Trump cáfolja, hogy felvételt készített volna

Publikálás dátuma
2017.06.23. 10:26
Fotó: Getty Images
Washingtonban próbálják megfejteni Donald Trump ellentmondásos Twitter-üzeneteit. Az amerikai elnök erre a hétre ígérte, hogy megoldja a rejtélyt, s végre válaszol a kérdésre, hogy csakugyan készült-e hangfelvétel a leváltott FBI-főnökkel, James Comeyval még februárban, a Fehér Ház Ovális Irodájában lezajlott beszélgetéséről.

Trump előre vetítette az újságíróknak, hogy „csalódni fognak”, ha megtudják a választ. Végül talányos Twitter-üzenetében tegnap ezt írta: „Tekintettel a különféle jelentésekre elektronikus megfigyelésről, lehallgatásokról, ügynökök megnevezésről, illegális kiszivárogtatásokról, fogalmam sincs róla, hogy létezik-e „magnószalag” vagy felvétel James Comeyval folytatott beszélgetéseimről, de én nem készítettem, s nincs birtokomban ilyen felvétel.” Trump ezzel véget vetett a találgatásoknak, hisz cáfolta, hogy ő maga készített volna hangfelvételt – bár nem zárta ki teljes mértékben, hogy készülhetett ilyen, legfeljebb neki nincs erről tudomása.

A lavinát Trump maga indította el. Miután kiszivárgott, hogy – négyszemközt – arra kérte az FBI-igazgatót, tekintsen el a Mike Flynn nemzetbiztonsági tanácsadóval szembeni vizsgálattól kétes orosz kapcsolatai ügyében, az elnök Twitteren gyakorlatilag megfenyegette Comeyt. Azt írta, vigyázzon, mit szivárogtat ki, mert bajba kerülhet, ha kiderül, hogy a beszélgetésükről hangfelvétel készült. Egészen addig senki nem feltételezte, hogy lehallgató-berendezés lenne az Ovális Irodában, de Trump fenyegetőzése nyomán megindult a találgatásözön, vajon a milliárdos, aki üzletemberként gyakran felvette mobiltelefonjával az ügyfeleivel folytatott beszélgetéseket, nem folytatta-e tovább ugyanezt a gyakorlatot elnökként is.

Comey nemrégiben bizottsági meghallgatásán eskü alatt azt vallotta: ő maga nagyon örülne, ha tényleg lenne ilyen hangfelvétel, hiszen egészen addig csak kettejük szava áll egymással szemben. Pontosabban az FBI-igazgató, ahogy ezt szakmája megköveteli, az elnöktől távozva feljegyzést készített arról, mennyire kellemetlenül érintette Trump kérése. Az elnök ugyan azt mondta, „reméli”, hogy Comey „el tudja engedni” a vizsgálatot Flynn ellen, aki „már amúgy rendes fickó”, az FBI-főnök számára azonban ez legalábbis utasításként hangzott. Különösen, mivel Trump előzetesen mindenkit kiküldött a szobából, Comey főnökét, az igazságügyi minisztert, s még a vejét, Jared Kushnert is, azaz tudatosan úgy intézte, hogy ne legyen tanúja a beszélgetésnek.

A Fehér Ház azóta sem válaszolt az újságírói megkeresésekre, hogy van-e lehallgató rendszer az Ovális Irodában. A választ a Secret Service adta meg, a titkosszolgálat azt közölte, hogy hivatalosan nem szereltek be ilyen rendszert. Sean Spicer fehér házi szóvivő pedig csupán annyit mondott: nem kérdezett rá erre az elnöknél. Sarah Huckabee Sanders, a helyettes szóvivő pedig megígérte, „majd benéz a kanapé alá” az Ovális Irodában. Sanders tegnap kérdésre válaszolva úgy vélte, Trump aligha sajnálja, hogy említést tett az esetleges hangfelvételekről.

A különleges ügyész feladata lesz eldönteni, Trump kérte-e a vizsgálat leállítását, ami az igazságszolgáltatás akadályozásának, az elnök elleni vádemelés megindítását indokolttá tevő cselekménynek minősülne. Erről az úgynevezett impeachmentről azonban már nem az ügyész, hanem a képviselőház dönthet, az elnök menesztéséről pedig – kétharmados többséggel – a szenátus. Mivel mind a két testületben republikánus a többség, a vádemelés esélye elég haloványnak tűnik.

Egyébként a fehér házi hangfelvételek vezettek 1974-ben, az emlékezetes Watergate-botrány végkifejleteként Richard Nixon lemondásához. Miután egyik beosztottja elárulta, hogy az elnök beszélgetéseit magnóra veszik, bírósági harc bontakozott ki a magnószalagokért. Nixon végül átadta a szalagokat, csakhogy volt egy 18 perces rész, amelyet – állítása szerint véletlenül – letöröltek. A történtek nyomán törvényt hoztak arról, hogy a mindenkori amerikai elnök hangfelvételeit is meg kell őrizni az elnöki iratokkal együtt.

Szerző

Jogsértő volt az olajvezeték engedélyezése

Publikálás dátuma
2017.06.23. 07:39
FOTÓ: GETTY IMAGES

Fontos jogi győzelmet aratott múlt héten az Álló Szikla sziú indián törzs: egy szövetségi bíró döntése alapján a rezervátumuk közelében, ősi földjeiken áthaladó Dakota Access olajvezeték építési engedélye több szempontból is törvénysértő - írja a greenfo.hu.

A döntés szerint a hatóságok nem vették megfelelően számításba egy esetleges olajkiömlés kockázatait az indiánok halászati, vadászati jogaira és a környezeti igazságosságra nézve. Arról, hogy a törvénysértő építési engedély miatt elrendeli-e a munkálatok felfüggesztését, a bíró további hatásvizsgálatokat rendelt el, és konzultációkat helyezett kilátásba.

Miként arról beszámoltunk, több mint egy éve tiltakoznak az észak-dakotai őslakosok a Dakota Access nevű olajvezeték kiépítése ellen, amely a Standing Rock (Álló-szikla) Rezervátumban élő sziú indiánok szentföldjén haladna keresztül, érintve ősi temetkezési és kultikus helyeiket, mindeközben elszennyezné a vízbázisaikat is. A beruházás elleni nemzetközi tiltakozás hatására Obama elnök decemberben leállíttatta az építkezést, és előírta, hogy környezeti hatásvizsgálatot kell végezni az ügyben. A kőolajvezeték megépítésében anyagilag is érdekelt új amerikai elnök, Donald Trump viszont a beiktatását követő első napokban zöld utat adott a beruházásnak. Bár február végén a helyi hatóságok kiüríttették kőolajvezeték elleni tiltakozás bázisát, az Oceti Sakowin tábort, a beruházás elleni küzdelem még nem ért véget.

Szerző

Londoni tűzvész - Hatszáz brit toronyépületet tesztelnek

Publikálás dátuma
2017.06.23. 07:38
Fotó: Getty Images
A toronyház külső borításánál használt szigetelőanyag által kibocsátott kiáramló hidrogén-cianid okozhatta a halálesetek egy részét. Hatszáz épület külső borítása készülhetett hasonló anyagokból, mint a toronyé.

Változatlanul tíz személyt kezelnek négy londoni kórházban, közülük négyet súlyos, életveszélyes állapotban a múlt szerda hajnalban kigyulladt Grenfell Tower lakói közül. Az orvosi ellátáson, az áldozatok nagyon nehéz azonosításán és a fedél nélkül maradt lakók minél gyorsabb állandó elhelyezésén kívül a legnagyobb figyelem a 24 emeletes épületben hihetetlen gyorsasággal terjedt tűz okainak keresésére irányul. A legalább 79 halálos áldozatot követelt katasztrófának egyszerre keresik a felelőseit, és igyekeznek a lehető leggyorsabban levonni a tanulságokat, hogy hasonló tragédiák ne ismétlődhessenek meg.

Az átfogó műszaki vizsgálat csütörtökre drámai eredményt hozott. Az angliai önkormányzatok által elvégzett felmérés szerint hatszáz épület külső borítása készülhetett hasonló, de nem szükségszerűen azonos anyagokból, mint a Grenfell Toweré. Ezeken a 18 emeletnél magasabb toronyházakon gyors ellenőrzést végeznek el. Az első értékelések eddig csak háromról állapították meg, hogy nagy valószínűséggel tűzveszélyesek. A londoni Camden kerület önkormányzata öt magas épület külső borítását távolítja el. Ezek szigetelése ugyan tűzbiztos, de veszélyes anyagokat is tartalmaz. A Sky News-nak nyilatkozó toxikológiai szakértők szerint a Grenfell egy évvel ezelőtt befejeződött felújítása során beszerelt szigetelő elemek égése során hidrogén-cianid gáz keletkezhetett és ez okozhatta az áldozatok egy részének halálát. A kórházi kezelésben részesülő lakók közül három kapott ellenszert a mérgező anyag eltávolítására a szervezetből.

A Grenfell Pokoli toronnyá válása elkerülhető lett volna, ha a kormány tanult volna a Lakanal House 2009-es kigyulladásának tapasztalataiból. A dél-londoni eset során hat ember vesztette életét. Az önkormányzatokért felelős minisztérium nyomására egyébként szerda késő este lemondott pozíciójáról Kensington és Chelsea tanácsának vezérigazgatója. Theresa May kormányfő csütörtökön bejelentette a parlamentben, hogy a tragédia kapcsán nem ellenőrzik a lakók és más érintettek bevándorlási státuszát. El akarják kerülni, hogy „létfontosságú információktól essenek el” csak azért, mert emberek el akarnak kerülni egy bűnügyi vizsgálatot.