Az idei 12 százalékos bérnövekedés ellenére a kiskereskedelmi fogyasztás csak 3,2 százalékkal bővült. Ez utóbbi ráadás 0,3 százalékponttal alacsonyabb a június 6-án kiadott első becslésnél - áll a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb jelentésében.
A szakemberek szerint az áprilisi fogyasztásbővülés nemzetközi összehasonlításban sem számít gyenge adatnak, ám ha azt is figyelembe vesszük, hogy 2016-ban 8 százalékos forgalomnövekedést is regisztráltak a statisztikusok, akkor a folyamat egy lassuló dinamikát jelez. Ez a lassulás idén még nagy valószínűséggel kitart. Ezzel együtt is 2017-ben még reálisan elérhető a 3-4 százalékos fogyasztásnövekedés.
Az első negyedéves 4,2 százalékos GDP, illetve a jelentős bérkiáramlás, valamint az ezekhez a kedvezőnek tűnő adatokhoz képest csekély kiskereskedelmi fogyasztás közötti különbségre több magyarázat is létezik. Az egyik, hogy az emelkedő jövedelmek egy részét az emberek már nem a kiskereskedelemben költik el, hanem a szolgáltatásokban - nyilatkozta a Népszavának Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. A teljes fogyasztási adatokban természetesen ezek a költések is megjelennek. Az tehát önmagában még nem tragédia, ha a kiskereskedelmi forgalomban nem látni a jövedelmekkel párhuzamos bővülést, ha a szolgáltató szektorban viszont folyamatos a fejlődés - tette hozzá a vezető elemző.
A családok fogyasztásának szerkezete is átrendeződik és például a kormányzat családtámogatási intézkedéseinek is köszönhetően, jelentős források mozdultak a lakóingatlan piac felé - jegyezte meg a Népszavának Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára. Ugyancsak többet költenek a családok az élelmiszer, illetve élelmiszer jellegű termékek mellett az egyéb kiskereskedelmi területekre is - tette hozzá az OKSZ főtitkára.
A béremelés sok százezer embernél nem jelentett jövedelemnövekedést, csak kifehéredett a fizetésük
Ilyen terület például a műszaki cikk, háztartási berendezések iránti kereslet növekedés. Sokan a nagyobb elkölthető jövedelemből többet költenek a hűtőszekrény, a televízió, vagy éppen a gépkocsi lecserélésére. Ez időlegesen fűtötte a kiskereskedelmi forgalom bővülését, hiszen tavaly éves szinten 7,8 százalékkal emelkedett a nem élelmiszertermékek forgalma, amire idén már nemigen lehet számítani.
A kiskereskedelmi forgalom gyorsabb és nagyobb mértékű növekedéséből talán a leginkább az ingatlanpiacra átirányított források hiányoznak. A lakásárak és a bérleti díjak robbanásszerű emelkedése rengeteg pénzt von el a fogyasztási cikkektől. Ha nem is a konkrét vásárlások miatt, de a lakásvásárlásra félretett megtakarítások mindenképpen lelassítják a kiskereskedelmi fogyasztás növekedését. Egyes területeken 25-50 százalékkal drágultak a lakások, illetve a bérleti díjak s amíg a jelenlegi felfelé ívelő keresleti piac marad, addig ezek a források nem térnek vissza a kiskereskedelmi fogyasztási piacra.
Nagy kérdés, hogy ez a trend meddig tart. Korlátozhatja az ingatlanvásárlás elszívó hatását az építőiparban is drámai szakember hiány, valamint az is, hogy az új lakóingatlanokra érvényes kedvezményes 5 százalékos áfa csak 2019-ig hatályos.
A kiskereskedelmi forgalom pedig azért sem növekedett a papírforma szerint, mert jelentős a feketegazdaság aránya. Becslések szerint a 4,4 millió foglalkoztatott közül 660 ezren nincsenek bejelentve a munkahelyükön. Legalább ennyien minimálbérre vannak bejelentve, de zsebbe is kapnak pénzt. Az idei jelentős kötelező béremelés tehát valójában sok százezer embernél nem jelentett jövedelemnövekedést, csak kifehéredett a fizetésük, de ettől a fogyasztásuk nem emelkedett.
