Bizottság, amelytől állásfoglalást kért a magyar Országgyűlés. Ez a döntés itthon és külföldön egyaránt meglepetést keltett: a hazai ellenzék szinte biztos volt abban, hogy az EB diszkriminatívnak tartja majd a törvényjavaslatnak azt a passzusát, amely arra hivatkozva tiltaná meg a vörös csillag használatát a különböző termékeken, hogy az önkényuralmi jelkép. A minisztereknek az sem tetszett, hogy a Heineken sörgyár Romániában termékvitába bonyolódott az ottani Igazi Csíki Sör nevű sör miatt. (Azóta a két sörös cég között megegyezés született, és a Csíki Sör használhatja nevét.) A vörös csillag a kommunizmus térnyerése előtt a sörfőzés általánosan elismert szimbóluma volt – igaz viszont, hogy maga a Heineken sem használta a logót az ötvenes évektől kezdve évtizedeken át - mondta az ügyre rálátó forrásunk.

Az Orbán-kormányt 2014-ben még nem zavarta a Heineken logója, hiszen ebben az esztendőben stratégiai együttműködési szándéknyilatkozatot írt alá a holland céggel. Erről 2015-ben Szíjjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter azt mondta, hogy a sörgyár élen jár Magyarországon az innovációban, mert nemcsak új termékeket vezet be a piacra, hanem erősíti gazdasági és munkahelyteremtő szerepét is.

Bármely gazdasági szereplő, amelyik megsérti a jogszabályokat, ugyanolyan szankcióval számolhat

Lázár János azt mondja: a kormány tudomásul veszi az EB véleményét, hogy nem diszkriminálhat, így bármely gazdasági szereplő, amelyik megsérti a jogszabályokat, ugyanolyan szankcióval számolhat majd. Forrásunk szerint hasonló fellépést, mint milyent a magyar kormány tett, más országok is elkövetnek. A küzdelem végeredményben és általában is a multinacionális cégek térnyerése ellen folyik a helyi vállalkozások érdekében. Lázár Jánosék most "elmentek a falig" ebben a küzdelemben. A holland kormány is részletes jogi véleményt adott arról, hogy miért nem támogatja a Heineken terméklogójának levételét. Ennek ugyan 3 hónapos halasztó hatálya van a törvény elfogadására, de az Országgyűlés rendes ülésszaka amúgy is csak ősszel kezdődik.