Azbesztper: botrányos ítélet

Publikálás dátuma
2017.06.22. 17:32
Népszava fotó/Tóth Gergő
A bíróság szerint nincs felelőssége a magyar államnak a Heves megyei eternitüzem környezetszennyező, emberek halálát okozó több évtizedes működésében. Az állam ellen pert indító, azóta elhunyt betegek hozzátartozói egyelőre nem számíthatnak kártérítésre.

Ma már ugyanis egyik megbetegedett felperes sincs életben, ügyüket hozzátartozóik viszik tovább.

Noha a bíróság megállapította az okozati összefüggést a Heves megyei Lőrinci és Zagyvaszántó határában található, halálgyárként elhíresült, környezetszennyező eternitüzemből kikerülő azbesztszálak belégzése, és a 2014. decemberében mezotelióma (azbeszt okozta mellhártyadaganat) miatt elhunyt György Zsolt megbetegedése között, csütörtökön első fokon mégis elutasította a férfi feleségének, György Sándor Juditnak kártérítési keresetét. Emellett 200 ezer forint perköltség megfizetésére kötelezte az asszonyt.

György Zsolt egyike volt annak a nyolc mezoteliómás betegnek, akik még 2014 nyarán indítottak kártérítési pert az állam ellen - ma már egyikőjük sincs életben. Mindannyian az eternitüzem közelében laktak, ahol évtizedeken át folyt az azbesztfeldolgozás. Korábban egyikük sem dolgozott a gyárban, mégis a szervezetükbe került a mérgező anyag. Mivel a mezotelióma lappangási ideje 20-30 év is lehet, az üzem még állami tulajdonban volt, amikor a felperesek megbetegedtek (a gyárterület 1996-ig működött állami vállalatok kezelésében).

 Olaszországban van felelős

Az első jelentős jogvita, amelyet valaha indítottak azbeszt okozta halálesetekkel összefüggésben, a 2009-ben kezdődöt olaszországi azbesztper volt, a sajtó az évszázad perének nevezte. Az eljárás súlyos ítélettel végződött 2012-ben: az Eternit nevű azbesztgyártó multinacionális vállalatot 200 millió eurós kártérítésre, annak egykori tulajdonosait, Stephan Schmidheiny svájci milliárdost és Louis De Cartier De Marchienne belga bárót pedig 16 év börtönre ítélte a torinói bíróság tömeges katasztrófa okozása és a munkavédelmi szabályok szándékos megsértése miatt.
Az ítélet szerint az Eternit az 50-es évek óta összesen 2154 ember halálát és további 800 ember megbetegedését okozta a piemonti Casale Monferratóban és Cavagnolóban. A tárgyalás során bizonyítást nyert, hogy a szennyezés a gyártulajdonosok tudtával történt, akik ismerve a mérgező anyag egészségre káros következményeit, megsértették a biztonsági előírásokat. Az áldozatok mind az azbeszttelepeken dolgoztak vagy a gyárak környékén éltek. Az áldozatok családtagjainak fejenként 30-50 ezer euró közötti összeget ítéltek meg.

György Zsolt ügyének megkezdése 2014. szeptemberében volt esedékes, ám az első érdemi tárgyalásra csak 2015. januárjában kerülhetett sor - a 38 éves családapa ezt már nem érte meg, 2014. decemberében a szervezete feladta a küzdelmet a gyilkos kórral. A több hónapos csúszásnak az volt az oka, hogy sokáig nem sikerült eldönteni, ki képviselje az államot: a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium vagy a Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. A késlekedés azért is érthetetlen, mert a felperesek egészségi állapotára tekintettel (legtöbbjüknek maximum egy évet jósoltak még az orvosok) gyorsított eljárást rendeltek el.

Az ítélet kihirdetésekor a bírónő hangsúlyozta: az orvos-szakértői vélemény szerint az azbesztrostok legnagyobb valószínűséggel 1976-1985 közötti időben kerülhettek György Zsolt szervezetébe. Erre tekintettel a bíróság az 1976-85 közötti társadalmi viszonyokra és az akkor hatályban lévő jogszabályokra figyelemmel bírálta el a felperes keresetét. A bizonyítási eljárás során "bizonyossággal határos valószínűséggel" sikerült megállapítani, hogy a férfi betegségét a gyárból kikerülő azbesztrostok (annak is az egyik legveszélyesebb változata, a kék azbeszt) okozták - más azbesztforrás nem is található a környéken.

A kártérítési kereset elutasítását a bírónő a következőkkel indokolta: a perbeli időszakban a gyár működtetését az Eternit Vállalat végezte, ennek jogutódja az ETERCEM Kft. lett. Utóbbi felszámolását 2005. június 2-án rendelték el. A bíróság szerint a jogelőddel szemben fennálló igényeket a jogutóddal szemben lehetett és kellett volna érvényesíteni. Amikor György Zsolt betegségéről tudomást szerzett 2013 júniusában, kártérítési igényét az akkor még folyó felszámolási eljárásba kellett volna bejelentenie. Mivel ez nem történt meg, a bíróság szerint megszűnt a joga arra, hogy az ETERCEM Kft. jogelődje által okozott kárért pénzkövetelés iránti igényt terjesszen elő. A bíróság szerint az alperes állam mögöttes felelőssége nem vizsgálható.

Az ítélethirdetés után Igyártó Gyöngyit, a felperesek ügyvédjét kérdeztük

Számított erre?

- Benne volt a pakliban. De ügyfeleimmel megbeszéltük, nem állunk meg, akármilyen kedvezőtlen döntés születik. Botrányos ítélet, fellebbezni fogunk, s ha kell, a strasbourgi emberi jogi bíróságig is elmegyünk.

Nem tartja jogosnak az ítéletet?
- Nem jogos a döntés, az állam kibújik a felelősség alól azzal, hogy neki volt egy állami vállalata, ami a gyárat üzemeltette. De a vállalat az ő tulajdonában volt, ő zúdította az emberekre az azbesztet. Ezért felelősséget kell vállalnia.

Ugyanez várható a többi ügyben is?
- Igen. Innentől kezdve ez egy jogkérdés: azt bebizonyítottuk, hogy az emberek a gyár miatt betegedtek meg, az állam felelősségének vizsgálata a bírói jogértelmezés kérdése.

A többi felperes ügyében is hasonló ítélet várható. Az eternitgyár okozta környezetszennyezés azonban nem csak nyolcukat érinti: a Népszava 2014. áprilisában számolt be először arról, hogy Lőrinci és Zagyvaszántó területén az azbeszt tizedeli a lakosságot. A Heves Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve kimutatta: a területen a hazai átlagot meghaladó, statisztikailag is alátámasztható korai halálozást tapasztaltak elsősorban a férfiak körében, amelyet rosszindulatú daganatok okoztak.

György Zsolt özvegye, György Sándor Judit is nyilatkozott lapunknak


Hogy érintette a bíróság ítélete?

- Mint egy vödör jeges víz. Nem erre számítottam. Csalódott vagyok.

Ön szerint sem jogos az ítélet?

- Egyáltalán nem jogos. Borzalmas tényeket állapítottak meg a szennyezésről, az államnak még sincs felelőssége?

 Mi lesz, ha nem kapnak kártérítést?

- Nem tudom. Családi okok miatt el kellett költöznünk, most albérletben élünk. A kisfiam izomsorvadásban szenved, Budapestre viszem iskolába, nagyon sok idővel és költséggel jár. Csak az ő kis életét szeretném jobbá tenni. Több helyen dolgozom, szinte egy élőhalott vagyok. De nem adhatjuk fel.

 

Szerző

EU-s pénzek - Van, ahol hiába várják a támogatást

Publikálás dátuma
2017.06.21. 20:17

 Hajdú-Bihar és Pest megye habzsolja az EU-s támogatásokat, Nógrádba, a Dél-Dunántúlra aránytalanul kevés jut. A területi aránytalanságokat a helyi lobbi ereje is torzítja.

A Széchenyi2020 program, vagyis a 2014-20 közötti uniós ciklus keretében az idén júniusig 3424 milliárd forintnyi EU-s pénz érkezett Magyarországra, ami napra lebontva 4,7 milliárd, míg egy magyarra 350 ezer forint – derül ki az Átlátszó uniós támogatásokat feldolgozó térképéből.

FOTÓ: SZALMÁS PÉTER

FOTÓ: SZALMÁS PÉTER

A megyék közül a legnagyobb támogatásban - havi átlagban - Pest megye, a kistérségeknél pedig a debreceni részesült, míg előbbiek közül Nógrádba jutott a legkevesebb pénz, az utóbbiaknál a veresegyházi áll a sor végén. A különbségek megdöbbentőek: a legjobban és legkevésbé támogatott megyék között harmincszoros, míg a kistérségeknél 1360-szoros a differencia.

A megyék rangsorában a havi átlagban 49,8 milliárd forinttal élen álló Pestet a főváros – 45,3 milliárd – és Szabolcs-Szatmár-Bereg – 9,29 milliárd – követi, a legkevesebb uniós támogatás eddig Zalába – 2,45 milliárd –, Tolnába – 1,88 milliárd – és a már említett Nógrádba – 1,14 milliárd – jutott (lásd táblázatainkat - a szerk.).

Az uniós támogatásokat két részre kell bontani – magyarázta Karczagi Attila közgazdász. A központi, állami támogatások lehetőséget adnak a fejletlenebb régiók, kistérségek felzárkóztatására, emellett a gazdasági élet szereplői is pályázhatnak, s értelemszerűen ebben az esetben a jobban prosperáló térségek jobban ki tudják használni a lehetőségeket.

A területi aránytalanságok azonban így is feltűnőek a közgazdász szerint, hiszen a nehézségekkel küzdő Borsodba és Szabolcsba sokkal több jutott, mint Nógrádba, Baranyába vagy éppen Tolnába, noha gazdasági szempontból a Dél-Dunántúl ma már semmivel sincs jobb helyzetben, mint a sokáig a rendszerváltás két legnagyobb vesztesének tartott megye, nem is beszélve a lassan kilátástalan helyzetbe kerülő Nógrádról.

A kormány célzott fejlesztései láthatóan az északkeleti országrészbe koncentrálódnak – jegyezte meg a közgaszdász -, s ebben a tudatos gazdaság- és infrastruktúra-élénkítő programok mellett a helyi lobbi is komoly szerepet játszik. Ennek ékes bizonyítéka Hajdú-Bihar megye, Kósa Lajos fideszes frakcióvezető szűkebb pátriája, mely a központi régió mellett utcahosszal a legtöbb pénzt nyerte.

Ráadásul nemcsak a megye, de a debreceni kistérség és maga a megyeszékhely is jól láthatóan profitál erős embere befolyásából: előbbi a kistérségek, utóbbi a megyei jogú városok között lett listavezető a havi átlagban elnyert támogatások alapján. Igaz, a kettő erősen összefügg, hiszen az érintett kistérségbe eddig kifizetett összeg 99,2 százalékát a megyeszékhely használhatta fel, csak a maradék jutott Mikepércsnek… Ennél is beszédesebb, hogy a havi átlagban második legtöbb pénzt elnyert szegedi kistérség csaknem négymilliárddal kapott eddig kevesebbet, s hasonló a különbség a megyei jogú városok között is: az „ezüstérmes” Szeged ugyanennyivel kisebb támogatással számolhatott.

A kistérségek között értelemszerűen a hazai nagyvárosok és környékük jártak eddig a legjobban, az egyetlen kakukktojás a Top10-ben a fehérgyarmati. Itt a névadó város is nyert több mint kétmilliárd forintot, ám az átlagot sokkal inkább a Tiszakóródnak és Tiszabecsnek megítélt, összesen több mint 31 milliárdnyi árvízvédelmi támogatás javítja – igaz, Tiszabecs a kajak-kenu szövetségnek köszönhetően turizmusfejlesztésre is nyert 400 milliót.

A támogatási szempontból legsanyarúbb sorsú kistérségnek a veresegyházi mondhatja magát, ám az itt élőknek vélhetően jelentős kompenzáció, hogy lakóhelyük a statisztikák szerint a leggazdagabb honi vidékek közé tartozik. Hasonlóképpen viszonylagos a hátulról második szobi kistérség helyzete, ahogyan az utolsó tízben található nyugat-magyarországiaké is. Beszédes viszont, hogy az ország legszegényebb vidékének számító Bodrogköz ezen a listán is a legrosszabbak közé került, pedig egyértelműen az ország azon térségéről van szó, melynek égető szüksége lenne gazdasági, infrastrukturális és szociális invesztícióra. És láthatóan egy jó lobbistára…

Egy-két milliárd nem hoz érdemi változást

A valóban elmaradottabb térségeket kellene segíteni - mondja Schmidt Jenő. A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke, Tab polgármestere szerint ezért felül kellene vizsgálni a járások besorolását.

Rengeteg uniós pénz érkezik az országba, de az elosztásból úgy tűnik, ez sokkal inkább növeli, mintsem csökkenti az aránytalanságokat.

- A mostani összegekben szerepelnek az út- és vasútfejlesztések, vízvédelmi programok, s ezek torzítják a képet, ahogyan a megyei jogú városokat helyzetbe hozó Modern Városok Program is. A járási székhelyeknek is jut pénz, a kisvárosoknál viszont már jelentős az eltérés. A fejlesztés lényege az lenne, hogy a település 25-30 kilométeres körzetében javuljon az életminőség, ám lesznek „lyukas területek”. Az előző uniós ciklus után felül kellett volna vizsgálni a járások besorolását, tíz év alatt komoly változások történtek. Már messze nem igaz, hogy Szabolcs a legfejletlenebb, ahogy Kecskemét környéke sem mondható hátrányos helyzetűnek. Persze még nem késő, 2018-tól a valóban elmaradottabb térségeket kell segíteni, s nemcsak gazdaságilag, de humán erőforrásokkal is.

Somogy és Baranya egyes részein ugyanolyan rossz a helyzet, mint az ország legszegényebb vidékén, a Bodrogközben, s mégsem jut ide pénz. Ennyire gyenge a politikai lobbi?

- Behatároltak a lehetőségek, itt a mezőgazdaság és a turizmus lehet a kitörési pont. Figyelni kell Nógrádra is, hiszen hiába közel a főváros, mégis egyre jobban leszakad. Az operatív programok 3-4 éve eldőltek. De éppen az a célja a különféle önkormányzati szövetségeknek, hogy felhívják a figyelmet, 2018-tól hová kell célzottan csoportosítani a pénzeket.

A kormány kimondott célja, hogy 2017 végéig kiossza a 2014-20-as uniós ciklus támogatásának mind nagyobb részét.

- Sok tízmilliárd visszahulló forrásra lehet számítani, ezeket okosan kell elhelyezni. Ha 1-2 milliárdonként osztják majd ki, az nem hoz érdemi változást, csak az javíthat az életminőségen, ha egy-egy kistérség 25-30 milliárdhoz jut.

Témák
EU elosztás pénzek

Hús is lesz a szafaládéban - Kérdés, mennyibe fog kerülni

Publikálás dátuma
2017.06.21. 07:00

Több rozsliszt lesz holnaptól a kenyerekben és augusztustól húsból készülhet a krinolin. A Magyar Élelmiszerkönyv módosításával drágulás is jöhet.

Holnaptól lisztből készül a kenyér, rozslisztből a rozskenyér és augusztustól hús is lesz a krinolinban. Legalábbis több, mint eddig. Vagy nem hívhatják kenyérnek, illetve krinolinnak, virslinek, vagy párizsinak.

Június 22-től, vagyis holnaptól jelentősen megváltoznak pékárukra, főként a kenyérre vonatkozó előírások. A sütőipar mellett a húsfeldolgozók és persze a termelők is érezni fogják a Magyar Élelmiszerkönyv legutóbbi módosításainak hatását.

A sütőipari szakemberek szerint a módosítás lényege, hogy azoknak a termékeknek is szabályozza az előállítását, melyeknél ez eddig hiányzott. Elsősorban a speciális kenyerek, a rozs, rozsos, a búzacsírás, a teljes kiőrlésű, a házikenyér, a korpás kenyér, és a hasonló péksütemények készítését is szabályozzák az élelmiszerkönyvi változások. Közös vonásuk, hogy minden esetben jelentősen növelni kell az alapanyag arányát. A rozskenyérben például mától 40 helyett 60 százalék rozslisztnek kell lennie.

A hazai húskészítmény-piac értéke eléri a 217 milliárd forintot. Korábban a sertéshúsból készül termékek értékesítése jelentős mértékben meghaladta azokét, amelyek baromfi- és marhahúsból készültek, de mára a szárnyas felvágottak, virslik nagyjából beérték a favoritnak számító sertést.

A változások első lépcsőjében a húsvétra való tekintettel a hagyományos ünnepi eledelnek számító sonka minőségét szabályozó előírások léptek hatályba, még 2017. januárjában. Ebben többek között a húsvéti sonka sótartalmát 5 százalékban maximálták. A sonkákban, párizsi- és virslifélékben, sütő és parasztkolbászokban, szalámikban idén augusztustól már csak legföljebb 10 százaléknyi kézi, vagy gépi csontozással lefejtett húsnyesedék kerülhet. A máj, májas termékekben 12-ről 25 százalékra kell emelni a máj tartalmat. A felvágottak esetében a minimális hústartalomnak el kell érnie az 50 százalékot. A párizsi és virsli még nagyobbat ugrik minőségben, mert 40 százalék helyett 51 százalék hússal készül majd. A legkirívóbb mégis a szafaládé megrendszabályozása volt, mert eddig egyáltalán nem volt előírás a beltartalmára, vagyis ismeretlen nyersanyagokból készült. Augusztustól azonban ebbe is 55 százalék húst kell beletenni.

Ha azonban a feldolgozó megváltoztatja a terméke nevét, de az összetételét nem, azt büntetlenül megteheti, hiszen az nem szerepel az Élelmiszerkönyvben. Így például az olcsó, ezer forint alatti úgynevezett virsliket például húspálcika néven a beltartalom változtatása nélkül árusíthatja.

A kormányzat korábbi nyilatkozataiban úgy vélekedett, hogy az Élelmiszerkönyv módosításai nem okoznak majd drágulást. Éder Tamás, az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségének (ÉFOSZ) elnöke viszont úgy vélte, hogy az alapanyagárak és a munkabérek idei emelkedése, valamint a hústartalom növelése mindenképpen feljebb hajtja az árakat.

A szakemberek szerint a kormányzat szándékai mögött egyebek mellett bizonyos piacvédelmi elképzelések is munkálhattak a minőség javítása mellett. Az alapanyagtartalom-emelés növeli az igényt a sertés- és baromfihús iránt és a feldolgozó üzemek kapacitáskihasználása is javulhat.

Az íróasztal melletti terveket persze a valóság keresztülhúzhatja, mert például a kormányzat 2010-es ígérete ellenére a haza sertésállomány 2020-ig már nagy valószínűséggel nem éri el a 6 millió jószágot. Jelenleg az ágazat a mélypontján van, a rendszerváltáskor számlált 10 millió jószághoz képest alig 2,8 millió található a gazdaságokban. Már most is rengeteg import élő- és félsertést dolgoznak fel az élelmiszeripari üzemek, s a szabálymódosítás hatására nem fog megugrani a sertéstartási kedv, mert ahhoz kiszámítható agrárpolitika is kellene. Egyelőre pedig nagy a bizonytalanság az integrációs törvény hiánya, illetve a különböző kormányzati és kamarai elképzelések miatt.

Japán a díszvendég
A holnaptól megváltozó minőségű, összetételű sütőipari, valamint az augusztus 1-jével magasabb minőségi kategóriába lépő húsipari termékek is szerepelnek az élelmiszerek hagyományos seregszemléjén, a három hónap múlva nyíló Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásáron (OMÉK). A szeptember 20-24 között a Hungexpo, valamint a Kincsem-park területén megrendezendő 78. OMÉK-on idén Japán lesz a díszvendég, amely, mint Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter hétfői tájékoztatóján bejelentette, az unión kívül a magyar élelmiszerexport legfőbb célországa is egyben. Kosuge Junichi, Japán magyarországi nagykövete arról beszélt, hogy a távol-keleti szigetország kormánya a köz- és magánszférával közösen tesz erőfeszítéseket a japán élelmiszeripari termékek megismertetésére a világban, és az export növelésére. Ebbe a folyamatba illeszkedik a budapesti bemutatkozás - mondta.


Változáshoz kevés, propagandának jó

Önmagában a szabályok szigorításával a hazai termékek versenyképessége nem javítható - fejtette ki a Népszavának egy neve elhallgatását kérő húsipari ágazati szakember. A hazai élelmiszerpiacon éppen a magyar gyártók azok, akik nagyon nehezen képesek állni az árversenyt az importtermékekkel szemben. Ennek fő oka, hogy elmaradtak a szükséges korszerűsítő beruházások és Magyarországon drágábban állítják elő ugyanazt a termékcsoportot, mint külföldön.

Ha a minisztérium azt gondolta az Élelmiszerkönyv módosításakor, hogy majd az importtermékek esetében is megkövetelheti a hazai szabályozást, és a német, vagy osztrák virslit, a wurstot nem árusíthatják majd az üzletek ezen a néven, mert nem felelnek meg a magyar szabályozásnak, hát tévednek, mert az áruk szabad áramlását egyetlen tagállam sem befolyásolhatja adminisztratív eszközökkel - figyelmeztetett a szakértő. Egy adott tagállamban jogszerűen piacra engedett terméket a másik tagállamban is változtatás nélkül a polcokra lehet helyezni. tehát a wurst akkor is wurst, ha nem éri el a hústartalom az 51 százalékot. A jogszabálymódosítással nem lehet visszaszorítani az importot. Az a kormányzati állítás sem állja meg a helyét, hogy a hazai termékek jobb minőségűek, mint a külföldiek. A tavaszi "kettős mérce" kampány csúfos kudarcot vallott, mert az agrárminiszter állításával ellentétben a majd' száz termék, amit a Nemzeti Élelmiszer-biztonsági Hivatal (NÉBIH) megvizsgált, nem igazolta a kormányzati propaganda állításait, hogy a multik valóban becsapják-e a magyar vásárlókat.

Ráadásul a viszonylag rövid idő alatt meghozott intézkedések megint csak a hazai gyártókat hozzák nehéz helyzetbe, mert éves szerződéseket kötnek az alapanyag beszállítókkal. Különösen az alacsony sertéslétszám miatt nehéz lesz teljesíteni a magasabb hús arány követelményét.

Az ágazat szereplői szerint az Élelmiszerkönyv ilyen módon történő módosítása sem az élelmiszeripar, sem a fogyasztók gondjait rövid távon nem oldja meg.

Már sótlanabbul eszik a magyari
Könnyebben és megbízhatóbban lehet majd a módosításokat követően élelmiszerek közül választani, ám ezeket az egészséges étrendhez további változatos, egészséges alapanyagokkal kell kiegészíteni - mondta a Népszavának Varga Dóra, a Prima Medica Egészségcsoport dietetikusa.
- Táplálkozási szempontból milyen változásokat hozhat a Magyar Élelmiszerkönyv módosítása?
- Könnyebb lesz a a laikusoknak ételt választani, hiszen megtévesztő lehet egy teljes kiőrlésű kenyér elnevezés, ha alig 5-10 százalék teljes kiőrlésű lisztet tartalmaz valójában. A módosítás nyomán egyértelműbb lesz a név és a beltartalom párosítása.
- Egészségesebben táplálkozunk-e attól, hogy a kenyeret, húskészítményeket kevesebb adalékanyaggal, ízfokozóval kínálják majd, vagy a kenyér, helyett valami mást kellene ennünk felvágotthoz, egyebekhez?
- Ennyire egyértelműen nem lehet ilyen összefüggést feltárni. De az biztos, hogy az egészségünket szolgálja, ha minél több természetes alapanyagot választunk, ha a vásárolt felvágott valóban nagyobbrészt húsból készül és nem az adalékanyagoktól lesz felvágott kinézete. Természetesen ha valaki mindezek mellé nem fogyaszt kellő mennyiségű zöldséget, gyümölcsöt, hidegen sajtolt növényi olajokat, zsírszegény tejtermékeket, akkor nem beszélhetünk egészséges étrendről, de jó ha az élelmiszereink mindegyikét igyekszünk egészséges, változatos alapanyagokból összeállítani.
- Ha több lesz a húskészítményekben a hús, milyen húsfajtát kellene előnyben részesíteni: az úgynevezett vörös húsokat, marha, sertés, vagy a szárnyas készítményeket?
- Érdemes többségében sovány húsrészeket választani, így a csirke, pulyka termékeket előtérbe helyezni. Természetesen nem kell teljes mértékben kizárni a marha- és sertéshúsokat sem, de ezeket érdemes ritkábban az étkezésbe illeszteni és közülük is a zsírszegényebb változatokat választani. Jó útmutató lehet a tápérték ellenőrzésénél, ha a 100 grammban kevesebb, mint 5 gramm zsírtartalmú termékeket választjuk a felvágottas polcról.
- Mit lehetne ajánlani a kiskeresetű, vagy éppen dolgozói szegénységben élőknek, hiszen a módosítás sok élelmiszerfajta árát emelheti?
- Az egészséges táplálkozás befektetés az egészségünk számára, mely hosszabb távon igen kifizetődő tud lenni. Természetesen aktuálisan többe kerül egy teljes kiőrlésű kenyér megvásárlása, mint egy fehér kenyéré, de a szervezetünk meghálálja a törődést. Ha valakinek van ideje otthon sütni, főzni, akkor rengeteget lehet megspórolni, hiszen teljes kiőrlésű lisztekből lehet otthon pékárut készíteni és felvágott helyett is lehet különböző zöldség és gyümölcs alapú krémeket az asztalra tenni. Kis odafigyeléssel, felesleges élvezeti termékek kihagyásával (chips, süti, üdítők) máris lehet keretet teremteni az egészségesebb alapanyagok vásárlására.
- Végül mennyire tűnik hatásosnak az egészségügyi adó, vagyis a sós ételekre, cukros üdítőkre kivetett adó?
- Egy 2014-es vizsgálat alapján egyértelműen látszik a sóbevitel csökkentése hazánkban, ami nagyon pozitívnak mondható, miközben a cukros ételek fogyasztásában nagy csökkenés nem volt tapasztalható. Talán lassan érzékelhető változás de ez biztosan egy hosszabb folyamat lesz. - B. T.

Vámos György: drágulás biztosan lesz, de nem drámai

Az Élelmiszerkönyv módosítása ugyan előírja az alapanyagtartalom alsó határát, de az a termék, amely már most is eléri ezt a szintet, továbbra is a polcokon maradhat. Így ezek az élelmiszerek nem drágulnak önmagában a szabályváltozás miatt. A kenyerek esetében is megoldható, hogy az előírt liszttartalom alatti terméket is árusítsanak, legföljebb nem kenyér néven, hanem például "sülemény" fantázianéven - mondta Vámos György, a Magyar Kereskedelmi Szövetség főtitkára. Azoknál a termékeknél várható bizonyos drágulás, amelyek ma még az előírásoknál kevesebb alapanyagot tartalmaznak, és azt a gyártó legalább a minimális szintre emeli. Azt viszont nehéz megmondani, hogy milyen arányban lökheti meg az árakat a változás, mert termékenként eltér az alapanyag költségének a súlya. Ahol ez kisebb, ott az ár sem emelkedik jelentősen, sőt, a kereskedő le is nyelheti az átvételi ár csekély növekedését, ahol pedig ez a súly nagyobb, ott az árcédulán is megjelenhet a minőségi javulás. Nyilván az üzlet fajtájától is függ majd az árpolitika, a kis bolt, vagy a multi másként kalkulál, de az egyik értékesítési csatornának sem érdeke, hogy eladhatatlan árakon kínálja az élelmiszereket. A élelmiszerkereskedelemben a márkák között is tapasztalható éles verseny mindenképpen korlátozza az árak emelkedését. Az új termékminőségi előírások hatályba lépésével megmaradnak az olcsóbb sütő és húsipari termékek is. Legföljebb eddig ismeretlen neveket kell majd megtanulni. Az viszont nagyon is elképzelhető, hogy a valóban minőségi termékek választéka valamelyest csökken. Ugyanis virsli, párizsi, vagy húsvéti sonka néven már csak azokat a termékeket lehet kínálni, amelyek megfelelnek a magasabb alapanyagtartalom követelményeinek. A szakember megjegyezte, hogy a vásárlóerő növekedésével több termékcsoportnál is megfigyelhető a minőségi áruk keresletének a bővülése. - B. T.

Szerző