bíróság;online szerencsejáték;uniós jog;

Az online szerencsejáték-szabályozást is elkaszálta az EU

Az online szerencsejátékok szabályozása is szembemegy az uniós elvekkel - áll az Európai Bíróság ítéletében, és ez még sokba kerül majd nekünk. 

A távszerencsejátékok engedélyezésére vonatkozó magyar szabályozás – ebbe a körbe tartoznak a nagy nemzetközi online fogadási és kaszinó oldalak, és persze Andy Vajna érdekkörében működő, nemrég beindult „első legális hazai” online kaszinó is - nem összeegyeztethető a szolgáltatásnyújtás szabadságának elvével – tette közzé csütörtökön ítéletét az Európai Unió Bírósága (EUB). A döntés magyarázata világosan fogalmaz, s egyben a hazai gazdasági folyamatok minőségét is tükrözi. Az ugyanis úgy szól, hogy a szabályozás először hátrányosan megkülönböztető módon, majd pedig nem átlátható jellege miatt korlátozta a más tagállamokban letelepedett gazdasági szereplőket abban, hogy ilyen játékokat szervezzenek Magyarországon.

A történet háttere, hogy 2014-ben az egyik legnagyobb nemzetközi internetes szerencsejáték oldal, az Unibet International nekiesett a hazai szabályozásának. A vállalat azt szerette volna tudni, hogy az említett uniós alapelvvel összhangban van-e Magyarország „viselkedése”. Az online szerencsejáték piaccal kapcsolatban egykoron ugyanis volt olyan kormányzati irányvonal, amely arról szólt, hogy ha a globális cégek hajlandóak a honi játékosok utáni forgalmuk után az adóterheket megfizetni, akkor koncessziós jogot szerezhetnek, lényegében legálisan működhetnek. Az erről szóló ígéret azonban csak ígéret maradt, mert sosem írtak ki ilyen tartalmú pályázatot. Az Unibet úgy vélte a magyar passzivitás sérti a szolgáltatások szabad áramlását, hiszen a társaságok bármennyire is szeretettek volna együttműködni, ezt a honi semmittevés miatt képtelenek voltak megtenni – azaz valójában kizárták őket a piacról. Az Unibet ezért a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnál pert indított a kérdésben. A bíróság azonban állásfoglalást kért az Európai Bíróságtól, s ez született most meg.

A történethez az is hozzátartozik, hogy a hazai hatóságok 2014-ben megállapították, hogy a Unibet magyar nyelvű internetes oldalakon szerencsejáték-szolgáltatásokat nyújt, jóllehet nem rendelkezik az e tevékenység gyakorlásához Magyarországon szükséges engedéllyel. Éppen ezért egyrészt 2014. június 25-én elrendelték a Unibet internetes oldalainak a Magyarországról történő ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét, másrészt pedig 2014. augusztus 29-én bírságot szabtak ki e társaságra. Ez azért is lényeges elem, mert a nemzetközi vállalat ezen határozatok hatályon kívül helyezését is kérte. Az EB ítéletével pedig ez is megtörtént, mindez pedig azt eredményezi, hogy a magyar hatóságok által kiszabott büntetéseknek megszűnt a jogalapja. Ez annyit tesz, hogy a korábban kivetett bírságokat a magyar államnak vissza kell fizetnie, ha erre vonatkozó jogi eljárásokat elindítják a megbüntetett társaságok. Ráadásul, ha az Unibet az eljárásban azt is bizonyítja, hogy a piactól való kizárása miatt kárt szenvedett el, akkor még azt is meg kell térítenie Magyarországnak.

Mindez nem jelenti azt, hogy az Unibet és társai automatikusan visszatérhetnek az 50 és 100 milliárd forint közötti forgalmúra becsült magyar online szerencsejátékpiacra. Azóta ugyanis osztottak ki koncessziókat, „megbízható” szerencsejáték szervezőnek – jelesül Andy Vajna érdekeltségeinek, vagyis Magyarország kérdőre vont tétlenkedése és passzivitása azóta megszűnt. Az Unibetnek pedig már ezeket az új szabályokat kellene hoznia az újbóli legális piacralépéshez, ami lényegében lehetetlennek tetszik. Online kaszinót ugyanis az azóta megújított szabályozás szerint csak olyan üzemeltethet, akinek földi, azaz hagyományos kaszinója is van.

Az EUB ugyanakkor rámutat arra is, hogy a hagyományos kaszinókat működtető, „megbízható” szerencsejátékszervezők esetében sincs minden rendben. A 2014. júniusában élő nemzeti szabályozás szerint a „megbízható” szerencsejáték-szervezőknek legalább tíz éven keresztül szerencsejáték szervezésére irányuló tevékenységet kellett folytatniuk Magyarországon. Az EB szerint az ilyen követelmény eltérő bánásmódnak minősül, mivel az hátrányosan különbözteti meg a másik tagállamokban letelepedett szerencsejáték-szervezőket. Így ez is ellentétes a szolgáltatásnyújtás szabadságának elvével. És ezzel még mindig nincs vége, mert a „megbízható” szerencsejáték szervező meghatározásához számos elvárást nem fogalmaztak meg kellő pontossággal. Ez pedig – nagyon leegyszerűsítve - azt eredményezi, hogy a „megbízható” minősítést arra lehetett kimondani, akire szerették volna.

Ilyen EB-ítélet után szinte borítékolható, hogy az Unibet nem áll meg, s igyekszik majd vissza a magyar piacra. Ám ha mégsem, az már valóban nagyon valószínűnek látszik, hogy a kiszabott bírságokat és az elveszettnek vélt profitját azért szeretné megkapni – ez ugyanis jóval egyszerűbb jogi folyamatnak ígérkezik.

Az Európai Bizottság is hibás?

Az Európai Ombudsman hivatalos vizsgálatot kezdeményezett annak kiderítésére, hogy az uniós szerződések betartatásáért felelős Európai Bizottság hibát követett-e el azzal, hogy nem kezdeményezett eljárást Magyarországgal, és néhány más tagállammal szemben a szerencsejáték-szolgáltatások szabályozása miatt — értesült a Népszava. A döntés nincs összefüggésben az Európai Bíróság csütörtöki ítéletével.

Mint lapunk megírta, az Európai Szerencsejáték Szövetség (EGBA) márciusban panaszt nyújtott be az ombudsmanhoz, mert úgy ítélte meg, hogy az Európai Bizottság rendre válasz nélkül hagyja a belső piaci elvek tagállami megsértését. Az EGBA nem először “jelentette fel” a szerinte jogsértő országokat a közösségi intézmények hibáit és visszaéléseit vizsgáló uniós tisztségviselőnél. Tavalyi panaszukat formai okok miatt visszadobta az ír Emily O’Reilly, idén azonban megalapozottnak ítélte a szövetség felvetéseit. Úgy tudjuk, hogy már felvette a kapcsolatot az Európai Bizottsággal, és kikérte az EGBA panaszában szereplő dokumentumokat. Az ombudsmani vizsgálat azt hivatott megállapítani, hogy az EU végrehajtó és ellenőrző testülete hibát követett-e el a tétlenkedésével. “Egyáltalán nem azt jelenti, hogy valóban tévedés is történt” — hívták fel a figyelmünket a hivatalban, hozzátéve, hogy a végleges verdiktnek nincs határideje.

Halmai Katalin (Brüsszel)