Lemondott a Vatikán főrevizora

Olasz sajtóértesülések szerint a pápai állam pénzügyi hivatalai közötti ellentétek vezettek Libero Milone főrevizor hirtelen távozásához, ami tovább nehezíti a Ferenc pápa indította gazdasági-pénzügyi reformok megvalósítását.

A Corriere della Sera napilap szerdai cikke szerint Libero Milone "közös megegyezéssel" távozott: Ferenc pápa kérésére hagyta ott tisztségét három évvel mandátuma lejárta előtt.

A 68 éves olasz pénzügyi szakértőt a katolikus egyházfő 2015 májusában nevezte ki Vatikánváros általános revizorának. Feladata a Vatikán teljes mérlegügyi helyzetének átvizsgálása volt a pápai állam összes hivatalának és intézményének számláival. Kinevezése öt évre szólt.

Az Il Fatto Quotidiano értesülései szerint lemondása előtt Libero Milonét a vatikáni csendőrség hallgatta meg. Ez belső vatikáni vizsgálatra utal, amelynek azonban nem ismert a tartalma.

Libero Milone a vatikáni Pénzügyi Titkárságot (Spe) vezető George Pell bíboros emberének számított. Elemzők szerint Milone meglepetésszerű távozása azt mutatja, hogy Ferenc pápa minden reformtörekvése ellenére a Vatikán pénzügyi működésének átláthatóvá tétele még nem valósult meg. Továbbra is éles az ellentét a Pell bíboros vezette hivatalok és a Domenico Calcagno bíboros vezette Apsa között, amely a Szentszék vagyonát kezeli, többek között a pápai állam tulajdonában levő ingatlanokkal.

Libero Milonéról utoljára 2015 októberében írt az olasz sajtó, amikor is erre fel nem hatalmazott személyek feltörték a revizor vatikáni irodájában levő számítógépet, és több bizalmas dokumentumot és számlát kiloptak belőle.

Mint később kiderült, a papírok Gianluigi Nuzzi és Emiliano Fittipaldi olasz újságíróknak a Vatikán pénzügyeiről írt könyveiben jelentek meg. A Vatileaks 2 néven ismert sajtó-kiszivárogtatás miatt a vatikáni bíróság tavaly nyáron másfél év börtönre ítélte Lucio Ángel Vallejo Balda spanyol prelátust a vatikáni gazdasági ügyek prefektúrájának (Cosea) titkárát, aki azonban tavaly decemberben pápai kegyelemben részesült.

Szerző
2017.06.22 10:00

Mindenki Facebook-üzeneteit olvasgatni akarja az amerikai kormány

Publikálás dátuma
2018.08.20 10:30

Fotó: AFP/
A bűnüldözés hatékonyságára hivatkozva próbálja meg rászorítani az amerikai kormány a Facebook-ot, hogy üssön rést üzenetküldő szolgáltatásának titkosításán.
Az amerikai kormány arra próbálja rávenni a Facebookot, hogy tegyék feltörhetővé a népszerű üzenetküldő alkalmazás, a Messenger titkosítását, írja az index.hu. A hivatalos verzió szerint erre azért lenne szükség, hogy a bűnüldöző szervezetek a nyomozás során belehallgathassanak a Messengerrel küldött hangüzenetekbe. A titkosítás feloldására vonatkozó javaslat egy kaliforniai szövetségi bíróságon került szóba. Az esettel kapcsolatos adatok titkosított periratokban szerepelnek, publikus dokumentumokban nem, de a Reutersnek nyilatkozó források szerint a Facebook vitatja az Igazságügyi Minisztérium követelésének jogalapját. Az ügyben eljáró bíróságon az is elhangzott, hogy ha a Facebook nem tenné lehetővé a lehallgatást, bíróság előtt kéne felelősségre vonni. A mostani ügy akkor pattant ki, amikor egy kaliforniai bíróság nyomozást indított az MS–13, vagyis a Mara Salvatrucha nevű, nagyjából ötvenezer tagot számláló bűnbanda ellen. Az MS-13 fő profilja az embercsempészet és a prostitúció, több nemzetközi terrorszervezettel is kapcsolatban állnak, és saját börtönük van El Salvadorban.
2018.08.20 10:30
Frissítve: 2018.08.20 10:31

Kábelszakadás vagy talplazulás - indul a genovai hídkatasztrófa vizsgálata

Publikálás dátuma
2018.08.20 10:14

Fotó: AFP/ Fabio Palli
A genovai autópályahíd először meghajlott, s ezt követően omlott össze - közölte Roberto Ferrazza a katasztrófa okait vizsgáló olasz minisztériumi bizottság elnöke a sajtóval a vizsgálat első eredményeiről adott nyilatkozatában. Hozzátette, hogy a szerkezet leszakadásához vélhetően több tényező együttes hatása vezetett.
Ferrazza, Liguria tartomány közmunkaügyi tanácsosa vezeti az olasz infrastrukturális és közlekedési tárca által felállított vizsgálóbizottságot, amelynek tagjai vasárnap végezték az első helyszínelést a genovai híd roncsainál. Vasárnap esti közlése szerint a jelenlegi adatok arra utalnak, hogy a Morandi-híd összeomlását vagy egy feszítőkábel elszakadása okozhatta, vagy a szerkezet egyik betontalpának meglazulása, esetleg elmozdulása. Olasz sajtóinformációk szerint a híd közeli biztonsági kamerák is a híd tartókábeleinek elszakadását rögzítették. Ferrazza véleménye szerint a híd először "elfordult, meghajlott és utána omlott le". Elmondta, ezt bizonyítja, hogy a híd vasbeton elemei zuhanás közben 180 fokos szögben megfordulva értek földet. Azt mondta, hogy a híd kilencedik pillére feletti ferdekábel szakadhatott el, ami a hídtest, majd ugyanennek a pillérnek is omlását okozta. Ha viszont a híd betontalapzatától indult az omlás, akkor ez először szintén a kábelt szakította el, majd a pillért dönthette le. A szakértő szerint az esetleges "szakadást" az 51 éves híd elavultsága, az időjárás okozta szennyeződés - például a tenger közelsége miatti sólerakódás -, valamint az utóbbi években megnövekedett járműforgalom is okozhatta.
25 milliónál
is több gépjármű haladt át Morandi-hídon évente - a harminc esztendővel ezelőtti forgalom négyszerese.
A vizsgálóbizottság vezetője kijelentette, hogy a híd veszélyességére korábban semmi nem utalt. A hidat használó autósok szerint ez nem felel meg a valóságnak: a sajtóban közölt beszámolóik szerint köztudott volt, hogy a híd "recseg és mozog", az autósok akárhányszor átkeltek a hídon, alig várták, hogy a végére érjenek. A hídomlás okait és felelőseit kereső Francesco Crozzi genovai főügyész az olasz sajtóban hatalmas tragédiának nevezte a történteket. Hozzátette: az emberek biztonságát nem lehet magántársaságokra bízni. Korábban Beppe Grillo, az olasz kormányt vezető Öt Csillag Mozgalom (M5S) alapítója, aki maga is genovai lakos, követelte az olaszországi autópályák újbóli államosítását. Danilo Toninelli infrastrukturális és közlekedési miniszter, az M5S politikusa a Corriere della Sera című napilapnak hétfőn szintén a sztrádák állami kézbe való visszahelyezését szorgalmazta a biztonság és az állami bevételek növelésére. Az olasz kormány ezzel egy időben elindította a hidat üzemeltető olasz autópálya-társaság koncessziós jogának visszavonását. Olaszországban a mintegy 6500 kilométer hosszú sztrádahálózat szakaszait majdnem kivétel nélkül magánkézben levő társaságok üzemeltetik a római közlekedési tárcától kapott koncesszió értelmében. A sztrádahasználat majdnem mindenhol fizetős, az üzemeltetők a bevétel mintegy felét fordítják karbantartásra. A leomlott genovai hidat üzemeltető Autostrade per l'Italia társaság koncessziós joga 2047-ben jár le.
Szerző
2018.08.20 10:14
Frissítve: 2018.08.20 10:33